Őszentsége a XIV. Dalai Láma beszéde a Kőrösi Csoma Sándor emléksztúpa felavatása alkalmából
1992. július 22.
Szeretném elmondani, hogy mennyire boldog vagyok, hogy itt lehetek, hogy láthatom ezt a gyönyörű vidéket, melyet fák és pázsit tarkítanak, a fák leveleit lengeti a szél, és egy óriási tömeg gyűlt össze boldog egyetértésben, örülve ennek az alkalomnak. Nagy örömömre szolgál, hogy láthatom a mosolyt az arcukon, és együtt örülhetek Önökkel.
Először is szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik részt vettek ennek az eseménynek a megszervezésében, és segítettek a Kőrösi Csoma Sándor emléksztúpa felépítésében. Különösen nagy örömömre szolgál, hogy egy olyan eseményen vehetek részt, ahol jelen vannak a különböző világvallások képviselői.
Meggyőződésem, hogy elegendő alap áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a különböző vallások békésen éljenek egymás mellett. Beláthatjuk, hogy az alapvető tanításokat illetően minden világvallás ugyanazt az üzenetet közvetíti számunkra, ez az üzenet pedig felszólítás a megbocsátásra, toleranciára, békére, együttérzésre és szeretetteljességre. Most pedig szeretnék egy nagyon rövid magyarázattal szolgálni a sztúpa jelentését illetően.
Formáját és elrendezését tekintve többféle sztúpa van. A sztúpa legfontosabb jelentése és feladata az, hogy emlékeztessen annak fontosságára, hogy valamennyien megalkossuk a magunk belső sztúpáját. Az elsődleges buddhista irodalom beszél Buddha három megtestesülési formájáról. Ezek a formák kapcsolatban vannak Buddha tökéletes testével, tökéletes beszédével és tökéletes szellemével. E szövegek szerint a sztúpa Buddha megvilágosult szellemét szimbolizálja. Tehát a sztúpa egy tökéletes tudatállapotot jelképez, amelynek jellemzői a tökéletes békesség, bölcsesség és az együttérzés. E tudatállapot mentes minden negatív érzelemtől.
A buddhista szemlélet szerint valamennyi ember képes arra, hogy kifejlessze magában ezt a tudatállapotot, létrehozza ezt a belső sztúpát. A buddhista tanítások szerint ennek a magyarázata az, hogy minden lényben megtalálható e tökéletes állapotra való képesség magja. Ez a potenciál lehetővé teszi számunkra, hogy különböző meditációs gyakorlatok segítségével megtisztítsuk a szellemünket mindazoktól a negatív érzelmektől, attitűdöktől, melyek hátráltatnak bennünket szellemi fejlődésünkben.
Ez a képesség kifejlesztve és megerősítve elvezethet bennünket a buddha-állapothoz, amely a teljes megvilágosulás. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon fontos, hogy tudatában legyünk a fent említett szellemi képességnek, hogy nagyra értékeljük a lehetőséget, amelyet valamennyien megkaptunk. E lehetőség képessé tesz bennünket arra, hogy kifejlesszük magunkban a szeretetteljességet és az együttérzést. Ez az alap az önbizalomhoz, az önbizalom pedig az egyik leglényegesebb elem ahhoz, hogy bármely területen sikert érhessünk el.
Meg kell becsülnünk és értékelnünk kell a lehetőségként kapott emberi intelligenciát, amelyet egy olyan bölcsességgel kell ötvöznünk, mely együttérzéssel és magabiztossággal párosulva képessé tehet bennünket arra, hogy leküzdjük valamennyi akadályunkat, és megoldjuk problémáinkat. Az együttérzésből fakadó önbizalom és bölcsesség ötvözése, megbecsülése és kihasználása igen nagy szerepet kap valamennyi világvallásban, és különösen hangsúlyozott a buddhista tanításokban. Ezek a tanítások ezzel kapcsolatban gyakran említik azt a bölcsességet, mely szerint mindannyian önmagunk mesterei vagyunk. Szükségünk van egy olyan fajta megingathatatlanságra, előrelátásra, türelemre, amely képessé tesz bennünket akadályaink leküzdésére.
E nemzet nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor, életével és munkájával megmutatta, milyen nagyszerű eredményeket érhetünk el, ha kifejlesztjük magunkban az olyan magasrendű tulajdonságokat, mint a céltudatosság, akaraterő, kitartás, türelem és becsületes emberség. Ha a magyar nép minden egyes tagja követi az ő példáját, és önmagában kifejleszti e nagyszerű emberi tulajdonságokat, meggyőződésem, hogy e nemzet képes lesz sikeresen leküzdeni problémáit. Erről meg vagyok győződve, és ezért imádkozni fogok.