Szkíta – Hun – Magyar buddhizmus

Buddha tanításai nyomán a buddhista Belső Ösvény sok követőre talált, és a nagy Asóka király uralkodása alatt (i.e. 268-232) egész Indiában virágzott.

A Tan második nagy virágzását a hatalmas szkíta Kusán birodalomban érte el

amely magába foglalta Közép-Ázsia fejlett műveltséggel rendelkező területei mellett a mai Afganisztánt, Pakisztánt és Kasmírt, valamint a mai észak-nyugat India és Közép-India földrésznyi területeit, a Gangesztől az Aral tóig. A legendás szkíta kusán uralkodó, “A Király, A Királyok Királya, Őfelsége Kaniska” idején (uralkodása kb. i.e. 1. század és i.sz. 1. század közé tehető) a Tan és az ösvény már jól meg volt alapozva az egész birodalomban. A szkíta Kusán műveltség és művészet két legjelentősebb központja az észak-közép indiai Mathura volt Agra közelében, és Gandhara észak-nyugaton, a mai Pakisztánban. A Selyemút megnyitásával (i.e. 2. sz.), ezen az Indiát Belső-Ázsiával, Európával és Kínával összekötő nagy kereskedelmi úton a kereskedők karavánjaival szerzetesek is utaztak, és a Tant hirdették.

A tanítások nagyszámú támogatóra leltek Belső ázsiában,

így a szerzetesek hatalmas buddhista közösségeket alapítottak Turfán, Kusá, Kasgár, Kotán virágzó műveltségű gazdag városaiban, és másutt. Az elkövetkező évszázadokban koronahatalmas kolostorvárosok épültek, amelyek mára fennmaradt romjai, számtalan sziklába vájt temploma, valamint a nagy magyar tudós Stein Aurél által felfedezett óriási számú szent könyve a buddhizmus legmagasabb szintű műveltségéről és művészetéről tanúskodnak. A szentiratokat lefordították Közép-Ázsia számos nyelvére, és gazdag művészeti hagyományok születtek. A tanítások így mind írásos, mind vizuális alakban terjedtek, és a művelődés valamint a művészet fejlődésének hatalmas mozgató erejévé válva nagy hatással voltak Közép-Ázsia népeire.

A Széles út (szanszkrit: mahajána) tanításai, melyeket Buddha a felébredt szellem nagy hősei (szkr: bódhiszattva) számára adott, a nagy szkíta uralkodó Kaniska király alatt kezdtek széles körben elterjedni, aki összehívta a harmadik buddhista zsinatot

Buddha igaz tanításai alapjainak lefektetésére. Ebben az időben ötszáz mester értette meg tökéletesen a Széles Út valódi értelmét. A Széles Út szutrák jelentésének terjedése érdekében ekkor alapították meg Nalandát, amely a buddhista világ leghatalmasabb és legbefolyásosabb egyetemévé fejlődött. Innen vitték a Széles Út tanításait ázsia országaiba az elkövetkező évezred folyamán. A kusán szkíták buddhista műveltségét a később rájuk telepedett, és az egész hatalmas birodalmukat átvett fehér hunok is tovább folytatták egy kisebb megszakítástól eltekintve. A hunok, amint azt az élő magyar hagyományból máig tudjuk, a szkíták és a magyarok rokonnépe. Ugyanezt vallja minden mai nagy ázsiai nép hagyománya és mai történetkutatása is.

A fehér hunok, hasonlóan a szkítákhoz, az évszázadok során hatalmas, gazdag műveltségű birodalmat hoztak létre észak-nyugat Indiában.

Mai leszármazottaik a rádzsputok (Királyi Pásztorok) büszke harcos pásztornépe, akik a mai Radzsasztánban és Pandzsábban élnek. Más leszármazottaik a mai Afganisztán és Pakisztán északi elzárt völgyeiben élő népek, akik egészen a 20. század elejéig megőrizték függetlenségüket.

A buddhizmus így Indiából először Közép-ázsia felé vette útját, ahol az ott élő szkíta-hun népek között sok évszázadon át nagymértékben elterjedt, és itt vált a későbbi ázsia szellemiségét és arculatát meghatározó erővé.

Itt alakult ki a Széles Út és a Gyémánt Út szellemisége. A Gyémánt Út tanítások legfontosabb központját, Orgyen országát a hagyomány alapján a mai kutatás az észak-pakisztáni Szvát völgyébe helyezi. A szellemiség mellett a buddhizmus művészete is itt öltötte fel későbbi, és a mai napig jellemző alakját. A szkíta kusán műveltségben alakult ki Buddha ábrázolása (azt megelőzően Buddhát nem ábrázolták), az a rendkívül finom arányrend, amellyel Buddhát, mint a megvilágosodás jelképét ma is megjelenítjük. De itt alakult ki a buddhista sztupa mai, Tibetben, Belső és Kelet ázsiában használt alakja is. Így a tari sztupánk is a szkíta buddhista műveltségre és művészetre vezethető vissza, amely ezt a csodálatos élő hagyományt máig megőrző és továbbfejlesztő tibeti tanítóink közvetítésével került végül vissza hozzánk, a szkíták és a hunok utódaihoz.

A buddhizmus Közép ázsiából terjedt tovább ázsia többi országába.

A hagyomány és a mai kutatás egyetért abban, hogy Kínába a Tant innen vitték át nagytudású, szkíta-hun szerzetesek. Hun áldozati üstAz első An-sih-kao pártus tanító volt, aki kb. i.sz. 148-171-ig végzett fordító munkát Lo-jangban. Őáltala vette kezdetét a közel ezer éves fordítói munka Kínában. K’ang-seng-k’ai a mai Szamarkand területéről érkezett a 3. sz.-ban. Csu-fa-hu vagy Dharmaraksa Tokharából jött a 3-4. sz.-ban. Amikor az 5. sz.-ban Kumárádzsiva megérkezett Kusából, a fordítási munkálatok Kínában elérték a tetőpontot.

A tibeti buddhizmus kialakulásában is főszerepet játszottak azok a mesterek, akik erről a területről származtak.

A tibeti buddhizmus számára szent országot, Orgyent, mind a hagyomány, mind a mai nyugati kutatás az észak-pakisztáni Szvát területre helyezi. Ezt számítják a Gyémánt Út szellemisége fő központjának, ahonnan sok nagy tanító érkezett mind Indiába, mind pedig Tibetbe, illetve sok esetben Indián keresztül Tibetbe. A Gyémánt Út hagyomány legnagyobb mesterei közül sokan innen jöttek. Buddha kortársa volt Indrabuti, Orgyen királya, ő volt az, aki a Gyémánt út tanításait Buddhától az emberek közt elsőként megkapta. De Orgyenből származnak olyan megvilágosult mesterek is, mint Garab Dordzse, valamint Padmaszambhava, aki a buddhizmust Tibetben megalapozta, és sokan mások. Emellett a tibetiek folytonos összeköttetésben voltak Közép ázsia többi buddhista központjával is. A szkíták és a hunok buddhista műveltségét Belső ázsiában egyik utódnépük, az ujgurok folytatták tovább magas szinten, majd pedig a mongolok – akik szintén a hunok leszármazottainak tartják magukat – vették át immáron a tibetiek közvetítésével, és tartják fenn, mind a mai napig.

Mindezt a buddhista hagyományból tisztán és világosan kiolvashatjuk, de a mai nemzetközi, keleti és nyugati tudományos kutatás is megerősíti. Láthatjuk ebből, hogy őseink szellemisége egykoron elválaszthatatlan volt attól a fennkölt szellemiségtől, amely a Megvilágosulttól ered, és azt is láthatjuk, hogy őseink, a szkíták és a hunok, milyen hatalmas mértékben járultak hozzá az egész emberiség e legnagyobb kincsének a kifejlesztéséhez, elterjesztéséhez, valamint értékeinek fenntartásához. Természetesen mindez nem maradt nyom nélkül a mi számunkra sem. Népünk szellemi hagyományában a figyelmes kutató könnyen rátalál mind a Keskeny Út, mind a Széles Út, mind pedig a Gyémánt Út tanításaira közvetlenül is, de a Tan ismeretében megállapíthatjuk azt is, hogy egész népi műveltségünkben és szellemiségünkben meghatározó szerepet játszik a buddhista Belső Ösvény a sámánisztikus elemek mellett.

A buddhista szellemiség együttélése a sámánizmussal egyébként egy olyan jelenség, amely jellemző a mai buddhista műveltségek mindegyikére. Így a Megvilágosult által megmutatott fennkölt ösvény egy olyan búvópatakhoz hasonlít, amely hosszú időn át a felszín alatt áramlott, azonban, hála megvilágosult tibeti tanítóink jóságának, ma újra teljes dicsőségében, tisztaságában és erejében bukkant fel nálunk, hogy újra megtermékenyítse és megvilágosítsa szellemünket és hosszú méltatlan sötétség után újra a megvilágosodás tiszta és gyümölcsöző ösvényére léphessünk.

Források

Tulku Döndup: Masters of Meditation and Miracles – Shambala,
The Teachings of Buddha – Bukkyó Dendó Kyókai, Tokyo
World Peace Ceremony Bodh Gaya – Dharma Publishing, Berkeley
Robert E. Fisher: Buddhist Art and Architecture – Thames and Hudson, London
Tamara Talbot Rice: Ancient Arts of Central Asia – Thames and Hudson, London
Dr. Aradi Éva: A fehér hunok Indiában – Turán, Budapest

A magyar szellemiség eredete

Számos ázsiai népnél él egy legenda, mely szerint létezett egy ősi birodalom, amely a mai ázsiai műveltségek bölcsője volt. Uralkodói jóságosak és bölcsek voltak, lakói békében és jólétben éltek. Mind az uralkodó, mind a nép a Belső Ösvényt járta, emberséges és emelkedett szellemű volt, így az országban felépült a megvilágosult társadalom.

A tibetiek ezt az országot Sambalának hívják. Népéből a hagyomány szerint számos megvilágosult született, és a Szkíta Bölcs Buddha is meglátogatta első királyát, akit magas szintű tanításokban részesített. E tanítások ma Kálacsakra Tantra néven ismertek. Királya példáját követve, az egész nép a Belső Ösvény gyakorlója lett, és magas szellemi szintet ért el.

Az eurázsiai szellemiség ősi szkíta központja

A neves iráni tudós, Idries Shah, a szellemi hagyományok kutatója írja, hogy az eurázsiai szellemiség ősi központja a szkíta népek lakta Közép- és Belső-Ázsia volt. Szerinte e szellemiség nagyrészt a magyarok közvetítésével eljutott Európa népeihez, valamint az indiánok révén az amerikai földrészre is. Közvetlen és közvetett kisugárzása alapvető hatással volt Eurázsia “peremterületeire”: Kínára, Indiára, Mezopotámiára, Egyiptomra valamint Európa régi földközi tengeri műveltségeire is, és ma is meghatározó erőt gyakorol szinte egész Földünk népeire. Magyar műveltségünk e szellemiségnek a közvetlen örököse.

Magyar ősnép, ősnyelv, ősműveltség

A régi görög források szerint a szkíták nemzetsége a legősibb a Földön. Az élő buddhista hagyomány Buddhának, a szkíta királyfinak a családfáját Földünk első uralkodójáig vezeti vissza, a legősibb időkbe. Eredetkutatásunk egy újabban kialakult vonalának képviselői a legújabb genetikai kutatásokat egybevetve a régészet leleteivel, arra a tudományos érveléssel alátámasztott eredményre jutottak, hogy a magyarság őshonos a Kárpátmedencében, aminek ténye visszavezethető egészen a jégkorszakig.

Eszerint mi magyarok a jégkorszakig visszavezethető genetikai, kulturális és nyelvi folytonosságot képező ősnép vagyunk, a magyar nyelv ősnyelv, ősi rovásírással, a magyar kultúra pedig ősműveltség. Fajunk, nyelvünk, műveltségünk és hazánk, a Kárpátmedence – szemben az eddigi elképzelésekkel – népek, nyelvek és műveltségek kirajzásának forrása.1 A Kárpát-medencébe beáramló szkíta-hun őseink ezzel az őshonos szkíta népességgel egyesültek. (Helyzetünk e szemlélet szerint érdekes hasonlóságot mutat a tibetiekével, akik őshonosnak tartják magukat a Tibeti fennsíkon, és ugyanakkor hirdetik fajuk és műveltségük szkíta rokonságát.)

A belső utazás szkíta hagyománya

Ősidőkbe visszanyúló szkíta hagyományunkban eleink évezredeken keresztül felhalmozott bölcsességet hagytak ránk. Ez az eurázsiai hagyomány, melynek életet adó gerince a belső utazás, ma is él, és ma is teljes. Tanításai és gyakorlatai tartalmaznak minden szükséges útmutatást a teljesség megtapasztalásához elvezető belső utazástól a megvilágosult társadalom felépítéséhez szükséges minden tudni- és tennivalóig. Az élet minden területét érintik, a lelki-szellemi kultúra felépítésétől és ápolásától a megvilágosult rendnek a külső környezetben való megteremtéséig.

A lényegi tanítások ismételt hullámai

A belső utazás szkíta hagyománya a történelem folyamán sokszor gyakorolt megtermékenyítő hatást világunkra. A Kárpát-Medencétől a Csendes Óceánig ívelő Szkíta Övezetben megjelent megvilágusult mesterek újra és újra felelevenítették a lényegi tanításokat, melyek hullámai ismételten szétáradtak Földünkön, új erőt adva a szellemi útnak. A buddhista hagyomány számon tartja, hogy a Szkíta Bölcs Buddha előtt számos buddha élt és tanított. Hagyományának alapítóját, Senrab Buddhát, a tibeti bön a történelem előtti korokba helyezi. Mindezen megvilágosultak tanítványai szerteáradtak a világban, és terjesztették a belső utazás tanait, melyek nyomai fellelhetők sok helyütt.

A tanítások több ízben voltak megújító hatással Európára is. A Buddha idejét követő századok kis-ázsiai és görög bölcsei nyitják a sort. Jézus tanításaiban meghatározó szerepet játszik a Buddha által tanított Széles Út, amely éppen a Jézust közvetlenül megelőző időkben kezdett széles körben terjedni nem is olyan messze a mediterrán térségtől. De a belső utazás magas szintű gyakorlójára mutat az is, hogy Jézus megvalósította a szivárványtestet, aminek bizonyítéka a halálakor eltűnt teste. E gyakorlat hagyományvonala ma is töretlen mind a tibeti buddhizmusban, mind a bönben, és gyakorlására napjainkban is adódnak példák.

A szivárványtest megvalósításához elengedhetetlen az élő hagyományvonal áldása, ami arra a következtetésre vezet, hogy Jézusnak magának is rendelkeznie kellett vele. A belső utazás tanításai később az alkímia néven terjedtek el. Egyik legjelentősebb hulláma a középkor haldokló szellemiségű Európájába hozott világosságot, “újjászületés” (reneszánsz) néven. E kornak szinte minden egyes kiemelkedő alakjáról megmutatkozott, hogy a belső utazás gyakorlója volt.

Szellemi újjászületés napjainkban

Jelen korunkban a Belső Ösvény nagy léptekkel terjed az egész világon, és máris jól látható változásokat eredményez a tudományok és a művészetek terén, egy várva-várt újabb “újjászületést” indítva útjára a válság szélére sodort világunkban. Szorosabb értelemben vett magyar hagyományunkban az elméről szóló tanítások meséinkben maradtak ránk, de bölcs tanítóinknak számtalan más eszközük is volt a világról szóló tudásuk megfogalmazására. Ilyen az ötfokú zene, a táncok, a művészet, az ételek elkészítésének módjai, a települések építési rendje, a társadalom szervezése, és ilyen az élet minden részére kiterjedő szokások és szertartások sora, amelyek mind az élet szentségét és mélyebb értelmét fejezik ki.

Az életben megjelenített tudást a Belső Ösvény tanítói alkották meg jótéteményként, hogy az egész nép életének megvilágosult rendet adjanak, hogy hétköznapi cselekedetek során keresztül is mindenki át tudja élni a világ szentségét. Ez tükröződik a magyar népi hagyomány ősi szertartásosságában, amely kiterjedt a közösség és az egyén életének minden mozzanatára és tárgyára.

A tibeti mesterek az ősi szkíta tudás letéteményesei

Bár magyar hagyományunk sok értékes eleme ma is meghatározza vagy legalábbis befolyásolja gondolkodásunkat és életünket, minden jel arra mutat, hogy a lényegi tanítások élő átadásának vonalai sajnos mára eltűntek. Napjainkban is léteznek azonban a világon bölcs tanítók, akik nemcsak őrzik a szkíta hagyomány vonalait, hanem a gyakorlatban is megvalósították annak legbelső lényegét. Ilyenek a tibeti mesterek, akik az ősi szkíta tudás letéteményesei.

Több megvilágosult mester tanításai elérhetők és gyakorlatba ültethetők hazánkban is. Nyitva áll tehát az út, hogy újra befoglaljuk műveltségünkbe a Belső Ösvény tanításait és gyakorlatait, melyek mindannyiunk szellemi, lelki valamint testi jóllétének biztosítékai.

KÖNYVAJÁNLÓ: Szkíta tudat témakörben képes albumok