ÖNKÉPZŐ TANTERV

A BELSŐ ÖSVÉNYHEZ

 

Kedves Olvasó!

Ahhoz, hogy hasznosan tudd felhasználni az itt következő, önképzésedet segítő útmutatásokat, elöljáróban szeretnék néhány alapvető dolgot tisztázni.

Nem tudhatom, hogy foglalkoztál-e már – és, ha igen, mennyit és milyen forrásból – a buddhizmussal, ezért úgy gondoltam, hogy az elején kezdem, te pedig ott kapcsolódj be, ahol jónak látod. Tanácsolnám azonban, hogy e mellett feltétlenül keress egy lámát (szellemi vezetőt), aki a buddhista tanok szóbeli átadásának hiteles közvetítője, aki Sákjamuni Buddha óta a tanítások megszakítatlan szóbeli átadási láncának jelenleg élő és tanító képviselője. A szóbeli tanítás fontossága abban rejlik, hogy az olvasott szöveget saját tudásod és belátásod szerint értelmezed, míg a hiteles tanító félreérthetetlenül magyarázza a belső ösvényt. Az ő útmutatásával leszel képes kialakítani a gyakorlásod gyümölcsöző ösvényét.

Először is említsük meg, hogy a buddhizus nem más, mint egy belső utazás, belső munka önmagunkkal, azaz a szellemi-lelki fejlődés személyes útja a megvilágosodás felé. A keleti gyakorlók nem is használják a „buddhista” megnevezést, hanem „a belső ösvényt követő”-nek nevezik magukat. Az általános értelemben vett „vallás” fogalmát sem alkalmazhatjuk a buddhizmusra, mert félrevezető lenne.

Az ember általában vagy egy vallási kultúrába, vagy egy materialista közegbe születik. Mindkét esetben szüksége van lelki támaszra. Ennek hiányában állandó bizonytalanságban, kételyek közt él, élete lebegő, megfoghatatlan szorongással és aggodalommal van tele. Nehezen talál válaszokat az élet-halál nagy kérdéseire – ha egyáltalán talál –, és a létezés fő értékeinek megfogalmazásában és megvalósításában is nehézségei lesznek. Azoknak, akik egy bizonyos vallási kultúrába születtek, és okos nevelést kaptak, általában megvan a szükséges lelki támaszuk. Kivételt képeznek azok, akiknek a kételyük erősebb, mint a hitük. Azokban viszont, akik materialista közegbe születtek, ha belső adottságuk van rá, kialakulhat a késztetés arra, hogy megkeressék a maguk lelki támaszát. Azt hiszem, nagyon sokan tartozunk ehhez a csoporthoz.

Az iskolában tárgyi tudásunk gyarapítására tanítanak bennünket és kivételes esetben – ha egy kicsit igényesebb tanárunk van – arra, hogy „higgyünk önmagunkban”, legyünk erősek, valósítsuk meg a céljainkat, attól leszünk boldogok. Igen ám, de a céljaink és a boldogságunk elérése alatt azt értik, hogy az anyagi javak és a minél magasabb pozíció elérésében legyünk sikeresek. Tanulunk valamit az együttélés alapvető emberi szabályairól is, ám ezt leginkább a büntetéstől való félelem okán tartjuk be, ritkább az „emberségesség”, mint belülről jövő motiváció.

Ezzel az életvitellel még saját magunknak is ritkán tudunk örömet okozni, nemhogy másnak.  A pillanatnyi boldogságban pedig már benne van a boldogság elvesztésének szenvedése. Sokszor próbáljuk elhitetni magunkkal, hogy jó emberek vagyunk, ezért kényszeresen akarunk segíteni másokon, pedig fogalmunk sincs arról, hogy a másiknak mi a jó. Sőt, tovább menve, még azzal sem vagyunk tisztában, hogy mi szolgálja a mi saját igaz javunkat. Ezt világosan mutatja, hogy a legjobb szándékunk mellett is folyamatosan követünk el olyan dolgokat, amelyek később a szenvedésünk forrásainak bizonyulnak.

Térjünk vissza oda, ahol abbahagytuk a buddhizmus tárgyalását.
A jelenlegi tanítások Sákjamuni Buddhától származnak, aki 2500 évvel ezelőtt élt és tanított a mai India és Nepál területén. Nagyon egyszerűen és érthetően megfogalmazta számunkra a létezés és a boldogság nagy titkát a Négy nemes igazság kifejtésével:

a szenvedés jelen van életünkben
a szenvedésnek oka van
a szenvedés megszüntethető
a szenvedés megszüntetésének módja: a belső ösvény gyakorlása

Az ezekre vonatkozó tanításokat az ajánlott könyvek elolvasásával megkaphatod. A lényeg azonban az, hogy Buddha nem csak megállapításokat tett a szenvedésre vonatkozóan, hanem gyakorlásával megszabadította önmagát minden szenvedéstől, és a saját tapasztalatára alapozva megadta nekünk is a módszert a megszabadulásra.

A buddhizmus tanítása szerint ez az életünk olyan fontos, mint a minden vágyunkat teljesítő drágakő, mert ebben az életünkben már rendelkezünk az adottságokkal ahhoz, hogy itt és most elérjük az összes szenvedéstől való tökéletes megszabadulást. Azonban ez nem az egyetlen életünk, ezt megelőzte számtalan élet, és számtalan élet vár ránk ez után. Újraszületéseink minőségét és körülményeit cselekedeteink minősége, azaz karmánk határozza meg, melyet életről életre tovább örökítünk, így, ha ez életünkben nem szabadulunk meg, lehetőségünk van – az érdemek gyűjtése és bölcsességünk fejlesztése nyomán – egyre kedvezőbb helyzetbe kerülni, majd végül a megvilágosodást elérni. Egyéni fejlődésünknek az ad valódi értelmet, ha arra törekszünk, hogy valamennyi érző lényt segíteni tudjuk szenvedésük enyhítésében és végleges megszüntetésében.

Tudjuk, hogy nagyon sokfélék vagyunk, szinte minden ember más és más, így nem lehet egyetlen módszert adni a boldogság eléréséhez. Úgy mondják, hogy ezért Buddha 84 000 különböző tanítást adott, hogy minden lényhez elérjen, bármilyen szellemi beállítottságuk is legyen. Ezért aztán a buddhizmusnak igen sokféle ága van, melyek azonban kiegészítik egymást, követőik nem harcolnak egymással, kölcsönösen tisztelik egymás gyakorlásának hagyományait. A céljuk ugyanis egyezik, csak elérésének módszere különböző.

Így kialakult a buddhizmus gyakorlatának három egymásra épülő fő fokozata:

A keskeny út lényege: A srávaka (hallgató) és a pratjékabuddha (magányos buddha) ösvényéből áll. Gyakorlói saját megszabadulásukra koncentrálnak és a buddhizmus alapvető tantételeit tanulmányozzák annak érdekében, hogy elérjék a megvilágosodást. Nézeteik szerint egy világkorszakban csak egy buddha jelenik meg, így a megvilágosodás elérése rendkívül hosszú időt vesz igénybe.

A széles út lényege: E szerint az együttérzés és a bölcsesség, a meditáció módszerével olyan szintre emelhető, hogy ezáltal bárki elérheti a megvilágosult állapotot, tehát egy világkorszakban számtalan lény érheti el a buddha állapotot. A gyakorlók indíttatása pedig nem csak saját megszabadulásuk elérése, hanem valamennyi lény segítése ezen az úton.

A gyémánt út lényege: Az együttérzés és a bölcsesség kiteljesítése olyan speciális meditációs gyakorlatok által, melyek segítségével a megvilágosodás akár egy élet alatt is elérhető. A megszabadulás elérésének fő célja azonban nem az egyéni boldogulás, hanem minden lény segítése mindaddig, míg valamennyien el nem érik a buddha-állapotot.
Ennek az irányzatnak Tibetben négy fő ága alakult ki:

Az a hagyomány, melyben most jársz, a kagyüpa (szájhagyomány útján terjedő) vonal.

A gyémántút buddhizmus valamennyi ágára – így a kagyüpa vonalra is – jellemző, hogy két alappillére van: az együttérzés és a bölcsesség. A valódi együttérzés nem egyenlő a sajnálattal, a bölcsesség pedig nem az intellektuális tudást, hanem a spirituális bölcsességet jelenti. Az együttérzés során valóban átérezzük azt, amit a szenvedő lény érez, a bölcsesség segítségével pedig pontosan úgy tudunk segíteni rajta, ahogy az neki a legjobb. Az együttérzés bölcsesség nélkül nem ér semmit, sőt ártalmas is lehet, a bölcsesség pedig együttérzés nélkül nem eredményes. A madár két szárnyához szokták hasonlítani ennek a két megvilágosult tevékenységnek az együttműködését. Nincs szárnyalás, bármelyik is hiányzik, vagy nem tökéletes. Életeink során mindvégig arra törekszünk, hogy elérjük ezt a képességet, vagyis a megvilágosult állapotot, hogy minden lény javát eredményesen szolgálhassuk.

Amikor félelmed megérinti valakinek a fájdalmát, az szánalommá válik, amikor szereteted érinti valaki fájdalmát, az együttérzéssé válik.A szánalomban rettegés van. Az ego retteg attól, hogy – akár csak egy pillanatra is – elveszíti a kontrollt. Fontos, hogy az ember ne határolja el magát másoktól, az együttérzés a határok feloldásáról szól” – Láma Csöpel.

A gyémánt út követése során számtalan gyakorlási mód közül magad választhatod ki a számodra megfelelőt. Ezek közül a legfontosabbakat ismerheted meg az alábbi tanterv követése során. Vannak olyan módszerek, melyek tanítás és meghatalmazás nélkül is gyakorolhatók, vannak azonban olyanok, melyek gyakorlásához feltétlenül szükséges egy hiteles láma tanítása, különben könnyen eltévedhetünk, és gyakorlásunk akár kárunkra is lehet.
 
Az önképzéshez, az alábbiakban, javasolni fogom a Meditáció Központunk által kiadott könyveket olyan sorrendben, ahogy azokat érdemes kézbe venni és áttanulmányozni. A bennük foglalt ismeretek egymásra épülnek, így a sok új fogalmat könnyebb lesz megjegyezni. Minden javasolt könyv esetében röviden utalni fogok annak tartalmára is.

Az önképző tanterv első fejezetében tehát először olyan könyveket ajánlunk, melyekben megismerkedhetsz a buddhizmus alapértékeivel, terminológiájával. Második fejezetében mélyebb, részletesebb, általános témákat érintünk, melyek betekintést engednek a buddhista filozófia és életvitel részleteibe. A harmadik fejezetben azokat a meditációs módszereket ismerheted meg, melyek meghatalmazás nélkül gyakorolhatók. A negyedik fejezetben pedig azokat a meditációs módszereket találod, melyek csak meghatalmazással gyakorolhatók, és jó, ha ezt megelőzi az előzőekben említettek alapos tanulmányozása.


I. BEVEZETÉS A BUDDHIZMUS TÉMAKÖRÉBE, AZ ALAPFOGALMAK TISZTÁZÁSA ÉS AZ ÁLTALUNK KÖVETETT GYAKORLÁSI MÓDSZEREK ELHELYEZÉSE A BUDDHIZMUS NAGYOBB RENDSZERÉBEN


1.
Láma Csöpel: Az érzelmek tiszta energiái

Fontos bevezető tananyag lehet. Tisztázza a buddhizmus fogalmát. Ez alatt vagy az elme megismerésének tudományát értjük, vagy tanítást bensőnkről, szellemünk igaz természetéről.

Olvashatunk az elméről, az öt alapérzelemről, az elme folytonosságáról – az inkarnációról, az érzelmekkel való bánásról, a meditációról, mely az elménk megismerésének módszere, a karmáról, az öt érzelemről és az öt bölcsességről.


2.
Láma Csöpel: Miért meditáljunk?

A kis könyv alapvető kérdésekre ad választ azok számára, akiknek teljesen új ez a témakör:


3. Trinley Norbu nyomán Csöpel Láma: Vannak-e csodák?

A könyv számos témában ad közérthető tanítást és magyarázatot a buddhista gondolkodásmód, filozófia és életvitel terén:


4. Cültrim Rinpocse: A megvilágosulás szellemének ereje

Ez a könyv szinte minden fontos kérdést érint, amelyre annak van szüksége, aki komolyan és mélyrehatóan akar foglalkozni a belső ösvénnyel. Közérthető tanítást kapunk Cültrim Rinpocsétől a megvilágosulás szelleméről, az hat paramitáról, a meditáció fontosságáról, saját szellemünk képzésének fontosságáról, érzelmeinkről és azokról a módszerekről, melyekkel elérhetjük a teljességet.

Ajánlható ez a könyv mindenkinek, aki igaz tanításra vágyik.


5.
Csögyam Trungpa: Nyitottság és gyengédség

Rendkívüli tanítás a hat paramitáról, ezeknek a hétköznapokban való alkalmazásáról, az együttérzésről, mely egy bennünk lévő lágy pont, egy érzékeny nyílt seb. Minden embernek van egy ilyen alapvető gyenge pontja, sőt még az állatoknak is.

Néha az emberek a fájdalmas pontot, a nyílt sebet „vallásos meggyőződésnek” vagy „misztikus tapasztalásnak” fordítják. De ennek nincs semmi köze a buddhizmushoz, vagy a kereszténységhez, sőt egyáltalán semmi máshoz sem. Ez egyszerűen egy fájó pont, és ez nagyon jól van így – legalább valahol elérhetők vagyunk. Ezen keresztül fejleszthetjük együttérzésünket és a szeretetünket, melyről ez a fontos tanítás szól.


6.
Allan Wallace nyomán Láma Csöpel: Tovatűnő álomképek

A cím kiválóan összefoglalja azt, hogy a könyv mivel foglalkozik. Érdemes elolvasni és elgondolkozni a tartalmán. Buddhista filozófia gyakorlati módon bemutatva a mai embernek.


7.
Láma Csöpel: Gyógyító erőtér – Tudat-test energiamező –
Egészség-tudat az informatika korában és az ősi gyökerű műveltségekben

„Könyvünk szövegét részben gyógyítókkal, kvantumfizikusokkal és agykutatókkal folytatott beszélgetések feldolgozásával szerkesztettük – nevük megtalálható könyvünk végén” – írja a szerző a mű elején, amire rendkívül fontos emlékeznünk a könyv olvasása során.

„Az ősi kultúrák és a ma is létező természetközeli műveltségek a világmindenséget egy teljességnek, egy körnek látták, és látják ma is sok helyütt a világon. Szemléletük holografikus, mely szerint a világmindenség minden egyes része, még a legapróbb is, magába foglalja az egészet. Ezek a műveltségek, melyek legfőbb jellemzője a belső ösvény követése, azt tartják, hogy az ember, a szemlélő alany, nem külső figyelője a világnak, hanem holografikus módon elválaszthatatlan a teljességtől. A világmindenség az ember tágabb értelemben vett teste, amelynek minden eleme kölcsönhatásban áll egymással, és minden eleme információt hordoz az egészről. E műveltségek törekvése a mindenkori legmagasabb cél elérésére irányul, amely az ember elvezetése a tévhiteken alapuló zavaros és szenvedéssel teli tudatállapotokból a tisztánlátás teljességhez vezető útjára, illetve a legvégső szinten, magának a teljességnek a közvetlen megtapasztalásához. A teljesség átélése mindannyiunk legtermészetesebb állapota, mely egyben megszabadít minden szenvedéstől, és a zavaros tudat álomszerű állapotából történő végérvényes és tökéletes felébredés sosem múló boldogságával jár”.

Hát erről szól ez a könyv – a legfontosabb dologról, ami egyáltalán érdekelhet bennünket az éltünk során. Lássuk ezt be, és ennek alapján értékeljük át materialista világnézetünket, mely kiszakítja az embert a világmindenség szövetéből.


8.
Láma Csöpel: Hogyan teremtjük a világot?!

Ez a könyv rendkívül fontos ismereteket tartalmaz, bárki számára tanulságos lehet!

„A kvantummechanika kutatásai egy olyan valóságot fednek fel, amely összeegyeztethetetlen a durva jelenségekkel. Mégis, még a kísérleteket végző fizikus, vagy a fizika filozófusa is, aki érti a kutatás mögöttes jelentését, a saját életét – otthonát, munkáját, családját – közönséges, nem-kvantum módon tapasztalja meg. A tapasztalati életben semmi sem változott. Vajon szükséges-e szétválasztani a kvantumfizika felismeréseit a hétköznapi élet tapasztalataitól? Ha megismerésünk képes a valóság természete kvantummechanikai szemléletének mélységeibe alámerülni, vajon a hétköznapi tapasztalásunknak továbbra is a kvantum előtti világszemléletben kell-e tocsognia? Hogyan lehet a tapasztalatot és a felismerést összeegyeztetni? Általában szólva, úgy látszik, a fizikusokat nem igen érdekli a kvantummechanika felismeréseinek beültetése a hétköznapi életbe. Azonban a felismerés beültetése a tapasztalatba pontosan az, amiről a buddhista szemlélődés gyakorlata szól. Felismeréshez jutni, és a felismeréssel azután gyümölcsözővé tenni létünk minden mozzanatát, sok-sok nemzedék óta, ez a buddhista szemlélődés gyakorlóinak a „szakterülete”. A jövő majd megmutatja, hogy a kvantumfizikusok és a buddhista szemlélődők felismeréseinek egybeesései milyen mélységekig terjednek. Az bizonyos, hogy érdemes alaposan megvizsgálni.

A kvantumfizika csak lehetőségekkel számol, amelyekből választva a tapasztalat létrejöhet, azonban természetszerűleg adódik a kérdés: ki, mi választ a lehetőségek közül, kinek, minek a választása szolgál alapul az adott tapasztalat létrejöttéhez? Rögtön kiderül, hogy a figyelőt sem lehet kihagyni. A figyelő nézőpontja mindennek az alapja”.

„Minden lény egyszerre több különböző világban él. Az egyik a sejtjeink világa. Egy másik az atomjaink világa. Következő a nukleonok világa. Ezután következnek a finomenergia test világai. Mindezek teljesen más-más világok, melyeknek teljesen különböző, saját matematikájuk, saját nyelvük van. Azonban ezek kiegészítik egymást, mert én a saját atomjaim vagyok, de a saját sejtjeim is vagyok, és a saját energiatestem is vagyok. Mind igaz, csak az igazságnak más-más szintjei. A tudomány és a filozófia feltárta az igazság legmélyebb szintjét, ami az egység elemi szintje. A valóság legmélyebb szubnukleáris energia szintjén te és én egyek vagyunk. A környezetünkben lévő dolgokat, a testünket valamint az elménket – a gondolatokat, érzelmeket és így tovább – ugyanazoknak az energiáknak a játéka teremti. A mindenben tevékeny alkotó energia folytonos, szétvághatatlan”.

„Az emberiség minden tanítója ugyanazt mondta, hogy az élet célja a Földön az, hogy egyesüljünk a saját eredeti megvilágosult természetünkkel… Ezt csak egyféleképpen lehet elérni, el kell indulni a belső ösvényen mindazzal a hévvel, értelemmel, bátorsággal és leleményességgel, amire csak képesek vagyunk önmagunk átalakulásának érdekében”.

„Buddha mondta: Én megmutatom a szabaduláshoz vezető utat, de tudjátok meg, a szabadulás rajtatok múlik”.


9.
A Három fejezet szútra

A szútra magyarázata kapcsán alapvető fogalmakat tisztázhatunk.


10.
Csögyam Trungpa nyomán Láma Csöpel: Menedék, Buddha, Tan, Közösség

A menedék szertartás egy útjelző táblája annak, hogy buddhisták lettünk és nem teisták (istenközpontúak).

Amikor menedéket veszünk, elkötelezzük magunkat a buddhista ösvényhez. Ez egy rendkívül egyszerű és gazdaságos megközelítés. Olyan ösvényen fogunk járni, melyet Buddha 2500 évvel ezelőtt jelölt ki, és saját maga, valamit tanítványai végigjárták, bizonyítva ezzel annak helyességét. A menedék nem jelenti azt, hogy elveszettek vagyunk, és ezért minden nehézségünket valami vagy valaki másra átruházzuk. Nem lesznek segélycsomagok, vagy biztonsági intézkedések, sem elkötelezett segítők. Magunkra vagyunk utalva, de van hiteles mintánk.

A menedék szertartás a végső elhatározást képviseli. Miután elismertük, hogy az egyetlen valóságos megmunkálni való mi magunk vagyunk, és ezt nem lehet kikerülni, menedéket veszünk a Buddhában mint példában, a Tanban (Dharma) mint ösvényben és a Közösségben (Szangha) mint társakban. Azonban ez egy teljes elkötelezettség önmagunk felé. Kezdetét veszi egy magányos utazás, melynek során a tanító részvétele a biztosíték arra, hogy dolgozni fogunk önmagunkon anélkül, hogy bárkire támaszkodnánk, és nem esünk ugyanabba a hibába, mint előtte. Felelőssé válunk önmagunkért.

A könyv a továbbiakban részletesen kifejti a Buddhában, a Dharmában és a Szanghában való menedékvétel lényegét.


11.
Csögyam Trungpa nyomán Láma Csöpel: Önátadás és odaadás

A könyv részletesen foglalkozik az alábbi témákkal:


12.
Kün-Zang Lama szóbeli tanítása, ahogy Patrul Rinpocse leírta – 1. kötet: A drága emberi test

Az általános külső előkészítő gyakorlatokat tárgyalja

1. fejezet: A szabadságok és adottságok elérésének nehézségei, a tanítások hallgatásának módja

  • motiváció
  • magatartás
  • A kifejtendő dharma tárgykörök
  • elmélkedés a szabadságokon
  • elmélkedés az adottságoknak nevezett speciális dharmán
  • 16 egyéb kedvezőtlen állapot
  • Elmélkedés példákon, amelyek megmutatják, milyen nehéz elnyerni az emberi testet.


    13.
    Hogyan segít a dharma élni és meghalni – Patrül Rinpocse: Az élet mulandósága, Kün-Zang Láma szóbeli tanítása, 2. kötet

    2. fejezet: Az élet mulandósága
    Elmélkedés a mulandóságon a külső környezet, a világegyetem szemlélése által
    Elmélkedés a mulandóságon a világegyetemben élő lények szemlélése által
    Elmélkedés a mulandóságon a nemes lények szemlélése által
    Elmélkedés a mulandóságon a világi vezetők szemlélése által
    Elmélkedés a mulandóságon különböző példák szemlélése által
    Elmélkedés a mulandóságon a halál bizonytalan okainak szemlélése által
    Elmélkedés a mulandóságon mindig intenzíven emlékezve rá

    Cele Nacog Rangdröl: A figyelmesség tükre – részletek
    A halál óráján a dharma az egyedüli segítség
    Részletes magyarázat a halál menetének általános módjáról
    Hogyan oldódnak fel a külső elemek
    Hogyan oldódnak fel a belső gondolatok
    Hogyan gyakoroljunk a halál eljövetelén

    Chögyam Trungpa: A figyelmesség alapjai
    Megjegyzések a figyelmesség hagyományával kapcsolatban
    A figyelmesség alapjai
    A test figyelmessége
    Az élet figyelmessége
    A törekvés figyelmessége
    Az elme figyelmessége


    14.
    Láma Csöpel: Eszmélésről-eszmélésre – Elmélkedések 28 napra – Négy gondolat, amely az elmét a belső ösvény felé fordítja

    Minden napra 4 versszakot ajánl a könyv, melyek naponta felidézik számunkra a négy legfontosabb gondolatot elménk megszelídítése és gondolkodásunk új irányba fordítása érdekében. Ezek: a drága emberi test, a mulandóság, a tett, ok és gyümölcs és a kényszerű lét körének gondolata.

    Amíg elvárások és félelmek határozzák meg életünket, nem vagyunk függetlenek, így a szenvedés mindig megtalál. Óvakodjunk ezért attól, hogy a nyolc világi dolog reményei és félelmei vezéreljenek, melyek a következők:

    nyerés – vesztés
    dicséret – elmarasztalás
    jó hírnév – rossz hírnév
    öröm – fájdalom

    Ezek elkerülésében és életünk valódi értékeinek megtalálásában segít bennünket az elmélkedés a négy gondolaton.

    Az elmélkedések szövegeit a belső ösvény nagy tanítói – Buddha, Nágárdzsuna, Santidéva, Karmapa, Patrul Rinpocse és mások – szavaiból válogattuk.


    15.
    Csögyam Trungpa – Láma Csöpel: Egyet okolj mindenért!

    A könyv a gyakorlóvá válás első lépéseit tárgyalja.

    Amikor életünkben egy kihívással találkozunk, egy helyzetet meg kell oldanunk, két út áll előttünk: vagy engedjük, hogy a karma szele elragadjon, vagy a saját lábunkra állunk.
    Ha a karma szele elragad bennünket, szenvedésen kívül ne számítsunk másra.
    Ha a saját lábunkra állunk, elindulhatunk a valódi megoldás felé vezető úton, amelynek első lépései a következők:

    – Válasz: ember.

    – Válasz: kétféle ember létezik:
    1. gyakorló – akinek van belső szellemi útja
    2. nem gyakorló – akinek nincs.
    Ha azt válaszoljuk, hogy gyakorlók vagyunk, a kérdés a következő lesz:

    – Válasz: a tudatomon dolgozom. Ez azt jelenti, tudom, hogy a valóságot a tudat teremti, ezért sosem keresem a boldogságom illetve szenvedésem okait a tudatomon kívül. Így sosem felejtem el, hogy a jelszavam mindig a következő:

    – ez az egy nem más, mint az énhez ragaszkodásom, azaz a zavarosan működő tudatom. Az én egyenlő a zavaros tudattal, amely hamis világot teremt, és elhiteti velünk, hogy az a valóság. Ezáltal elvág minket a valóságtól, s az eredmény: szenvedés.

    – A gyakorló számára minden gyakorlás.
    – A gyakorló csak kétféle tevékenységet végez az élete során:
    1. ülőgyakorlást
    2. két ülőgyakorlás közötti gyakorlást – a hétköznapi életben.

    – A gyakorló életében csak kétféle dolog történik:
    1. a gyakorlást segítő dolog
    2. a gyakorlást gátló dolog
    – Lehetnek kellemes vagy kellemetlen dolgok, amelyek gátolnak a gyakorlásban, és lehetnek kellemes vagy kellemetlen dolgok, amelyek segítenek. Átminősül minden. Nincs értelme futni a boldogság után, és futni a szenvedés elől. Minden gyakorlás.
    – Minden a Láma jelzése. A gyakorlást segítő körülmények a Láma gondoskodása, a gyakorlást (látszólag) akadályozó körülmények a Láma együttérzésének a jelei.
    A gyakorlónak mindezek alapján át kell értékelnie az életét. Nem szabad többé a beidegződött szokásainkra hallgatni.
    Ezekkel a lépésekkel indulhatunk el a valódi gyakorlóvá válásunk útján.


    16.
    Lodzsong meditációk

    A tonglen története és az együttérzés ereje

    Sokan felteszik a kérdést: "A barátom vagy hozzátartozóm szenvedése nagyon felkavar, és én valóban szeretnék segíteni. De nem vagyok képes elég szeretet érezni ahhoz, hogy ténylegesen tudjak segíteni. Az együttérzés, amit mutatni szeretnék, el van zárva. Mit tegyek?" Nem éreztük-e mindnyájan a szomorú tehetetlenséget, hogy nem találunk szívünkben elég szeretetet és együttérzést a körülöttünk szenvedő emberek iránt, s így elég erőt ahhoz, hogy segítsünk?

    A buddhista hagyományok egyik nagyszerű kvalitása az, hogy kifejlesztett egy sor gyakorlatot, amelyek valóban tudnak segíteni az ilyen helyzetekben, amelyek igazán táplálnak és feltöltenek a lelkesedés erejével és örömteli találékonyságával, ami képessé tesz arra, hogy szellemed megtisztítsd és szíved kitárd, úgy hogy a bölcsesség és együttérzés ragyogó energiái meg tudják mozgatni és át tuják alakítani a helyzetet, amelyben vagy.

    Minden gyakorlat közül a tonglen – ami tibetiül azt jelenti "küldés és fogadás" – az egyik leghasznosabb és legerőteljesebb. Amikor úgy érzed, hogy bezárultál önmagadba, a tonglen kitár a mások szenvedésének igazsága felé. Semmi más gyakorlat nem ilyen hatásos rombolója az ego – magyarul az "én" – ön-ragaszkodásának, ön-dédelgetésének, önelégültségének, ami minden szenvedésünk forrása és minden keményszívűség gyökere.

    Szitu Rinpocse: Menedék, bódhicitta, Guru Rinpocse

    Menedék:
    Amikor menedéket kérünk, eljutunk a dharma kapujához. Mi az, ami kinyitja a kaput? A hit. Ezért menedékkérés előtt legyen szilárd hitünk. A hit lesz az alapja, támasza a menedékvételnek.

    Háromféle hit van: kezdeti hit, vágyódó hit és a meggyőződés hite.

    A menedék forrásait három csoportra osztjuk:

    Bódhicitta – A megvilágosodás szelleme:
    Amikor bármilyen gyémántút – szkr. vadzsrajána – gyakorlatot végzünk mindig a megvilágosodás szellemének, a bódhicittának a felkeltésével kezdjük. Ez az, amit világi értelemben szeretetként vagy együttérzésként értelmeznénk. Ez a szellem jelen van a széles úton – szkr. mahajánában – és a gyémántúton, ezért nagyon fontos az ennek megfelelő magatartást kifejleszteni. Azért, hogy a tudatunkban létrejöjjön és kifejlődjön ez a szellem, először a tudatot a Négy mérhetetlen gyakorlatán keresztül képezzük.

    A Négy mérhetetlen:

    1. Minden lény legyen boldog és rendelkezzen a boldogság okaival – mérhetetlen szeretet
    2. Legyen mentes a szenvedéstől és a szenvedés okaitól – mérhetetlen együttérzés
    3. Sose váljon el a szenvedésen túli tiszta boldogságtól – (Legyen elválaszthatatlan a szenvedéstől mentes boldogságtól) – mérhetetlen öröm
    4. Nyugodjon a nagy egyenlőségben, amely mentes a ellenszenvtől, ragaszkodástól és nemtudástól – (Élvezze a lélek nagy nyugalmát, amely mentes minden elfogultságtól, a közelség és idegenség, a ragaszkodás és ellenszenv érzéseitől) – mérhetetlen egyenlőség szelleme

    Guru Rinpocse:
    Amikor Guru Rinpocse mantráját recitáljuk, vagy valamilyen módon felidézzük őt, tudatában kell lennünk annak, hogy ő megtestesíti minden győzedelmesnek a testét, beszédét, szellemét, kvalitásait és megvilágosult tevékenységét.

    Guru Cótye Dordzse nagyon jóságos volt, mert eljött hozzánk azután, hogy Buddha a belső ösvényt tanította. Buddha a tan kerekét három szinten forgatta meg sok alkalommal, de főleg az alsóbb járműre, a keskeny útra – szanszkritul hinajánára – vonatkozó tanításokat adta. Később, néhány alkalommal a bódhiszattva ösvény avagy széles út – mahajána – tanításait, majd a gyémántút – vadzsrajána – tanításokat is kifejtette. Amikor gyémántút tanításokat adott, Dza Király, az öt bráhmin és mások, akik a hallgatóságában a legmagasabb képességekkel rendelkeztek, be tudták fogadni ezeket a tanításokat, de a hallgatósága nagy részének nem volt meg a képessége, hogy megértse azokat.

    Később Guru Rinpocse sok nehézségen ment keresztül azért, hogy mesterei keze alatt tanításokat kapjon. Ő virágoztatta fel a gyémántút tanításokat, és rendkívüli képességei által eltávolította az akadályokat. Ezért állnak rendelkezésünkre mind a mai napig a gyémántút tanítások, és ez a fő ok, amiért azt mondjuk, hogy Guru Rinpocse olyan jóságos volt.


    17.
    Beru Khjence Rinpocse: Az együttérzés és a bölcsesség belső ösvénye

    Santidéva: A bódhiszattva ösvény című könyvében az ösvény 8 ágát fejti ki. Rinpocse ebben a könyvében az 1., 2., 3. és 6. fejezettel kapcsolatban ad magyarázatot.

    A teljes magyarázatot Láma Csöpel több éves tanítás sorozatából kaphatjuk meg, mely 5 kötetben, könyv formájában is megjelent. (I. kötet: Lépésről-lépésre a bódhiszattvák ösvényén; II. kötet: Megvilágosult munka az érzelmekkel; III. kötet: Tiszta szemlélet; IV. kötet: A bódhiszattvák meditációja; V. kötet: Kérdések életről, halálról, szeretetről, együttérzésről).


    Beru Khjence Rinpocse könyve a gyakorlati útmutatások kézikönyve, mely magában foglal mindent, amire egy gyakorlónak szüksége van.
    A tanítás kezdetén alakítsuk ki a megvilágosodás szellemét, mert az indíték nagyon fontos. Azért hallgassuk a tanítást, hogy önmagunkon és a világ minden lényén segíteni tudjunk. Először a végtelen térre gondolunk, ahol számtalan lény éli számtalan életét, kezdettelen idők óta. Ahol tér van, ott lények vannak, és mi kapcsolatban állunk velük. Először erre gondoljunk. Dolgozzunk saját, zavaros elménkkel. Minden baj, szenvedés abból ered, hogy csak önmagunk javát szeretnénk beteljesíteni, míg minden jó, boldogság és öröm abból születik, hogy mások javát akarjuk beteljesíteni.

    Fejezzük ki tiszteletünket testtel, beszéddel és tudattal egyidejűleg a Három Drágaság előtt. Ezt a leborulásban tesszük: leborulás a test tiszteletadása, közben mondjuk a mantrát, vagy imát, ez a beszéd tiszteletadása, hitünk, bizalmunk és odaadásunk pedig a szellem tiszteletadása. Összeszedett elmével végezzük ezt.

    Fontos, hogy fogadalomtétellel segítsük elménket egy erényes állapot elérése felé. Fogadalom nélkül az elme zavaros és szétszórt.

    A szerénység a bódhiszattvák egyik erénye, melyről Santidéva így ír:

    Ha idomulok ez erényes úthoz,
    Hitem egy időre megerősödik.
    De ha szavaimat mások is láthatják –
    Szerencsénk egyenlő – a javukra válhat.

    Erényes tudatállapotok ritkán jelennek meg az elménkben, csak a meditáció az a módszer mellyel elérhetjük a megvilágosodást, a szenvedésen túli állapotot.

    A szenvedés durva és finom formában mindaddig jelen van, amíg az alapvető elégedetlenség bennünk van. Három alapvető fajtája van:

    Miután önmagunkkal szembesülve megismertük a szenvedésünk természetét és igaz okait, akkor tudunk mások felé fordulni és segíteni.

    Amikor valakiben megszületik az ébredés, a megvilágosulás szelleme, a bódhicitta, akkor gyökeres változás játszódik le az életében.

    A közönséges erények nem hoznak tartós eredményt, ezzel szemben a megvilágosodás szelleme hasonlít a minden vágyat teljesítő fához, amelyről mindig lehet érett gyümölcsöt szakítani, minden vágyunkat teljesíti. A megvilágosodás szelleme nélkül a megtisztulás lehetetlen. Rendelkezünk azonban egy csodálatos módszerrel, ami segít: ez a négy erő:

    A könyv első fejezete A bódhicitta nagyszerűségéről; a Vallomásról; és az Elkötelezettségről szól. Ezek a fejezetek azt tárgyalják, hogy mi a felébredt szellem, és hogy tudjuk azt felkelteni.

    A könyv második fejezete a Figyelmességről,az Éberségről és a Türelemről szól, vagyis arról, hogy ha az ébredés szelleme megszületett valakiben, akkor azt hogyan tartsa fenn ennek a három dolognak a segítségével.

    A könyv harmadik fejezete a Buzgóságról, a Meditatív összeszedettségről és a Bölcsességről szól, ami arra ad tanácsot, hogy hogyan lehet az ébredés szellemét erősíteni, növelni.

    Az utolsó részben pedig az érdemek felajánlása történik.

    Ezekről a dolgokról nem elég olvasni, hanem meg kell élni a gyakorlás segítsége által.

    I. : A bódhicitta nagyszerűsége
    A drága emberi test – a bódhicitta megszületéséhez két dologra van szükség: testi támaszra, hordozóra és szellemi hordozóra.

    Ahhoz, hogy mindkettővel rendelkezzünk, szükségünk van a nyolc szabadságra és a tíz adottságra.

    Az ébredés szellemének két aspektusa van:

    A feltételes bódhicitta két lépésből áll:

    A feltételes bódhicitta nagy áldás, mert lehetőséget ad a fejlődésre, és így a fokozatos fejlődés folyamán létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy a végső bódhicitta végül önmagától megjelenjen. Az indítékunk mindig az, hogy a mások javát beteljesítsük, vagyis hozzásegítsük valamennyi érző lényt a buddhaállapot eléréséhez.

    Ennek megvalósításához sok munka szükséges. Érdemeket és bölcsességet kell gyűjtenünk, ami a hat paramita (túljutott erény) segítségével történik. Az első öt paramita (adakozás, erkölcs, türelem, erőfeszítés, összeszedettség) gyakorlásával érdemeket gyűjtünk, míg a hatodik a bölcsesség halmozást jelenti.

    Amikor felkeltettük magunkban a megvilágosulás szellemét, és a megvilágosult szándék megfogant bennünk, akkor tesszük le a bódhiszattva fogadalmat. Ez nagyon megerősíti az elhatározásunkat. A fogadalom egy életre szól, és a tartalma az, hogy soha nem adjuk fel nemes szándékunkat.

    A megvilágosulás szellemének lényegét a négy gondolat foglalja össze.

    II.: Vallomás
    A hétágú ima
    A vallomás a vétkek és hibák felfedését, megvallását és azok megtisztítását jelenti.

    1. A megvilágosult lények köszöntése és felajánlás – ragaszkodás nélkül adunk, ez egyfajta érzés, egy gondolkodásmód.
    2. Tiszteletadás – testtel, beszéddel és tudattal adunk tiszteletet, ezt a leborulással tesszük (borulás, mantra, vizualizáció).
    3. Menedékvétel – ehhez fel kell ismernünk a szenvedésünk tényét (valóságos szenvedés, változás szenvedése, mindent átható szenvedés). Tudjuk, hogy egyedül nem tudjuk megszüntetni, ezért segítségért fordulunk az oltalmazóhoz, ami végső soron nem más, mint a saját elménk megvilágosodott állapota.
    4. Vallomás – a szenvedés a tíz ártó cselekedet elkövetéséből fakad (ölés, lopás, helytelen nemi élet, hazugság, rágalmazás, durva beszéd, üres fecsegés, rosszakarat, mohóság, helytelen szemlélet) – ezeknek okai a zavaros érzelmek. Ha ezeket felismerjük, amikor megjelennek, akkor mérsékelni tudjuk őket.

    III.: Elkötelezettség
    Elkötelezettség a megvilágosodás szelleme felkeltése iránt.

    5. Örvendezés – mások jócselekedetei láttán őszinte örömet érezni.
    6. Tanításra kérés – a megvilágosodottak tanítása szükséges ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, azonban ehhez kérnünk kell őket. A mesterek nem téríteni jönnek, hanem meghívásra.
    7. Marasztalás – kérjük a buddhákat, maradjanak velünk, és tanítsanak.
    8. A hét ág kiegészül az érdemek felajánlásával és a jókívánságokkal.

    VI.: Türelem
    A hat paramita részletes tárgyalása
    A türelem a harag ellenszere – a harag minden érdemet elsöpör
    A gyakorlás alapja a türelem
    Fogadalmak megszegése – a fogadalomszegés kijavítása
    A valódi türelem egy tiszta tudatállapot


    18. Trinle Norbu nyomán Láma Csöpel: Az öt erő

    Az öt erő az egész világmindenség alapja és összetevője. Rendkívül fontos ennek megismerése, megértése és gyakorlásunkban való felhasználása. A legfontosabb tudnivalókat olvashatjuk ebben az könyvben:


    19.
    Dalai Láma: Bevezetés a tibeti buddhizmusba – Világi etika – A Dalai Láma budapesti előadásai 2010

    „…Kerek tíz éve annak, hogy utoljára személyesen köszöntöttük Őszentségét Magyarországon.
    Az elmúlt tíz év alatt, fáradhatatlan odaadásának köszönhetően, a világ egyre jobban megismerte a buddhista tanítás mélységét, egyre több ember számára váltak ismertté Buddha tanai. De ami talán még ennél is fontosabb az, hogy egyre több ember értette meg Őszentsége személyes példájából, szóbeli tanításaiból azt a belső értéket, hogy az önzetlen szeretet, együttérzés vagy a másokkal való törődés rendkívül fontos, főleg jelen korunk világában. Élete maga a tanítás, mely példázza a szenvedést eloszlató belső béke, valamint a mélységes együttérzés valóságát és bölcsességét…” – Idézet a meghívók köszöntőjéből.

    Kivonat Őszentsége a Dalai Láma tanításából az érdeklődés felkeltése érdekében:
    „Az első kérdés tehát az, hogy mi az „én”.

    Válasszuk el egy vonallal a buddhizmust a nem-buddhizmustól. A határvonal azt jelképezi, hogy a buddhizmus éntelenségről beszél, arról, hogy nincsen „én”.
    Ez azt jelenti, hogy minden nem-buddhista vallás elfogadja valamilyen formában az „én” létezését, mely független a testtől, és amelyet általában léleknek hívnak. A test és a tudat mindig változik, de a lélek, az „én” nem változik. Az ember teste ugyan különböző elemekből áll, de „én” csak egy van.

    A buddhisták azt mondják, nincsen ilyen változatlan „én”. Nincsen független tulajdonosa a testnek és a tudatnak, nincs ilyen független „én”. Amikor a buddhisták azt mondják „éntelenség”, az nem az „én” létezésének a tagadását jelenti. Hiszen az „én” ott van. …Ha tagadjuk egy ilyen „én” létezését, mely nyilvánvalóan ott van, az nem logikus. A saját tapasztalatunkon alapul az, hogy ott az „én”. Tehát az „én” létezik. Akkor mit jelent az éntelenség? Azt jelenti, hogy nincs egy független, egységes és változatlan „én”. Ez a választóvonal a buddhista és a nembuddhista nézőpontok között. A buddhisták az „én”-t puszta megnevezésnek tartják, amelyet a test és a tudat együttesére alkalmaznak.

    A második kérdés az volt, hogy van-e az „én”-nek kezdete, vagy nincs.
    Azon hagyományok számára, melyek hisznek egy teremtőben, azt hiszem az isteni teremtés kezdete maga az „én” kezdete is egyben. Van egy keresztény barátom, egy szerzetes, igazán nagyszerű ember. Egyszer megkérdeztem, miért nem hisz a kereszténység az előző életekben, csak a jelenlegiben. Azt válaszolta: „Azért, mert Isten csak ezt az egy életet teremtette. Ez azt jelenti, hogy valamilyen közvetlen kapcsolatod van Istennel. Ezzel természetszerűleg egyfajta bensőséges viszony jön létre Istennel, mint egy szülővel. Minél közelebbinek érezzük, annál inkább szeretnénk követni”. Ez volt a válasza. Ez egy nagyon-nagyon erőteljes elmélet. Tehát minél nagyobb hite van az embernek Isten felé, annál közelebb érzi magát hozzá, és annál erősebb hajlandóságot érez a szeretet és az együttérzés gyakorlására. Ez Isten üzenete. Ez csodálatos.

    Ugyanígy, minden teremtő istenben hívő vallás segít, hogy hívei gyöngítsék az én-központú gondolkodást. Ha teljesen alávetik magukat Istennek, azáltal mérsékelik az én-központúságukat. A buddhizmusban az „éntelenség” kifejezés ugyanezt a célt szolgálja – próbálja gyöngíteni az én-központú hozzáállást.

    A buddhista megközelítési mód filozófiai magyarázatokkal szolgál arra, hogy nincs független énünk, és végső soron minden jelenség üresség természetű – ez azt jelenti, hogy végső szinten a jelenségek létezése nem más, mint a független létezés hiánya, amit mi sunjatának, avagy ürességnek hívunk. A cél, hogy csökkentsük az énünkhöz való ragaszkodásunkat. Azoknál az istenhívő vallásoknál pedig, ahol nem ezt a módszert alkalmazzák, ott teljes mértékben alárendelik az énjüket Istennek. Az eredmény egészen hasonló.

    Itt elérkeztünk a kérdéshez, miszerint van-e az „én”-nek kezdete vagy nincs. A buddhizmus válasza az, hogy mivel az „én” egy puszta megnevezés, címkézés, amelyet a test és a tudat együttesére alkalmazunk, ahhoz, hogy a kérdésre választ kapjunk, meg kell vizsgálnunk az „én” alapját. Nyilvánvaló, hogy ennek a jelen testünknek van kezdete, a fogantatás pillanata. Az én testem akkor vette kezdetét. De a testem összetevői a szüleimtől származnak, és az ő szüleiktől és így tovább. Így több ezer, több millió nemzedékig visszamehetünk, egészen a bolygónk és az élet kezdetéig. Tehát a testünk alkotóelemeinek származását megvizsgálva visszajuthatunk egészen a bolygónk keletkezésének az idejéig, ami előtt pedig ott van a nagy bumm. A részecskék már ott is megvoltak. A hasonló részecskék azután különböző módokon kötődtek egymáshoz, s így egyes részecskékből kő lett, másokból növény, és így tovább. A végső forrás tehát a részecske, a részek nélküli, oszthatatlan részecske. Ezért a testet illetően az alkotóelemeket vizsgálva láthatjuk, hogy annak nincs kezdete. Egy fontos buddhista szöveg megemlíti, hogy mindazoknak a jelenségeknek, melyek természetüknél fogva változnak, nincs kezdetük. De lehetséges, hogy van végük.

    Most pedig a tudatról lesz szó. Itt sok vizsgálódásra lesz szükség. Vajon a tudat pusztán csak az agyból jövő energia-e vagy sem?

    Ha buddhista, vagy nem-teista nézőpontból vizsgáljuk, a citta avagy tudat, lényegét tekintve a testtől teljesen független. Hétköznapi szinten természetesen a tudat teljes mértékben függ az agytól, de az egyre finomabb és finomabb szinteken egyre inkább független tőle. Magának az „érző lény” megnevezésnek a valódi alapjául a tudat folytonossága szolgál. Ha tehát ténylegesen választ akarunk kapni arra, hogy van-e az „én”-nek kezdete, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy van-e kezdete a tudatnak. Ugyanis a tudat vagy a finomtudat szolgál végső alapul az „én” megnevezéshez. A tudat melyet tapasztalunk, az okoknak és a körülményeknek megfelelően nyilvánvalóan mindig változik, a nézeteink mindig változnak. Például a tanulási folyamatok során állandóan változik a tudatunk, ugyanígy a környezetünkből jövő hatások révén is, vagy egyszer boldog, majd pedig kellemetlen pillanatokat élünk át – mindezek a tudatunk változásainak a jelei. Márpedig bármely jelenség változásának kell, hogy legyen oka. Kétfajta ok létezik: lényegi ok és hozzájáruló tényező.

    A lényegi ok nem más, mint egy jelenség, amely átalakul az eredménnyé. Mint például az agyag, ami aztán átalakul csészévé. A csésze esetében tehát a lényegi ok az agyag… Hasonlóképpen, ahogy korábban is mondtam, a fizikai lényünk lényegi oka egy és ugyanaz a parányi részecske, hiszen a test atomok összességéből tevődik össze, és ezeknek megmarad a lényegi folytonossága. Ugyanilyen a tudat. Alakja nincs, csupán tapasztalatokból áll, és kognitív, megismerő természetű. A lényegi oka ezért ugyanilyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen. Ha a tudat nem-tudatból jönne, akkor a lényegi oka valami teljesen más lenne. Egy tudat nélkül való részecske soha nem lehet a tudat lényegi oka. Tehát – és ez a buddhista és dzsainista magyarázat –, a finomtudat egy olyan valami, amely teljesen független a testtől. Rendelkeznie kell a saját lényegi okaival és feltételeivel, a saját folytonosságával. Tehát logikus következtetéssel: ha a tudat nem-tudatból eredne, akkor a tudatnak kellene legyen kezdete. De mivel a tudatnak egy előző tudatból kell jönnie, így arra jutunk, hogy nincs kezdete.”


    20. A Dalai Láma könyve a szeretetről és a szerető együttérzésről

    „…Így az értelmünk nagyon okossá tesz bennünket, de ezzel egy időben, és éppen emiatt a tény miatt, egyre több kétség és gyanakvás, egyúttal egyre több félelem jelenik meg bennünk. Úgy gondolom, hogy a félelem képzete sokkal fejlettebb az emberekben, mint az  állatokban. Továbbá, az emberi nemben, valamint a családjainkban megjelenő sok viszály, hogy a közösségek és a nemzetek közötti összetűzéseket, valamint az egyénen belül fellépő feszültségeket és ellentmondásokat ne is említsem, minden viszály és ellentmondás azon különböző elképzelésekből és nézetekből származik, amelyek végső soron értelmünkből erednek.

    Szerencsétlen módon, az értelmünk néha egészen boldogtalan állapotokat hozhat létre. Ezért az emberi értelem az ember vergődésének egyik forrásává is válhat. Egészében véve, mégis úgy gondolom, hogy végső soron szerencsések vagyunk, hiszen emberi értelmünk van, olyan eszközünk ez, amelyre támaszkodva felülkerekedhetünk valamennyi viszályon és összetűzésen.

    Éppen ezért igen fontos, hogy  emberi értelmünket alkotó módon hasznosítsuk. Ez kulcskérdés. Ha megfelelő módon alkalmaznánk értelmi képességeinket, akkor az emberek nem csak, hogy kevesebb kárt okoznának egymásnak és a bolygónknak, hanem maguk is boldogabban élhetnének.

    Ez az adottság, ez a lehetőség a kezünkben van. Rajtunk, a mi választásunkon múlik, hogy az értelmünket helyes vagy  pedig helytelen módon használjuk­-e fel. Senki sem kényszerítheti ránk az értékrendjét. ”


    21.
    Csöpel Láma: Igazmondó tükör

    Íme az Előszó, mely jól összefoglalja a könyv lényegét:
    „EZEK A MESÉK VESZÉLYESEK! Vigyázz velük, kedves Olvasó, mert ha egyszer elolvastad őket, a szervezetedbe hatolnak, és óriási károkat tehetnek védőfalaidban, melyekkel elsáncolod magadat másoktól és a valóságtól, de leginkább önmagadtól. Ha félted pulyaságod várát, ne olvass tovább, itt tedd le a könyvet. Ám, ha szívedet az erőnek és a világosságnak kirepítő fészkévé akarod tenni, ezeknél a meséknél jobb segítőt nem találsz. Tiéd a választás. A mesék Rólad szólnak. Személy szerint. Megvilágosult tanítóinktól kaptuk őket, hogy segítségükkel megismerjük önmagunkat. Tükrök, amelyekben megláthatod valódi arcodat, azt, amely oly közel van hozzád, hogy tükör nélkül nem is láthatod. De vigyázz, ne feledd, hogy a tükröt mindig magad felé fordítsd, mert ha másokat látsz meg benne, csak a károdra lesz! Ezek a mesék nem közönséges történetek. Megvilágosult tanítóink szívének belső fénye, a világ világa ragyog bennük. Ne csak eszeddel olvasd őket, hanem hagyd, hogy befészkeljék magukat a szívedbe. Ha szívedben hordozod őket, a válasz nem marad el – meglátod, belső ragyogásod rég feledett zsarátnoka új fényre gyúl. A boldogság titka, a belső fény életre hívásának tudománya, mindannyiunk legféltettebb kincse, számtalan nemzedék óta így terjed a jóságos tanítóktól az érdemes tanítványokig.”

    A mesék a következő témaköröket ölelik fel:

    Az Utószó bölcsessége:
    „Ha boldogságra vágysz életedben és halálod után is, hagyd abba a beszédet a mások tulajdonságairól, figyeld önmagadat, és vizsgáld a saját elméd. Tedd jobbá saját természeted, és kövesd a helyes ösvényt. Ez minden szellemi és világi beteljesülés elérésének a módja. Jóeszű barátom, érted, amit beszélek? Figyelj:

         Nagylelkűség: A nagy veszteség és a nagy nyereség oka a vagyon – halmozd az érdemet felajánlás és adakozás által: ez a gazdagság értelme.
         Erkölcs: Ez a nehezen elérhető emberi élet csak egy alkalomra szól – tartsd tisztán erkölcsöd és elkötelezettségeidet.
         Türelem: A gyűlölet pokoli kínok oka – öltsd fel a türelem páncélját.
         Buzgóság: A lustaság nem valósítja meg a célját sem ez életnek, sem a következőnek – légy szorgalmas, mint a folyó sodra.
         Összeszedettség: A szétszórt emberek elfecsérlik életüket – szenteld magad teljesen a hasznos erényeknek.
         Tudás: Hogy tudd, hogyan élj erkölcsösen – hallgass tanításokat, elmélkedj és szemlélődj.

    Fennhéjázó emberek sosem lesznek elégedettek,
    irigy emberek sosem lesznek boldogok,
    vággyal teli emberek sosem elégednek meg,
    mérges emberek sosem ismerik meg az összhangot,
    fösvény emberek sosem fognak bővelkedni,
    ostoba emberek sosem érnek el sikert,
    sötét szellemek sosem lesznek felszabadultak.

    Ha kevesebb a zavaros érzelem,
    kevesebb a szenvedés is –
    ha a zavaros érzelmek megszűnnek,
    megszűnik a szenvedés is.
    Nagyszerű dolog, ha képes vagy
    ellenségeidet, a zavaros érzelmeket legyőzni,
    mert ezek az okai minden nemkívánatos eseménynek.


    22. Csöpel Láma és Kovács Imre Barna: Titkos tanítások magyar mesékben

    A könyv bevezetőjéből idézve:
    „E könyvben néhány magyar népmese rejtett, szellemi tartalmát tárjuk fel a belső ösvény tanításainak segítségével. A mesék magyarázata egy élő szellemi hagyományra támaszkodik, azokra a szóbeli tanításokra és gyakorlatokból nyert felismerésekre, amelyek a belső ösvény megvilágosult tibeti tanítóitól, elsősorban a tiszteletreméltó Kalu Rinpocsétől és Láma Ngawangtól származnak. Emellett nagymértékben támaszkodtunk a hagyomány más mai tanítójának számunkra adott személyes útmutatására, írásaira, valamint a régebbi tanítók műveire, ami a tanítás megjelenítésének hagyományos módja. Az olvashatóság kedvéért az idézett tanítók megnevezésétől sok esetben eltekintettünk. Ezt a könyvet saját mulatságunkra írtuk, ám ha valaki úgy érzi, hogy meríthet belőle, legyen e könyv boldogulásának segítő eszköze, ha meg úgy érzi, hogy mindez semmit nem ad neki, tegye félre”.


    23. Norma Levine nyomán Láma Csöpel: Szemtől-szemben a csodával

    2500 évvel ezelőtt, miután a Szkíta Bölcs Buddha, a Megvilágosult, elhagyta testét, hamvai között tanítványai csodálatos módon gyöngyökhöz hasonló ereklyéket találtak oly nagy mennyiségben, hogy nyolc vázát töltöttek meg velük. E felbecsülhetetlen értékű kincseket elosztották India nyolc nagy királya között, akik nyolc sztúpát építettek az ereklyék elhelyezésére és tiszteletére. Buddha eredeti ereklyéiből az idők folyamán csodálatos módon újak születtek, s így számban megsokszorozódtak, és eljutottak minden buddhista országba.

    Az ereklyék szaporodása ma is történik, ám sem a hamvak között talált ereklyegyöngyök létrejöttére, sem pedig csodás szaporodásukra nincs természettudományos magyarázat.

    A szent ereklyék jelenléte a Kőrösi Csoma Békesztúpában nagy kihívás lehet sokunknak, hiszen ha ellátogatunk a sztúpához, szemtől-szemben állhatunk a megmagyarázhatatlannal, a felfoghatatlannal, a csodával. Úgy tekinthetjük, hogy az ereklyék által magukkal a Megvilágosultakkal találkozunk, és személyesen kapcsolatba tudunk áldásos erejükkel kerülni. Nagyon ritka és értékes lehetőség ez arra, hogy bármelyikünk – vallásra, fajra, stb. való tekintet nélkül – ilyen ereklyékkel közvetlen kapcsolatba kerülhessen.


    24. Láma Csöpel: A rejtett arc

    Láma Csöpel előszava a következő: „E könyvben azokból a gondolatokból és abból a szellemiségből szeretnék átadni az érdeklődésével kitüntető kedves Olvasónak, melyet tibeti mestereimtől, első helyen Láma Ngawang Rinpocsétől és Kalu Rinpocsétől tanultam. Láma Ngawang és Kalu Rinpocse tibeti volt. A tibetiek a mai napig fenntartják az ősi szkíta-hun kultúrát, leszámítva a legújabban tapasztalható, főleg Kínán át érkező materialista ráhatást. Tibet hatalmas területein ma is folytatják az ősi szkíta-hun típusú rideg állattenyésztést, nomád, legelőváltó módon. Az ehhez tartozó életmód, valamint szellemi és tárgyi kultúra mellett a tibetiek ma is gyakorolják az Eurázsiát ősidők óta meghatározó szellemi ösvényt, amelyet már a régmúlt homályába vesző, európai fogalmak szerint történelem előtti időkben élt megvilágosult mesterek is tanítottak. Ennek a szellemi útnak a közvetlen folytatása napjainkban a buddhizmus, amely a Szkíta Bölcs Buddha tanítása, és 2500 év óta ugyancsak alapvető meghatározó szellemi erő Eurázsiában. A buddhista hagyomány elmondja, hogy a Szkíta Bölcs Buddha nem az első volt a Földünkön megjelenő megvilágosult mesterek sorában, hanem többen is megelőzték őt. E megvilágosultak távoli történelem előtti korokban éltek, tíz- és százezer évekkel ezelőtt, pontos évszámok nem állnak rendelkezésünkre, és tanításaik elterjedtek az egész bolygón. A buddhizmus tanulmányozása ezért nagy segítségünkre lehet, amikor az ősi szkíta-hun szellemiségnek és kultúrának a feltárását végezzük. Előző két könyvemben (Titkos Tanítások magyar mesékben, Igazmondó tükör) bemutattam a meséinkben őrzött ősi hagyományunk és a buddhista szellemiség közelségét. Ez a közelség azonban nem korlátozódik meséink világára, hanem megmutatkozik a képi kultúránkban is. Jelen írás a hagyományos szkíta-hun-magyar formavilág és jelképrendszer jelentéstartalmát kívánja feltárni a tibeti buddhizmusban megőrzött ősi eurázsiai tudás segítségével.”

    A könyvben feldolgozott témák:


    25. Láma Csöpel: Szkíták és hunok Buddhák ősi útján I. kötet

    A könyv Bevezetője:
    „Könyvünkben a Buddhák által tanított Belső Ösvény Közép- és Belső-Ázsia szkíta-hun népei történelmében játszott meghatározó, ám hazánkban egyelőre kevéssé ismert szerepéről olvashatunk rövid összefoglalást. Emellett betekintést nyerünk abba is, hogy dicső eleink, a hatalmas szkíta-hun népek milyen alapvető és meghatározó szerepet játszottak annak a fennkölt szellemiségnek, gyakorlatnak és műveltségnek a kialakításában és elterjesztésében az egész világon, amely a Földünkön ősidők óta megjelent megvilágosult mesterek, és különösképp a Szkíta Bölcs Buddha példája és tanítása nyomán kialakult.

    Nem új elmélet vagy történelmi forráskutatás eredményét mutatjuk be, hanem az újabb nemzetközi tudományos kutatás, valamint a tibeti buddhista és bönpo hagyományok hiteles művelői és képviselői mai álláspontjának tömör ismertetését adjuk. Nem állt szándékunkban „újat” mondani, csak a ma elérhető megbízható szakirodalom hatalmas ismeretanyagából kívánunk átnyújtani egy csokorra valót, inkább csak az érdeklődés felkeltése végett. Mégis, tudatában vagyunk, hogy sok minden újnak tűnhet a kedves Olvasó számára, aki a Magyarországon jelenleg általánosan elfogadott nézetekben tájékozott. Nem szükséges azonban más, mint egy kis kitekintés a nemzetközi tudományos kutatások mai állására, hogy észrevegyük, milyen óriási fejlődésnek indult napjainkban Közép- és Belső-Ázsia történelmének és szellemiségének feltárása.

    Ez annak köszönhető, hogy a legutóbbi években e hatalmas terület jelentős részén élő népek felszabadultak az idegen megszállás és elnyomatás alól, amivel lehetővé vált a szabad kutatómunka, és a kutatási eredmények is elérhetővé válhatnak a nemzetközi érdeklődés számára. Egy másik fontos tényező a kínai megszállás elől hazájukat elhagyni kényszerült tudós tibeti buddhista és bönpo lámák által élőszóban átadott és könyvekben szolgáltatott hatalmas ismeretanyag, amely teljesen új alapokra helyezi az e területekről alkotott képünket, korábban elképzelhetetlen távlatokat és mélységeket nyitva gondolkodásunk számára.

    E sorok írója tudatában van, hogy a mai európai háttérrel rendelkező művelt Olvasó olyan dolgokkal találkozhat ezen írásban, melyek ütközhetnek az általa elsajátított és elfogadott nézetekkel, sőt az is elképzelhető, hogy jelenlegi szemlélete birtokában elfogadhatatlannak tartja azokat. A keresztény ideológia, illetve a tudományos redukcionizmus tételeire épülő mai nyugati világnézet szemüvegén keresztül nézve, lehet, hogy nehezen tudja befogadni a Belső Ösvényről mondottakat. Továbbá, az európai történetírás által szolgáltatott szempontok és adatok megnehezíthetik az ősi kultúrák hagyományai által megőrzött múlt elfogadását. Ez a probléma nem ismeretlen e sorok írója előtt. Ő is ugyanezzel a háttérrel rendelkezik, és hosszú utat tett meg a valódi értékeket kutatva.

    Útközben néhány meghatározó felismeréshez jutott, melyek nagyban segítették egészséges helyére tenni európai örökségét:

    1. Indiában, Nepálban, Tibetben, Kínában járva, csak elvétve lehet olyan emberrel találkozni, aki egyáltalán hallotta a Biblia nevét, nem beszélve arról, hogy bármi ismerete lenne annak tartalmáról. Ez megmutatja, hogy léteznek hatalmas népek és fejlett kultúrák, amelyek a keresztény ideológiától teljesen függetlenül fejlődtek ki, s az európai gondolkozás alapjául szolgáló dogmák és tanok teljesen ismeretlenek előttük.
    2. Ugyanezen földrésznyi országokban, melyek területe, múltja és népessége mellett eltörpül Európáé, még a nyugati materializmus vívmányait hétköznapi szinten használó emberek többségére is jellemző, hogy még csak nem is hallottak Európáról, és a nyugati életstílust is Amerikához és Hongkonghoz kapcsolják – igaz, hogy az indiaiak Angliáról is tudnak, de nem igen tudják, hogy Anglia mellett létezik Európa is.
    3. Pillantást vetve Eurázsia térképére, láthatjuk, hogy Nyugat-Európa, a „világtörténelem”-nek kikiáltott, saját nemzeti ideológiájukat író nagy nemzeteivel egyetemben, csak egy parányi nyúlvány, egy félsziget az óriás földrész távoli csücskén, és néhány száz éves múltra visszatekintő civilizációja össze sem mérhető Ázsia kultúráinak százezer évek távlatára építő töretlen hagyományaival.
    4. Létezik egy egész Eurázsián átívelő hatalmas terület, amely ősidők óta, egész a mai napig a szkíta-hun népek, illetve utódnépek hazája. Ez a terület a Kárpát-medencétől a Csendes Óceánig terjed. E népek alapvető meghatározó hatást gyakorolnak beláthatatlan idők óta az egész kontinensre, sőt az egész világra, mind a kultúra, mind a civilizáció területén, sőt, ami ennél sokkal fontosabb, a szellemiség területén is. Az ősi eurázsiai szkíta-hun szellemiség ma is elevenen él, és napjainkban újra felmérhetetlen, mélységes megtermékenyítő befolyást fejt ki egész világunkra. Bátran levetkőzhetjük tehát az európai szemléletünk egyedüli érvényességének a tudatát, és megnyithatjuk elménket más, magasan fejlett gondolkodásmódok felé”.

    A könyv tartalma:

    Ajánlás
    Bevezetés
    Valós értékeink
    Első rész: Az ősi hagyomány fenntartása

    Második rész: Világegyetemek végtelen sora


    II. MÉLYEBB, RÉSZLETESEBB, ÁLTALÁNOS TÉMÁK, MELYEK BETEKINTÉST ENGEDNEK A BUDDHISTA FILOZÓFIA ÉS ÉLETVITEL RÉSZLETEIBE

    1. Láma Csöpel: A tudatépítés ösvénye

    A könyv nagy segítséget nyújt számunkra a boldogság keresésében:
    „Az igazán tartós, valódi boldogság nem külső anyagi feltételekből, hanem megelégedettségből és lelkierőből fakad. A bölcs ember felismeri, hogy minden boldogság és szenvedés a tudatból ered, ezért magában a tudatban keresi a boldogságot. Ha rendelkezünk ezzel a felismeréssel, adódjék bármiféle gondunk az életünk folyamán, senki és semmi nem árthat nekünk. Ráadásul ugyanez a lelkierő velünk lesz halálunk óráján is, hogy megnyugvást és boldogságot biztosítson számunkra.”

    A tudatépítés gyógyító meditációjának módszere
    Négy lépés
    A gyógyító gyakorlatok többsége négy alapvető lépésből áll:
    1. A gyógyítást igénylő probléma felismerése.
    2. A gyógyító erőforrásra támaszkodás.
    3. A gyógyító módszer alkalmazása.
    4. Maga a gyógyulás, mint a folyamat végeredménye.
    Négy erő
    1. Képalkotás
    2. Megnevezés
    3. Érzés
    4. Bizalom
    Mire figyeljünk, ha leülünk gyakorolni?
    Meditáció 
    Két különböző meditációt mutatunk be, mindkettőben az első lépés az ellazulás és az indítékok megfogalmazása, azután következik a test és a tudat egyesítése. Hazahozzuk a tudatot a testhez, hogy egységben legyenek. Ennek lépései: tisztító légzés, ellazulás testrészenként, a tudat ellazítása, a tudat erőterének fokozatos tágítása.
    Ezt követi a fő gyakorlat.
    Bevezetés mindkét meditációhoz
    Hozd haza elmédet a testhez
    Vedd fel a helyes testhelyzetet
    Végezd el a tisztító légzést
    Lazulj el testrészenként
    Lazítsd el a tudatodat
    Első meditáció
    Második meditáció


    2. Láma Csöpel: A jelenben lét gyakorlata

    Rendkívül fontos, összeszedett tanítás a meditáció bevezető lépéseiről, fő gyakorlatáról, időtartamáról, alapvető irányelveiről, az ellenszerek alkalmazásáról, egyszóval mindarról, amit a tényleges meditáció végzéséhez tudni kell. Alapvető tanításnak minősíthető, mely elhárít minden tévhitet, mely napjainkban a meditációval kapcsolatban felmerül.


    3. Láma Csöpel: Jézus feltámadása és a szivárványtest

    Az Egyesült Államokban megjelenő Snowlion újságban olvashatjuk:
    „David Steindl–Rast bencés szerzetes érdeklődése a szivárványtest iránt akkor kezdődött, amikor különböző történeteket hallott tibeti mesterekről, akik gyakorlásuk révén a bölcsesség és az együttérzés magas szintjét érték el. Az elbeszélések szerint, mikor ezek a mesterek meghaltak, szivárványok jelentek meg az égen.

    – És azt mondták nekem, hogy néhány nap múlva a testük eltűnt. Bizonyos esetekben a haj és a körmök megmaradtak, más esetekben semmi sem maradt – meséli a bencés atya.

    E történetek arra késztették, hogy Jézus Krisztus feltámadására gondoljon, ami hitének központi tárgya. „Tudjuk, hogy Jézus egy mélyen együttérző, önzetlen személy volt. Amikor meghalt, az evangéliumok szerint a teste eltűnt.”

    – Napjainkban – mutat rá Steindl–Rast – Jézus Krisztus feltámadását többféle módon magyarázzák. A fundamentalisták szerint a halál állapotából való feltámadás egyedül Jézussal történt meg, más emberrel nem eshet meg. A minimalisták másfelől – mondja Steindl–Rast – Jézus szellemének továbbélésére összpontosítanak, és azt tartják, hogy Jézus feltámadása nem vonatkozik a testére.

    Azonban sok olyan ember van (beleértve őt magát is), akik nyitottak aziránt, hogy a test is fontos szerepet játszik a szellem birodalmában, és bizonyos szellemi tapasztalatok egyetemesek.”


    Ahhoz, hogy fogalmat alkothassunk a szivárványtest jelenségéről, meg kell ismerkednünk az elme és az öt erő természetéről szóló tanítások alapjaival, mert az elménk és az öt erő képezi a külső és belső világunkban működő finom és durva, tiszta és tisztátalan erők alapját.

    A könyv ezzel a különös kérdéssel foglalkozik igen beható módon.


    4.

     

    FOLYTATÁS KÖVETKEZIK...