Megvilágosult munka az érzelmekkel

Könyvünk a nyolcadik században, Indiában élt nagy buddhista mester, Santidéva meditáció kézi-könyve, A bódhiszattva ösvény magyarázatát tartalmazza. Ez a könyv a mai valóságban élő és tevékeny ember számára is nagyon jól alkalmazható a gyakorlat-ban.Santidéva tanítása az egész széles út (mahajána) buddhizmus számára alapmű, egy buddhista klasszikus.

Santidéva Bódhiszattva ösvénye tíz fejezetéből az első nyolcat tárgyaljuk egy fokozatosan kiadásra kerülő sorozatban, melynek tervezett öt kötetéből a jelen könyvünk a második. Ez a második kötet a negyedik és az ötödik fejezet magyarázatát tartalmazza, melyek: a Figyelmesség, és az Éberség.

Mindennapi életünket érzelmeink teszik színessé. Nagyerejű energiák, melyek hol lelkesítenek, hol pedig csüggedésbe taszítanak. Tőlük függ boldogságunk és szenvedésünk. A meditáció útján
megismerjük érzelmeink természetét, és megtanulunk bánni velük. Zavaros, önző érzelmeinket megtanuljuk átalakítani önzetlen, megvilágosult érzelmekké.

Az érzelmekkel folytatott megvilágosult munka a figyelmesség és az éberség meditációja, amit mi is megtanulhatunk és eredményesen alkalmazhatunk életünkben.

„Figyeljük az elménket, mi készül benne. Ennek érdekes leírását adják manapság a neurofizi-kusok, agykutatók és idegkutatók. Azt mondják, hogy a gondolatok olyanok az elmében, mint a viharfelhők. Elektromos kisülések, villámok cikáznak az agyban. Ahhoz nem kell agykutatónak lennünk, hogy értsük az „elborul az elmém” kifejezést. Tudjuk, hogy ilyenkor egy dühöngő belső vihar közeleg. Az ember saját elméjének meteorológusává válhat. A meteorológus figyeli az időjárást, és előrejelzéseket tud adni. Figyeljük mi is a belső időjárást, és tanuljunk meg belőle idejekorán következtetéseket levonni. Ez azonban csak meditációban lehetséges. A hétköznapi élet túl intenzív. Meditációban tudjuk az elménk működését megismerni, meditációban tudjuk látni, hogyan születnek a gondolatok és az érzelmek, és ott alakul ki az a fajta finomabb megfigyelési készségünk, ami által egyre korábban tudjuk a késztetéseket fölfedezni.”