Őszentsége Karmapa üzenete az ukrajnai események kapcsán
ŐSZENTSÉGE KARMAPA: ÜZENET A DHARMA-GYAKORLÓKNAK
Táje Dordzse, Őszentsége a 17. Gyalva Karmapa a következő üzenetet osztja meg a közelmúlt ukrajnai eseményei után.
Kedves Dharma barátok!
A lehető legközelebbről követtem a világ híreit, és minden egyes új információ nagy aggodalmat és szomorúságot okozott nekem. Talán én is egyike vagyok azoknak, akik úgy érzik, hogy ez a világjárvány már így is elég aggodalomra ad okot a világnak, és a sok háború közül, amelyek a világjárvány kitörése óta tombol, a jelenlegi ukrajnai helyzet különösen aggasztó.
Gyakorlóként mit tehetünk? Mi, a világ polgáraiként megpróbáljunk megakadályozni egy ilyen helyzetet? Képesek vagyunk-e elhárítani, megelőzni? Vagy hagyjuk, hogy a dolgok folyjanak a maguk medrében? Nincsenek egyszerű válaszok ezekre a kérdésekre, attól tartok.
Mindazonáltal, mint gyakorlók, akik kapcsolatban állnak családtagjaikkal és barátaikkal – fiatalokkal és idősekkel, egészségesekkel, betegekkel vagy haldoklókkal -, úgy érezhetjük, hogy erősnek kell lennünk értük, felelősséget kell vállalnunk értük.
Ez azt jelenti, hogy meg kell erőltetnünk magunkat, hogy erőt és bátorságot sugározzunk, megtagadva saját félelmünk elleni küzdelmünket? Nem feltétlenül, úgy érzem.
Természetesen az, hogy ott vagyunk számukra, hogy megnyugtassuk a szívüket, a mi gyakorlatunk. De ez azt jelenti, hogy el kell fogadnunk, hogy az élet mindig változik, és mindig is fog.
Ebben az értelemben talán nem kell úgy tennünk, mintha erősek lennénk. Elfogadva, hogy az élet állandóan változó, mulandó, elengedhetjük a félelmet, ahogyan hagyjuk magunkat kilélegezni anélkül, hogy aggódnánk, hogy utána újra be tudunk-e lélegezni. Ez a gyakorlat közvetítheti családunk és barátaink – fiatalok és idősek; egészségesek, betegek vagy haldoklók – számára az erő és bátorság benyomását, amelyet szeretnének megtapasztalni és várnak tőlünk.
A mulandóságnak ez az elfogadása nyilvánvalóan származhat bármilyen formális gyakorlatból, amelyet talán azóta végzünk, amióta csak az eszünket tudjuk.
Abszolút értelemben arra a kérdésre, hogy miért állandóan változó az élet, nem találunk választ. Még a Buddhák sem találták meg a választ erre a kérdésre. Ezért tehát, ha úgy érzed, hogy nem tudod, miért történik mindez, mondd teljesen szabadon és magabiztosan, hogy „nem tudom”. Miért ne? Ezt a mi önmagunk vagy énünk soha nem fogja tudni.
Mégis, konvencionális szinten, vagy a kommunikáció kedvéért, a Buddhák a „Dharma kerekének megforgatásával” megosztották a Dharmát, ami minden választ megad. Tehát, ha úgy érzed, hogy az emberek válaszokat és tényeket keresnek, akkor az ok-okozati összefüggésekkel való visszaélés és a mások hibáztatása megelőzése érdekében kezdd a Megszabadulás ékkövének és a nagyobb szútrák olvasásával.
Én bízom a világ vezetőiben, hogy mindent megtesznek, ami hatalmukban áll, hogy megakadályozzák a szörnyű következményeket. De el kell fogadnunk, hogy ők mégiscsak emberek. És ez azt jelenti, hogy döntések és választások terhelik őket, még akkor is, ha nem akarnak választani. „Lenni vagy nem lenni”. Minden döntés, amit meg kell hozniuk, a jólét és a szegénység örökségén alapul. Ezt nem lehet megkerülni, ha valaki választ, tehát a választás természete egyszerre pozitív és negatív.
És a választásnak ez az illúziója az, ami által hipnotizáltak vagyunk. A Buddha Dharma gyakorlása azt jelenti, hogy elengedjük a választást és a döntéseket. Azt jelenti, hogy csak azok érdekében döntünk, akik még mindig a hipnózis bűvöletében vannak. Mind a hat birodalom a választás hipnózisa alatt áll, és ezért még inkább indokolt, hogy recitáljuk a Csenrézi hat szótagját, az összes Buddha együttérző aspektusát: Om Ma Ni Pad Me Hung.
Imákkal
Táje Dordzse, Őszentsége a 17. Gyalva Karmapa