Összegyűjtöttünk a Belső Ösvény végtelen tudástárából néhány apró kincset, mely remélvén inspirációt hoz az együtt nyilazás szakrális megéléséhez. Ezen idézetek mind Tiszteletreméltó Láma Csöpel Rinpocse tanításai, melyek a közösségünk honlapján is olvashatóak.

A Belső ösvény

Láma Ngawang, a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség szellemi vezetője: „A tanítás csak útmutatást ad, olyan, mint egy bizonyos irányba mutató ujj. Ennél többre a tanítás nem képes. Azután a mi dolgunk, hogy elinduljunk abba az irányba, és eljussunk oda, ahova az ujj mutat. Az út végigjárása a mi dolgunk, amihez szorgalmas, kitartó munkára van szükségünk. Enélkül a tanítás nem ér semmit, csak időtöltés.” A Szkíta Bölcs Buddha által tanított Belső Ösvény a gyakorlati megvalósítás útja, tanításai és gyakorlatai életünk minden területét felölelik.

A gyakorlatok által megtapasztalhatjuk bensőnk legigazabb természetét, melynek igazsága olyannyira egyetemes, emberi és időtlen, hogy meghalad minden korlátot, még a vallásokon is túlmutat. A Belső Ösvény a belső igazság feltárásának útja. Önmagunk természetének megismerésén keresztül vezet el a teljesség valóságos megtapasztalásához, amely mint lehetőség jelen van mindannyiunk bensőjében. A Belső Ösvény gyakorlói nem hisznek a kívülről jövő megváltásban. Az ösvény önmagunk megismerésén át vezet a belső béke és függetlenség állapotához.

A szemlélődés gyakorlatán keresztül elkezdjük látni elménk eredeti állapotának egyszerűségét, és azt is, hogy a zavarosság, rohanás és erőszakosság hogyan lép fel bennünk azáltal, hogy lényünk békés természetét semmibe vesszük. E tapasztalás által az önmagunkról alkotott megmerevedett képzeteink átlátszóvá válnak, feloldódnak, és felismerjük a pusztán látszólagos érvényességét mindannak, amit jelenleg énünkről tartunk.

Eurázsiai hagyomány

Ősi gyökerű magyar hagyományunkban megőrzött bölcsességünk fenntartása és gyümölcsöztetése világunk jobbátételéért XXI. századunk globális közösségében, minden magyar ember felelőssége és kötelessége.

Létezik egy egész Eurázsián átívelő hatalmas terület, amely ősidők óta, egész a mai napig, szkíta-hun rokonnépeink hazája. Ez a terület a Kárpát-medencétől a Csendes Óceánig terjed.

Ősidőkbe visszanyúló eurázsiai szkíta-magyar hagyományunkban eleink évezredeken keresztül felhalmozott bölcsességet hagytak ránk. E hagyomány, melynek életet adó gerince a belső utazás, ma is él, és ma is teljes. Természeténél fogva nem-dogmatikus, így alapjában különbözik a mai Nyugaton uralkodó dogmatikus filozófiai, vallási és tudományos szemléleti rendszerektől. Tanításai és gyakorlatai tartalmaznak minden szükséges útmutatást a teljesség megtapasztalásához elvezető belső utazástól a megvilágosult társadalom felépítéséhez szükséges minden tudni- és tennivalóig. Az élet minden területét érintik, a lelki-szellemi kultúra felépítésétől és ápolásától a megvilágosult rendnek a társadalomban és a külső környezetben való megteremtéséig.

E nem-dogmatikus Belső Ösvényen alapuló szkíta-magyar szellemiség alapvető meghatározó hatást gyakorol beláthatatlan idők óta az egész kontinensre, sőt az egész világra. E szellemiség ma is elevenen él, és napjainkban újra felmérhetetlen, mélységes megtermékenyítő befolyást fejt ki egész világunkra, felszabadító, friss fuvallatot hozva huszonegyedik századunkba, ahol sokan megcsömörlöttünk az uralkodó dogmatikus filozófiai, vallási és tudományos rendszerektől, valamint az ezekből sarjadó intoleranciától és erőszaktól.    

A Szkíta és Magyar Szellemiség Kőrösi Csoma Sándor Központjában az Eurázsiában történelem előtti korok óta megjelenő megvilágosult mesterek által tanított Belső Ösvény alapjainak tömör bemutatása mellett, e szent hagyomány Közép- és Belső-Ázsia szkíta-hun népei történelmében játszott meghatározó, ám hazánkban egyelőre kevéssé ismert szerepéről láthatunk kiállítást. Emellett betekintést nyerünk abba is, hogy a hatalmas szkíta-hun népek milyen alapvető meghatározó szerepet játszottak annak a fennkölt szellemiségnek, gyakorlatnak és műveltségnek a kialakításában és elterjesztésében az egész világon, amely a Földünkön ősidők óta megjelent megvilágosult mesterek példája és tanítása nyomán kialakult.

BUDDHA, A SZKÍTA BÖLCS

Buddha a sákja nép szülötte volt, amely Közép-Ázsiából vándorolt le Észak-Indiába új területeket keresve, hasonlóan a mai Nepál, valamint Észak- és Észak-nyugat India területén élő sok más néphez. (A Buddha név helyes kiejtése: Buda, így ejti az egész világ, kivéve a németeket, mi magyarok pedig tőlük vettük át a helytelen kiejtést.)

Buddha korában (i. e. VI. sz.) Közép-Ázsiát a szkíták uralták, akik saját nyelvükön a „sáka” néven nevezték magukat. Az indiai szanszkrit irodalomban ugyanezen névvel illetik őket. A „szkíta” elnevezés, melyen Európában váltak ismertté, a régi görögöktől származik. A mai Észak- és Észak-nyugat India, valamint Kelet-Afganisztán, Észak-Pakisztán, Kasmír és Nepál hatalmas területeit nagyrészt közép-ázsiai szkíta, és velük rokon, később beáramlott hun eredetű népek lakják, akik mára természetesen nagymértékben keveredtek más itt élő népekkel, azonban e származásuk tudata mind a mai napig elevenen él sokukban. Az észak-indiai szkíta népek egyik nemzetsége Buddha népe, a sákják, akiknek leszármazottai ma is megtalálhatók Nepálban. E népek művelt rétegei a velünk, magyarokkal, mint a szkíták és hunok európai leszármazottaival való rokonságukat is számon tartják, de ugyanezt teszi a Törökországtól Japánig terjedő óriási földrész számos más népe is.

A szkíta népek

A mai nemzetközi tudományos közvélemény elismeri a szkíta-hun népek kulturális és genetikai rokonságát, és a tényt, hogy európai utódnépük mi, magyarok vagyunk, ahogyan azt ősi hagyományunk hirdeti. A szkíta népek ősnépek, a szkíta műveltség ősműveltség, mely a Kárpát-medencétől a Csendes óceánig terjedő sztyeppei övezetnek nevezett hatalmas területen – az itt élő népek ősidőket felölelő hagyománya szerint – a világ kezdetei óta létezik. Ezek a népek fajilag és nyelvileg nem alkotnak homogén egységet, legfeljebb rokonságot. Változatos keveredést mutatnak, azonban mindannyiuk szellemiségének alapvető meghatározója a szkíta műveltség. Ezért a „szkíta” nevet talán legokosabb elsősorban kulturális és civilizációs azonosító névként használni, a hatalmas sztyeppei civilizáció népeire. A történeti források is ezt a szemléletet támasztják alá.

Sáka (szkíta) – sákja azonosság

Nemcsak az Indiában élő népek ősi hagyománya, hanem az indiai történetírás és a mai nemzetközi kutatás is alátámasztja a sáka – sákja azonosságot. A buddhizmus jeles indiai kutatója Lokesh Chandra rámutatott, hogy a szanszkrit nyelvben a „sákja” szó a „sáka” főnév melléknévi alakja. Lokesh Chandra talált Buddháról egy régi történetet, amely elmondja, hogy röviddel azután, hogy megvilágosodott és tanítani kezdett, találkozott két közép-ázsiai kereskedővel, akikkel jól megértették egymás nyelvjárását. Miután a kereskedők tanítást kaptak Buddhától, a tanításokkal hazatértek Közép-Ázsiába.

Szittya virtus:

Az íj és a nyíl szakrális szimbólum

A Szkíta Bölcs Buddha által tanított belső ösvény hagyományában az íj és a nyíl szakrális szerepet játszik. A mindannyiunk szívében lakozó Egyetemes Mester szeretetteljes segítő, gondoskodó tevékenységét kifejtő Szeretet Buddhája a kezében tartja e mélységes jelentésű eszközöket. A nyílvessző a mindentudó bölcsesség jelképe, az íj pedig az együttérző szereteté. A lövés azt jelenti, hogy az egyetemes szeretet és együttérzés íjának ereje által a bölcsesség nyila megszabadít a szívünket háborgató zűrzavartól, amely a szenvedésünk okozója – a nyílhegy három éle egyszerre vágja el a szívünkben dúló gyűlöletet, ragaszkodást és ostobaságot. A nyíl célba jutása: a szabadság, szeretet és bölcsesség megvalósulása.

Ezerkarú Csenrézi, a Szeretet és Együttérzés Buddhája


3 élű hun nyílhegy

A cél

Együtt lövésünkkor a célszínei az ostobaság (fehér), a ragaszkodás (vörös) és a gyűlölet (fekete) jelképei.

A cél a három alapvető méreg, mint a szenvedés okának szimbóluma.

Mantra

A lövés folyamán mondhatjátok , akár magatokban is az  OM MANI PADME HUNG mantrát, mely tisztítja a lények karmáját. Vagy bármely olyan imát ami a lények szenvedésének csökkenését, megszűnését segíti.