TARI KÖZPONT - DIGITÁLIS AUDIO LEJÁTSZÓS IDEGENVEZETÉS

 

 

3. A nagy kétoldalú információs tábla (részletes információk a Tara templomról, tájékoztatás a programjainkról) – 3 perc

 

300. Szabadító Buddha Anya Templom - általános tájékoztató (kb. 2 perc)

Templomunk nevét a Szabadító Buddha Anyáról, a buddhista belső ösvény nagy tisztelettel övezett női Buddhájáról kapta. Szanszkrit nevén Ő Tara, tibetiül Gyal Jum Drölma; az ősi magyar hagyományban a Nagyboldogasszony, és a kereszténységben Mária.

Ő az egyetemes női erő megtestesülése. Az ő megnyilatkozásai a külső környezetünk erőit uraló női istenségek, a föld, víz, tűz, levegő és tér úrnői; bensőnkben pedig ő az Egyetemes Bölcsesség, amely Minden Buddha Szülőanyja.

 

A templom építését 2009 telén kezdtük el, és 2010-re az első ütemben elkészült az első emeleti templom rész. A templom berendezése, külső és belső festése és díszítése még folyamatban van, a földszinti szálláshely és a templom körüli park még építés alatt áll. Az eddigi munkálatokat nagyrészt felajánlásokból fedeztük, és a továbbiakban is köszönettel várjuk nagylelkű felajánlásaikat.

 

A Szabadító Buddha Anya Templom hagyományos eurázsiai, szkíta-hun-tibeti építészeti stílusban épült, homlokzatán és belső terében ennek megfelelő művészi plasztika és díszítő festés látható.

A templom fő rendeltetése lelki otthont adni mindazoknak – tekintet nélkül faji, nemzetiségi, vallási és világnézeti hovatartozásra –, akik menedéket keresnek békéjében.

Helyet biztosít rendszeres szertartásainknak, meditáció gyakorlatainknak, ünnepségeinknek és előadásainknak, melyek feladata segítséget, támaszt nyújtani a szellemi-lelki útkeresőknek, bármely vallás és világnézet követőinek, és a belső ösvény elkötelezett gyakorlóinak egyaránt.

Ha időzni kíván itt a szövegek olvasásával, kérem állítsa meg a készüléket.

 

Gong…

 

301. Aktuális programjaink – a tábla másik oldalán (kb. 1 perc)

A tábla túloldalán az aktuális programjainkról talál hirdetéseket. Buddhista Közösségünk programjai nyitva állnak minden érdeklődő számára. Tari és Budapesti Meditáció Központjainkban rendszeres szertartásokat, meditáció gyakorlatokat, meditáció tanításokat, ünnepségeket és előadásokat tartunk. Évente több alkalommal magas rangú tibeti lámák és más külföldi meditáció mesterek tanítanak Központjainkban. Nem célunk a vallásos térítés. Feladatunk segítséget, támaszt nyújtani a szellemi-lelki útkeresőknek, bármely vallás és világnézet követőinek, és a belső ösvény elkötelezett gyakorlóinak egyaránt.

 

Ha tájékozódni kíván programjainkról, akkor állítsa meg a készüléket.

A következő állomás a Tibeti Képtár lesz.

 

Gong…

 

Következő állomás a Tibeti Képtár.

 

 

4. Tibeti képtárnál (Buddhizmusról, Tibetről, lámákról) – 11+31 perc

 

4.1 Képtáron kívüli üvegvitrinek és rövid körséta – 11 perc

 

400. Tibeti Képtár – rövid összefoglaló (kb. 0,5 perc)

Kedves látogatónk! A Tibeti Képtárhoz érkezett.

A Tibeti Képtárban megismerkedhet a tibeti buddhizmus néhány fő tanítójával, szent helyeivel, a kolostorok belső világával, ünnepeikkel és a bensőnket feltáró meditációval.

Mielőtt bemennénk a Képtár épületébe, vessünk egy pillantást a külső vitrinekben lévő szövegekre.

 

Gong…

 

401. Egy rövid összefoglaló az üvegvitrinek szövegeiről (kb. 4,5 perc)

A bejárat melletti első üvegvitrinben korunk paradoxonáról olvashatunk egy rövid magvas tanításban, melyben a Dalai Láma gondolatébresztő tükröt tart a mai kor embere elé.

 

Ezt követően mélységesen elgondolkodtató szemelvényeket olvashatunk Csöpel Láma könyveiből, melyek gondolkodásmódunk felülvizsgálatára ösztönözhetnek.

Mélységes tanulságokkal szolgáló rövid történetek mutatnak rá, hogyan teremtjük a világunkat mi magunk, a tudatunkkal – ezért nagy hasznunkra válna fejleszteni a tudatunkat, fejleszteni a gondolkodásmódunkat arról, hogy miért vagyunk a világon.

 

Tanuljunk meg odafigyelni életünk egyszerű pillanataira, és ráeszmélni a mindenkori jelen frissességére, az alapvető jóságra, amely mindig velünk van, minden erőszakosságunk mögött is.

 

A két középső vitrinben arról olvashatunk, hogy rokonaink Eurázsia szkíta-hun népei, milyen meghatározó szerepet játszottak az évezredek folyamán, a Szkíta Bölcs Buddha tanításai nyomán kialakult Belső Ösvény kifejlődésében, fennmaradásában és elterjedésében. Buddha maga is járt és tanított Közép-Ázsiában, amely abban az időben összefüggő egységet képezett Indiával. A szkíta-hun népek évezredeken át követték az ő tanait. Ez annak köszönhető, hogy Buddha az ősi eurázsiai szellemiségre épített, annak mélységes, időtlen bölcsességébe lehelt új életet a saját megvilágosodásában nyert felismerései erejével. Tanításai a szkíta-hun mesterek közvetítésével terjedtek tovább kelet felé Kínába, onnan Koreába, Vietnamba és Japánba, nyugat felé pedig az antik világ Földközi tengeri térségébe. A buddhizmust ma is gyakorolják a tibetiek és a mongolok, akik maguk is szkíta-hun utódok. Megállapíthatjuk azt is, hogy egész magyar népi műveltségünkben és szellemiségünkben is meghatározó szerepet játszik a buddhista Belső Ösvény.

 

A jobb szélső vitrinben egy osztrák-amerikai bencés szerzetes kutatásairól olvashatunk. Steindl-Rast atya a tibeti buddhizmusban jól ismert, és napjainkban is előforduló szivárványtest jelenséget kutatja. A szivárványtest fogalma arra utal, hogy egyes magas szellemi megvalósítást elért mesterek halálakor a test szivárványszerű fénnyé oldódik, és teljesen eltűnik, nem marad hátra holttest. A bencés atya ezzel a rendkívüli jelenséggel állítja párhuzamba Jézus feltámadását, csodálatos távlatot nyitva ezáltal Földünk különböző vallásainak, és az egész emberiség szellemiségének alapvető egybecsengésére.

 

Ha időzni kíván itt a szövegek olvasásával, kérem állítsa meg a készüléket. Olvasás után tekintse meg Tibeti Képtárunkat belülről is, látogatását kezdje balról az első falnál!

 

Gong…

 

402. Egy rövid körséta a képtárban (kb. 6 perc)

Köszöntjük a Tibeti Képtárban! A képtárban balra az első falon a tibeti buddhizmus fő tanítóit láthatja:

Az 1. képen a XIV. Dalai Lámát, balján Szakja Trizinnel,

a 2. képen a XVI. Karmapát, a 3. képen Kalu Rinpocsét, középen a 4. képen Dilgo Khjence Rinpocsét látjuk.

Az 5. képen látható Láma Ngawang Rinpocse, központunk alapítója, és 2011-ben történt eltávozásáig közösségünk szellemi vezetője, akinek egyik fő tanítványa Láma Csöpel, központunk jelenlegi vezetője.

A 6. képen láthatja a világ legmagasabb csúcsát a Mount Everestet, amely 8848 m magas, és még mindig emelkedőben van. Az Everest tibeti neve Dzsomo Langma ami „Magasságos Istennő”-nek fordítható – a Csomolugma az angol átírást követő helytelen kiejtés.

A 7. képen tibeti zarándokok. Tibetben jellemző, hogy az emberek életükben legalább egyszer felkeresnek egy szent helyet, leginkább a fővárost, Lhászát vagy a szent hegyet, a Kájlást.

A Karma Kagyüpa hagyomány ősi székhelyét Curput látja a 8/A. képen amely a XII. században épült. Ennek a hagyományvonalnak vagyunk mi is tagjai itt Taron. A képen a kolostori épületek fölött látható egy kisebb épület a hegyen, amely meditáció elvonulások helye. Fent a hegyoldalban számos meditáció barlang található, köztük az a barlang is, ahol az I. Karmapa elérte a megvilágosodást.

A 8/B. képen egy nyugat-tibeti látképet láthat, ami nagyon jól szemlélteti a tibeti táj határtalanságát, nyitottságát.

Kérem fáradjon a kettes fal közepéhez!

 

Gong…

 

Középen a 9-es számú képen Őszentsége a XIV. Dalai Láma, Tibet vezetője.

12. kép a Potala, őszentsége a Dalai Láma palotája.

Fáradjon balra, ahol a 10. képen az egyik leghíresebb Lhászai templom, a Ramócse tetején lévő gyálcent, azaz a megvilágosodás diadalát hirdető győzelmi zászlót látja, a távolban a Dalai Lámák palotája, a Potala emelkedik ki.

A 13-as képen Tiszteletreméltó Láma Ngawang Rinpocse szemléli faluját Jangpacsent.

A 15-ös és a 16-os képen Közösségünk tagjai zarándokúton a szent Kájlás hegynél.

A 17. képen egy nyugat-tibeti kislányt, illetve tibeti jakokat láthat. A jakok nélkül Tibet nem létezhetett volna, mivel Tibetben, a sziklás, hideg hó országában nem lehetett volna megoldani a szállítást, a szántást és az élelmezést.

Most fáradjon jobbra.

 

A 11-es kép egy sztúpa a Szamje Kolostor udvarán. Szamje volt az első kolostor Tibetben, amelyet Guru Rinpocse segítségével sikerült felépíteni a VIII. században.

A 11-es kép mellett látja az együttérzés bódhiszattváját, Csenrézit.

A 14-es kép XVI. Karmapa szobrát mutatja Curpuban, a híres fekete koronával.

A 18-as képen Potala a Dalai Lámák palotája látható Tibet fővárosában, Lhászában.

A 19-es képen függőhíd, mellette egy felajánlási hely, amely a kínai megszállás alatt lerombolt kolostor romjain épült.

Kérem fáradjon a hármas fal közepéhez!

 

Gong…

 

A középen 22-es képen Maitreja Buddha óriás szobra látható a sigacei Tasi Lhumpo Monostorban.

23-as képen szerzetesek végzik mindennapi meditáció gyakorlatukat, mely alatt hangos torokhangon recitálják a meditáció szövegét a Tasi Lhumpo Monostorban.

A 24-es képen Sztúpák Bodhnáthban, melyeket az ünnepségek éjszakáin mécsesekkel raknak körbe, és ezek lángja bevilágítja a környező világot. (Nepál).

A 25-ös képen Tibeti Újév ünnepsége, amikor a kolostorok vendégül látják a környéken élőket. Az ünnepség során az elmúlt év hibáit megtisztítják, így a résztvevők megtisztulnak és tiszta lappal kezdhetik az Újévet. A szertartások fő része a szerzetesek meditatív tánca.

A bal szélen a 20-as képen az eljövendő Maitreja Buddha szobra látható, a Kumbum kolostorban.

A 21-es képen szerzetesek meditatív tánca, melyen a tanvédők maszkját és ruháját magukra öltve táncolnak a meditáció állapotában.

A jobb szélen a 26-os képen a Kumbum kolostor oltárából a fő rész látható.

A 27-es képen a Kumbum kolostor egyik belső udvarának gyönyörűen kidíszített oszlopsora és tetőszerkezete látható.

 

A Képtár rövid bemutatása ezzel véget ért, ha részletesebb információkat szeretne, kérem fáradjon az egyes falhoz.

Ha nem kíván itt időzni tovább, kérem fáradjon a Sztúpa előtti térképes táblához, amely a jobb oldali két épület között áll.

 

Gong…

 

4.2 képtáron belül a ajtótól balra – 9,5 perc

 

403. A lámákról bővebben (kb. 7 perc)

Kérem most hallgasson meg egy bővebb leírást a képeken látható lámákról:

A tibeti buddhizmus négy fő ágból áll. Ez a négy ág a Nyingmapa, a Szakjapa, a Kagyüpa és a Gelugpa. Mind a négy közös forrásból, az Indiában és Közép-Ázsiában kifejlődött buddhista tanításokból ered.

Az egyik fő ág a Karma Kagyüpa, amelynek vezetője a XII. század óta újra és újra testet öltő Karmapa. Közösségünk ehhez a hagyományhoz tartozik.

 

Gong...

 

Az 1. képen a XIV. Dalai Lámát, a tibeti államfőt, és a tibeti buddhizmus meghatározó személyiségét láthatjuk. Őszentségéről a következő falon részletes ismertetést adunk. Balján Szakja Trizin, a Szakjapa rend vezetője áll.

 

Gong…

 

A 2. képen látható Őszentsége a XVI. Karmapa, Rangdzsung Rigpe Dordzse (1924-1981), a XX. század egyik legkiemelkedőbb mestere. Kelet-Tibetben született, születését sok csoda kísérte. Kisgyermek korától kezdve folyamatosan sok nagy mester segítségével fejlesztette tovább hatalmas tudását. Tibet kínai megszállását követően a Himalájában fekvő Szikkimbe menekült. A tibeti buddhizmus megmentésében, és az egész világon történő terjesztésében elvégzett munkája óriási volt.

Karmapa első ízben 1974-ben utazott Nyugatra, egy csoport Kagyüpa láma élén, látogatást téve Európába, Amerikába és Kanadába. Ezután még tett egy pár körutazást a nyugati országokban, és nagy számú buddhista gyakorló közösséget alapított tanítványai kérésére. Számos alkalommal végezte el a Fekete Korona-szertartást, és adott meghatalmazásokat. Ily módon közvetlen kapcsolatot alakított ki tengerentúli központjaival, és Buddha tanításait széles körben terjesztette.

 

Gong…

 

3. képen Kalu Rinpocse, a Karma Kagyüpa hagyomány egyik vezető mestere, és a Sangpa kagyü hagyomány vonaltartó lámája látható. Ő volt Közösségünk vezetőinek, Láma Ngawang Rinpocsének és Láma Csöpelnek a mestere. Rinpocse sok éven át meditált elhagyatott helyeken, távol a világtól, egyedüllétben. Korunk egyik legnagyobb buddhista mestere volt, akit minden tibeti iskola elismert, és nagy tiszteletben tartott. Őszentsége a Karmapa egyszer azt mondta róla: „Kalu Rinpocse Milarepa inkarnációja, a 12. században élt megvilágosult jógié, aki a leghíresebb és legelismertebb minden tibeti megvilágosult közül.”

Az összes vallási hagyomány iránt mutatott tisztelete, és minden élőlény iránt érzett szeretete minden tettében, szavában és mozdulatában tükröződött. Személyisége kiemelkedő és mindenkiben tiszteletet ébresztő volt. Tibet kínai megszállása után, a tibeti buddhizmus nyugatra történő terjedésében és meghonosodásában végzett munkája óriási volt.

 

Gong…

 

A 4. képen látható Kjabdzse Dilgo Khjence Rinpocse egyike volt a XX. század legkiválóbb buddhista költőinek, filozófusainak, tudósainak, és a széles út, a gyémánt út, a nagy pecsét és a nagy teljesség buddhista hagyományai legkiemelkedőbb meditációmestereinek. Tanítványok ezreinek mélységes tisztelete övezi Tibetben és világszerte egyaránt.

 

Gong…

 

Az 5. képen Láma Ngawang Rinpocse látható. Ő volt közösségünk alapítója és haláláig a szellemi vezetője. Sokszor járt hazánkban, és sok időt töltött itt, Taron is.

Gyermekkoráról egyik tanítványának így beszélt: Közép-Tibetben, Jangpacsenben születtem a húszas évek végén a föld kígyó évében. Jangpacsen két részre van osztva. Az én tartományom a Gomangtöd körzet, melynek főkolostora a Drepung kolostor. A vidék változatos, szép természettel, sokfajta fával, hóborította hegyekkel. Ezek alatt kisebb sziklás hegyek, lejjebb cserjés mezők, apró folyók, legelők terülnek el, ahol vadállatok, madarak sok fajtája található. Fenyőfa is van hosszú, puha tűlevéllel, amelyből füstölő készül. Rálátunk egy patakokkal, apró tavakkal, érdes fűvel, buckákkal teli szép tájra.

Mestere, Kalu Rinpocse egy levelében így ír róla: Láma Ngawang a Tiszteletreméltó Gyémánt Mester a tan kapuján át már gyermekkorában a szellemi útra lépett. Őszentsége XVI. Karmapa és szellemi fiai előtt teljes szerzetesi felszentelést kapott. Lemondott minden világi, létkörbeli tevékenységről, és teljes vallásos szolgálatát beteljesítette.

Tanulmányozta, hallgatta és kutatta a tiszta tant, és gyakorolta egyedüllétben, elhagyott helyeken. Részt vett egy teljes hároméves elvonuláson a szonadai kolostorban, Dardzsílingben, minekutána elnyerte a Gyémánt Mester kitüntető címet. Ezután Nyugatra küldetett, mint svédországi képviselőm, minden élőlény javára, a szent tan terjesztésére.

Tudja meg minden tanítvány és jótékony ember: a cél elérhető, ha valaki egy lámát követ, megfelelő indítékkal megingathatatlan hitet és bizalmat fejleszt ki, tanul és szemlélődést gyakorol. Végül fontos, hogy mindezt emlékezetetekben tartsátok, mert akkor lehetőségetek lesz elérni a buddhaságot, a tisztaság és teljesség állapotát, saját magatok és mások érdekében.

 

Gong…

 

404. Az első falon olvasható szövegek (kb. 2,5 perc)

Mire jó Buddha tanítása? A Buddhadharma – tibetiül nangpe csö – bensőnkről való tanítást jelent. A benső itt nem testünk belsejére vonatkozik. Az emberek lelkében boldogtalanság van. Ennek a gyógyítására szolgál Buddha tanítása. Lelkünkben állandóan kiszámíthatatlanul váltakoznak az öröm és a bánat állapotai. Így egyszer örömünkben nevetünk, máskor sírunk bánatunkban. Ez figyelmünket bensőnk felé fordíthatja. Megfigyelhetjük, milyen a szellemünk, mi teremti az örömet és bánatot, megismerhetjük bensőnk természetét, önmagunk tanítójává válhatunk.

Szellemünk természete megismerésében ad útmutatást Buddha tanítása – a Buddhadharma, de mindenkinek magának kell gyakorlatban alkalmaznia, megvizsgálnia, hogy segít-e lélektani problémáinak megoldásában. Az igazi útmutatás olyan megvilágosult mesterektől származik, mint Buddha és Jézus, akik saját tapasztalatukból tanítottak.

 

Gong…

 

A Dharma gyakorlása, a meditáció mindenkinek belső ügye, mindenkinek önmagában kell megtalálnia a módját. A meditáció bennünk születik meg. A képzési módok csak külső irányadókként működnek. A gyakorlás sarkalatos pontja tehát minden gyakorlónál a belső indíték, hogy meg akarjuk-e oldani lelki problémáinkat, el akarjuk-e érni a tartós szabadság, béke és boldogság állapotát, és másokat is ehhez akarunk-e segíteni, vagy csak a külsőségeket akarjuk megtanulni, hogy ezáltal anyagi előnyöket, társadalmi pozíciót szerezzünk. Ha ez utóbbi a célunk, nem különbözünk az állatoktól, hiszen azok egyedüli törekvése is a megélhetés, az étel és a kényelem megteremtése. Az állatok természete nem különbözik az emberekétől, nekik is buddhatermészetük van, vagyis a megvilágosodás csírája megvan bennük is, mint minden lényben, de az állatok nem képesek törekedni buddhatermészetük megismerésére, míg az ember erre képes.

 

Kérem fáradjon a kettes fal közepéhez!

 

Gong...

 

4.3 képtáron belül az ajtóval szemben – 13 perc

 

405. Őszentsége a 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso, Tibet szellemi vezetője (kb. 3 perc)

Most részletesen beszélünk a képekről.

 

Őszentsége a 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso, 1935. július 6-án született egy gazdálkodásból élő család gyermekeként. Szülőfaluja Tibet északkeleti részén, Takcerben, Amdo tartományában található. A gyermeket, akit akkor még Lhamo Dhöndrup-nak neveztek, két éves korában ismerték fel a 13. Dalai Láma Thubten Gyatso reinkarnációjaként. A Dalai Lámát az Együttérzés Bódhiszattvája, Tibet védőszentje, Avalokitesvara – tibeti nevén Csenrézi – megtestesülésének tartják. A bódhiszattvák olyan megvilágosodott lények, akik elhalasztják a saját Nirvánába térésüket annak érdekében, hogy a lényeket szolgálhassák.

Őszentsége a Dalai Láma a béke embere. 1989-ben elfogadta a Nobel-Békedíjat, melyet a tibeti helyzet békés megoldása érdekében tett erőfeszítéseiért adományoztak neki. A Nobel-bizottság kijelentette: „A Dalai Láma békés filozófiája az emberi lények iránti végtelen tiszteleten, valamint az emberiség és a természet iránti egyetemes felelősség elvén alapszik.”

 

Eddig összesen ötvenkét országba tett utazásai, és politikusokkal, államfőkkel, vallási vezetőkkel történt találkozói során a tibeti helyzet és más konfliktusok békés megoldása, az emberi jogok, és a környezet megóvása mellett szólalt fel. Számtalan államférfi fogadta hivatalosan. A politika, a vallás, a tudomány és a gazdaság világának befolyásos személyiségei folyamatosan keresik társaságát, hogy eszmét cseréljenek különböző kérdésekkel kapcsolatban. Rendszeresen hívják meg a világ különböző országaiba, hogy kifejtse véleményét a békés együttéléssel és a világbékével kapcsolatban, illetve azért, hogy tanításokat adjon.

Szellemi vezetőként és Tibet vezetőjeként betöltött szerepe mellett, a Dalai Láma a tibeti buddhista hagyomány egyik legnagyobb mestere és tudósa. Ebben a vonatkozásban rengeteg időt szentel annak, hogy tudását, és spirituális tapasztalatait megossza buddhista mesterekkel, és a szélesebb közönséggel.

Több alkalommal járt hazánkban, 1992-ben felszentelte a Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpát itt, Taron. Születésnapját minden évben egész napos fesztivállal ünnepeljük meg Emlékparkunkban.

 

Gong...

 

406. A Potala palota (kb. 1,5 perc)

A 12-es és a 18-as képen a Potala palota látható.

A Potala a Dalai lámák palotája, amely nevét az Együttérzés Buddhájának mitikus lakhelyéről, a mennyei Potalaka Hegyről kapta, mivel a Dalai Lámát e buddha testetöltésének tartják. A Potala impozáns épületkomplexuma Tibetben, a Lhásza városától nyugatra emelkedő sziklás Vörös-domb tetején, 3630 méteres magasságban áll. 13 emeletes építmény, magassága megközelítőleg 118 méter, összterülete 130 ezer négyzetméter, és állítólag pontosan 999 szobából áll.

A Potala a kínai hódításig a tibeti kormány székhelye, és az ország vezetőjének, a Dalai Lámáknak a rezidenciája volt. Kolostor is kapott benne helyet, a Namgyal Dracang, mely a Dalai Lámák közvetlen vezetése alatt állt. Az UNESCO 1994-ben a világörökség részének nyilvánította. Egyszerre volt erőd, templom, kolostor és iskola, a régió politikai és vallási életének centruma, valamint a tibeti művészet magas színvonalának csodálatos példája. E rendkívüli építmény köré az idők során számtalan legenda szövődött, amelyek kialakulásához hozzájárult a palota csodálatos fekvése és titokzatos elzártsága.

 

Gong...

 

407. Jangpacsen (kb. 1 perc)

Balra a 13. képen Láma Ngawang Jangpacsent szemléli.

Közép-Tibetben, Lhászától nem messze két szomszédos völgy található. Az egyikben helyezkedik el a Karmapák, a fekete koronás megvilágosodott mesterek fő monostora Curpu, míg a másik völgyben fekszik a Samarpák, a vörös koronás megvilágosodott mesterek fő monostora Jangpacsen. A Karma Kagyüpa rendet ez a két mestervonal vezeti felváltva. Jangpacsen falvában született Láma Ngawang Rinpocse, Közösségünk alapítója.

 

Gong...

 

408. A zarándoklat jógája, Tibet szent helyei (kb. 2,5 perc)

A 15-ös és 16-os kép Közösségünk tagjait mutatja zarándok úton a szent Kajlas hegynél..

A zarándoklat nagyon általános a buddhizmusban. Mint az odaadás gyakorlata, és mint a jóga egy formája ugyanolyan régi, mint a buddhizmus. Zarándoklatra Buddha maga is ösztönözte tanítványait. A buddhista zarándok lehet laikus, aki a karmáját akarja tisztítani, és érdemeket akar halmozni világi eredmények elnyeréséért, – mint pl. gyógyulásért, gyermekáldásért vagy jobb újjászületésért – de lehet jógi is, akinek a zarándoklat az útja a spirituális felébredéshez.

 

A zarándoklat a gyakorlásnak egy sokak által végzett módja. Míg a remeték elvonulásban maradnak, más jógik zarándoklatra mennek az ébredés eléréséért. Így a testi megpróbáltatások, a kényelemről való lemondás, valamint az érzéki örömök, melyek a zarándoklat részei, a zarándok odaadása és motivációja által az ébredéshez vezető út részévé válhatnak. A zarándok teste, beszéde és elméje átalakul, megtisztul sok ártalmas karmától, és sok jó karma, spirituális érdem halmozódik fel. Mint a meditáció kiegészítői, a testi megpróbáltatások élesítik az érzékeket. Az éber figyelmességgel végzett menetelés a ritkán lakott tájban a természet kölcsönös függésben álló, holisztikus értékeire ébreszthet.

 

A legfontosabb zarándokhelyeket Buddha maga nevezte meg. Ezek az ő élete fő eseményeinek a színhelyei.

 

születése helye – Lumbini, Nepálban;

megvilágosodása helye – Bodhgája, Indiában;

első tanítása helye – Szárnáth, Indiában;

és eltávozása helye – Kusinagara, Indiában.

 

Fontos zarándokhelyek ezen kívül a nagy mesterek meditációbarlangjai, valamint a templomok, sztúpák és kolostorok.

 

Tibetben számtalan zarándokhely található, talán a két legfontosabb Lhásza, a főváros és környéke, valamint az ország nyugati részén található Kájlás hegy.

 

Gong...

 

409. XVI. Karmapa szobra, a fekete korona (kb. 3 perc)

Jobbra a 14-es képen látható Őszentsége a XVI. Karmapa szobra.

A Karmapa lámák a Karma Kagyüpa hagyományvonal megvilágosult vezetői a XII. század óta.

A megvilágosult mesterek sorában a Karmapák voltak az elsők, akik megtalálták a lények segítésének azon módját, hogy újból és újból újraszületve, és az előző Karmapa munkáját tovább folytatva, egyetlen folytonos inkarnáció-láncban szolgálják a lények javát. A tudatos újraszületésnek sok szintje létezik – Karmapa a legmagasabb jelenéstest szintet képviseli. Ez azt jelenti, hogy teljesen megvilágosodott, és annak érdekében, hogy az érző lényeknek segítsen, újra és újra megszületik.

A név, Karmapa, azt jelenti, hogy „Buddha megvilágosult tevékenységének Mestere”. Az I. Karmapát, megvilágosodásának pillanatában, hétköznapi szemnek láthatatlan finomenergia koronával koronázta meg százezer mennyei tündér. Megvilágosodásának elismeréséül, és annak jeléül kapta a koronát, hogy ő „Minden Buddha Tevékenységének Mestere”.

A korona – bár számunkra láthatatlan – mindig jelen van. Később fizikai mása is elkészült azért, hogy mi is láthassuk. Ez a híres Fekete Korona, melynek látása megszabadít.

Rangdzsung Rigpe Dordzse, a 16. Gyalva Karmapa a Dri Csu-folyó partján fekvő Denkokban, a kelet-tibeti Dergében lévő Atup-palota közelében született 1924-ben, és 1981-ben, az Egyesült Államokban hagyta el e földi létet. Mikor a baba még anyja méhében volt, már hallani lehetett, amint az OM MANI PEME HUNG mantrát recitálja. Születését, majd egész életét és halálát is csodás események kísérték.

Karmapa első ízben 1974-ben utazott Nyugatra, egy csoport Kagyüpa láma élén, látogatást téve Európába, Amerikába és Kanadába. Ezután még tett egy pár körutazást a nyugati országokban, és nagy számú buddhista gyakorló közösséget alapított tanítványai kérésére. Számos alkalommal végezte el a Fekete Korona-szertartást, és adott meghatalmazásokat. Ily módon közvetlen kapcsolatot alakított ki tengerentúli központjaival, és Buddha tanításait széles körben terjesztette.

 

Gong...

 

410. A második falon olvasható szövegek (kb. 2 perc)

Bensőnkben kiszámíthatatlanul váltakoznak az öröm és bánat állapotai. Nemigen tudjuk előre, mi vár ránk – boldogság vagy szenvedés. Ez a karma. A születés velejárója a halál. Aki megszületett, meg is hal. A testnek nincs szabadsága. Ezzel szemben a szellem igaz természete a szabadság. Ha megismerjük szellemünk természetét, megismerjük a szabadságot. Azonban mi nem ismerjük azt, a mi szellemünk zavaros, korlátolt állapotban van. Minden örömünk és bánatunk a múltban elkövetett cselekedetek következménye. A szabadságért nagyon meg kell dolgozni. Nem jön magától, de elérhető. Buddha és Jézus példája mutatja, hogy a szellem szabadsága megvalósítható. Azonban az ő testük is meghalt.

 

Gong…

 

A buddhista tanítás szerint nem ez az egyetlen életünk, számtalan életet éltünk már eddig. Szellemünk természete túl van az idő fogalmán, olyan, mint a nyílt tér, az ég, határtalan, megfoghatatlan. Tudatáramunknak nincs kezdőpontja, kezdettelen idők óta áramlik. Amikor ez a mi világunk még ki sem alakult, szellemünk már megvolt. Azután kialakult a világunk, a Föld és a testben való lét feltételei, végül mi magunk is inkarnálódtunk, számtalan más lénnyel együtt, sok-sok életen keresztül a jelen pillanatig. Mi erre nem emlékszünk, de arra sem emlékszünk, hogy hányszor voltunk ma WC-n, vagy mit reggeliztünk. Azonban vannak akik vissza tudnak emlékezni előző életeikre, – ez lehetséges. Ha nappal van, éjszaka is kell legyen, ha föld van ég is kell legyen. Ezek karmikus törvényszerűségek.

 

Kérem fáradjon a hármas fal bal széléhez!

 

Gong...

 

4.4 képtáron belül az ajtótól jobbra – 8,5 perc

 

411. A meditáció szellemünk igaz természetének megismerése (kb. 1,5 perc)

A meditáció szellemünk igaz természetének megismerése. Három fő szemlélet van. Első a Nagy Középút (tib: Uma Csenpo), amely azt mondja, a szellem határtalan, mint a tér. Második a Nagy Pecsét (tib: Csagya Csenpo), amely szerint a szellem határtalan nyitottságától elválaszthatatlan az intelligencia világossága, amely által a jelenségvilág megnyilvánul. Mi ezt nem éljük át, hanem ennek élménye helyett egy korlátolt „én” képzetét teremtjük, amihez erősen ragaszkodunk. Az „én” képzetével megjelenik a „más” képzete is, s a kettő között áthidalhatatlan határt húzunk. A „más”-t azután kellemesnek vagy kellemetlennek, barátságosnak vagy ellenségesnek érezzük, és ezzel megteremtettük a szenvedést. A harmadik szemlélet, a Nagy Teljesség (tib: Dzogpa Csenpo) szerint mind a szellem, mind a jelenségek természete kezdettől fogva tiszta, az „én és más” felosztásának szennyétől mentes. A meditáció által megszabadulunk az „én” téveszméjébe vetett hitünktől, amely minden szenvedés forrása, így megszűnik a szenvedés. Ez a meditáció lényege.

 

Kérem fáradjon a hármas fal jobb széléhez!

 

Gong...

 

412. A test és a szellem kapcsolata

Ha úgy képzeljük, hogy szellemünk és testünk egy, vagyis szellemünk nem éli túl a test halálát, meditációnk eredménytelen lesz. Ezért a meditációra fel kell készülnünk. A buddhista szemlélet szerint a test és a szellem különböző. A testet az anyagot teremtő négy erő alkotja: a föld, a víz, a tűz és a szél. A fogamzás pillanatában e négy erő jelen van a szülőktől kapott petesejt és sperma révén, amelyek a test kezdetét képezik. De új élet csak akkor veszi kezdetét, ha a megtermékenyült sejthez szellem is kapcsolódik, és a test a szellemmel egészen a halál pillanatáig együtt marad. A halálkor a szellem elszakad a testtől és egy mások számára láthatatlan, álomszerű szellemtestben folytatja létét, a fizikai test pedig élettelen tetemmé válik. A halál utáni állapotban a szellem működése egyenesen folytatódik ugyanúgy, mint az álomban. A halál ténye nem is tudatosul, amint az álmodó sem tudja, hogy álmodik. A szellem folytatja határtalan teremtő tevékenységét az ébrenléti állapotban tapasztalt jelenségekhez hasonló élmények létrehozásával. Ha ezen mélyen elgondolkodunk, az segít bennünket felkészülni a meditációra.

 

Ha úgy kívánja, most elvégezhet egy vezetett meditációt. Ehhez állítsa meg a készüléket, és keressen egy alkalmas helyet. Miután kényelembe helyezte magát lazuljon el, indítsa újra a készüléket, és kövesse a meditáció útmutatásokat.

Ha nem kíván meditálni kérem fáradjon a Sztúpa előtti térképes táblához, amely a jobb oldali két épület között áll.

 

Gong...

 

413. Egy rövid vezetett meditáció a Sztúpánál (kb. 5 perc)

Gong…

 

A belső ragyogás mélységes gyakorlata

 

1. lépés – lenyugvás és megnyílás:

Üljünk egyenes tartással, lazuljunk el, de tartsuk meg elménk világosságát és nyitottságát. Lélegezzünk nyugodtan, hasi légzéssel. Tárjuk ki szívünket és jelenítsük meg a belső ragyogást, melynek lényege határtalan jóság, gyengédség, szeretet, együttérzés minden lénnyel, tiszta bölcsesség és kifogyhatatlan erő.

 

2. lépés – oldódás:

Engedjük, hogy a szívünkből áradó ragyogás betöltse egész lényünket, és feloldja a korlátolt elménk által teremtett összes közönséges képzetünket, minden határt, amely elválaszt bennünket a többi lénytől és a világtól, és megtisztítsa elménket minden homálytól, zavartól, szenvedéstől és a szenvedés minden okától. Érezzük, hogy a fény meggyógyítja minden testi, lelki, szellemi bajunkat, betegségünket.

 

3. lépés – kiterjedés:

Oldódjunk fel ebben az érzésben, majd engedjük a ragyogást kiterjedni az összes lényre és az egész végtelen világra.

Most egy percig meditáljunk csendesen.

 

4. lépés – jókívánság és beteljesülés:

Minden lény megszabadul minden szenvedéstől, betegségtől, nyomorúságtól, és a ragyogásban feloldódva megnyilvánul tiszta fény természetük, a szavakon túli szabadság és boldogság.

 

Az ébredés szelleme

szülessen meg azokban,

kikben nem született meg!

Akikben megszületett,

soha meg ne gyengüljön,

mindig csak erősödjön!

 

Kérem fáradjon a Sztúpa előtti térképes táblához, amely a jobb oldali két épület között áll.

 

Gong...

 

Következő állomás a Sztúpa előtti térképes tábla

 

 

5. A sztúpa előtti tér elején található üveges tábla előtt – 7 perc

 

500. Köszöntjük a Sztúpánál – általános információ a sztúpáról (kb. 2,5 perc)

Most a Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpa előtt áll, amely az Emlékpark legfőbb vonzereje. A sztúpa egy hagyományos buddhista kegyeleti emlékmű, egy szentély, amely nagy tudósunknak állít méltó emléket. Halálának 150. évfordulója alkalmából épült 1992-ben a Tiszteletreméltó Láma Ngawang Rinpocse szellemi vezetésével. Őszentsége a Dalai Láma szentelte fel ugyanebben az évben.

Láma Ngawang Rinpocse jelölte ki a sztúpa helyét és tájolását.

A sztúpa nevét is ő adta:

Dorszem Herukai Thong-dröl Csenmo, azaz Dordzse Szempa Heruka Sztúpája, a látás által megszabadító.

 

A sztúpa egy szent épület, amelyben ereklyék és felszentelt tárgyak nyertek elhelyezést. A sztúpa olyan, mint a világegyetem élő szövetében szakértelemmel elhelyezett akupunktúrás tű. A környezetre és a lények szellemére tett áldásos hatásai végtelenek, ilyenek például: a háborúk és betegségek lecsendítése, az elemek erejének megőrzése, a hosszú és betegségmentes élet áldása, a szellemi tanítások gyarapodása, a világ jószerencséje.

Közelében békességet és nyugalmat talál minden zarándok és látogató. Ezt sokan fedezték már fel, és járnak vissza rendszeresen.

 

A következő pontban a sztúpa szimbólumrendszerével ismerkedhet meg.

 

Gong...

 

501. A Sztúpa szimbólumai (kb. 2,5 perc)

A sztúpa hagyományos buddhista szakrális épület, amelyből nagyon sok található Ázsia buddhista országaiban. Megalkotásának módját maga Buddha határozta meg 2500 évvel ezelőtt.

A tökéletesen megvilágosult szellemet, a Buddha szellemét testesíti meg, amely a határtalan bölcsesség, együttérzés és szeretet elválaszthatatlan egysége.

A sztúpa a világban működő külső és belső romboló erők ellensúlyozására épül. Külső, lépcsős formája a megvilágosulás felé vezető spirituális fejlődés fokozatos útját jeleníti meg. A kupolán látható gyűrűk a megvilágosodás különböző fokozatait szimbolizálják.

A sztúpa falain látható festett oroszlánok a megvilágosodott tudat erejét és rettenthetetlenségét jelképezik. Királyi trónokon is szokás oroszlánokat ábrázolni, ott a világi hatalmat szimbolizálják, azonban a buddhizmusban a megvilágosult tudatra utalnak.

A sztúpa homlokzatán Guru Padmaszambhava, tibetiül Guru Rinpocse aranyozott szobrát láthatják. Ez a szobor Láma Ngawang útmutatása alapján került a sztúpára. Guru Rinpocse, vagy más néven a Lótuszban Született Mester által került, és honosodott meg a Vadzsrajána, a Gyémánt Út buddhizmus Tibetben. Őt nevezik a 2. Buddhának is.

A sztúpa legtetején látható Nap a bölcsességet, a hold a szeretetet, és legfelül a csepp pedig a megvilágosult tudatot jelképezi.

A sztúpa belsejében megvilágosult lényektől származó szent relikviák, szimbólumok és írások találhatók.

Közepén életfa fut végig a második szinttől a csúcsáig.

 

Buddha ezt mondta a sztúpa áldásairól:

„A sztúpa a megvilágosult, egyetemes jóságot testesíti meg, ami mindannyiunk legbensőbb természete. Ha valaki a sztúpa iránt nagyrabecsülést érez és annak cselekedetekben kifejezést ad, legyen az kis vagy nagy tett, például felajánlást tesz, a sztúpát körüljárja, tisztán tartja, javítja, mérhetetlen áldásos érdemet szerez, melynek hatását a jövőben meg fogja tapasztalni.”

 

Valamennyien képesek vagyunk arra, hogy kifejlesszük magunkban a belső sztúpát.

 

Gong...

 

502. A Sztúpa környezetében található építmények.

A Sztúpákhoz kapcsolódó hagyományos gyakorlat, és áldása.

(kb. 2 perc)

A sztúpa körül lobogó színes imazászlókon, melyeket „szélparipának” neveznek, békét, jólétet és a világ minden lényének teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti és szanszkrit nyelven. A zászlók megáldják a szeleket a béke és a szeretet erejével. Viszik az áldást a végtelen térbe, és a ráírt imáknak az áldása így mindenhova eljut.

Az öt színben tündöklő zászlók színeinek is megvan a jelentősége. Az öt szín az öt elemet jelképezi. A kék az eget, a fehér a felhőket, a vörös a tűz elemet, a zöld a vizet, a sárga pedig a föld elemet szimbolizálja. Imazászlókat függeszteni akár itt a sztúpa körül, akár a saját otthonunkban vagy kertünkben erősíti a jólét, a bőség és a szerencse gyarapodását az ember életében.

A sztúpára függesztett apró csengők csilingelő hangja a sztúpa áldását messze elviszi.

 

A sztúpa mellett áll a Kőrösi Csoma Sándor Kiállítás épülete, amely a tibeti szakrális hagyomány stílusában épült. A kiállítás nagy tudós zarándokunknak, a Nyugati Világ Megvilágosultjának életútját tárja elénk. A pavilon kecses ívű tetején, a Buddhát és két fő tanítványát jelképező aranyozott Tankerék, és két gazella hirdeti a Belső Ösvény dicsőségét. Négy sarkán, vízköpő sárkányfejek hirdetik a Tan negatívitásoktól megtisztító erejét.

 

Szemben, a tér másik oldalán egy kis kemencéhez hasonló égető helyet láthat, mely szertartásos tűzfelajánlásra szolgál. Kérjük, ne használja, és ne dobjon bele szemetet!

 

A gyertya-felajánló pavilonban imák és jókívánságok kíséretében mécses és füstölő meggyújtására van lehetőség. Az itt megfogalmazott, szívből jövő jókívánságoknak nagy erőt kölcsönöz a sztúpa áldása.

 

A sztúpákhoz kapcsolódó hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány amelyet személyes vagy általános jellegű jókívánságok kísérhetnek. Az őszinte felajánlással nyitjuk meg szívünket, és így keltjük fel az energiát a kívánságaink beteljesüléséhez.

A sztúpa minimum háromszori, órajárásával megegyező irányban történő körbejárásával megkapja a sztúpa áldását. Ezalatt, ha jókívánságokat fogalmazunk meg, azok a Sztúpa áldása révén a mindent átható határtalan jóságtól elválaszthatatlanokká válnak, és erejük megsokszorozódik.

 

Ha felajánlást szeretne tenni és körüljárni a Sztúpat, akkor állítsa meg a lejátszót. A következő lépés a Sztúpa belsejének megtekintése lesz! Ha belépett a sztúpába, kérem forduljon balra, és indítsa el a készüléket.

 

Gong...

 

Következő állomás a Sztúpa belseje

 

 

6. A sztúpán belül – 6+16 perc

 

6.1 ajtótól balra az információs tábla jobb alsó sarkánál – 6+4,5 perc

 

600. A sztúpa belsejében egy rövid körséta (kb. 6 perc)

Köszöntjük a Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpában!

Most egy szentélyben vagyunk. Középen imamalom található, amely 400 millió mantrát tartalmaz 1 tonna papírtekercsre nyomtatva. A henger megállás nélkül forog éjjel nappal és a mantrák áldását sugározza a világra.

A bejárattal szemben buddhista oltár található.

A szentély belsejében is folytathatjuk a jókívánságok megfogalmazását, miközben az imahenger forgásával megegyező irányban körbesétálunk.

A bejárattól balra a falon láthat egy információs táblát és egy tablót közösségünk életéről. Mellette van Kőrösi Csoma Sándor domborműve, amely mint megvilágosult bódhiszattvát ábrázolja.

 

Beljebb tibeti festményeken láthatja, és alattuk elolvashatja Buddha élettörténetét.

A történelmi Buddha, Sákjamuni, a Szkíta Bölcs, a buddhizmus első megvilágosult tanító mestere. A mai indiai-nepáli határ közelében fekvő szkíta birodalom királyának a fia volt.

Huszonkilenc éves koráig az érzéki örömök világában élt, a legnagyobb fényűzésben. Azonban, ismételt találkozásai az emberi élet szenvedéseivel – a betegséggel, az öregséggel és a halállal –, mélységes felismerésre vezették a valóság csalóka természetéről. Ezért szakított addigi életvitelével, lemondott mindarról, ami a legdrágább volt számára – a királyi jövőjéről, a családjáról, a feleségéről és az újszülött fiáról –, elhagyta a palotát, és az igazság keresésének szentelte magát azért, hogy a világ összes szenvedő lényét megszabadítsa szenvedésétől.

Először India legnagyobb mesterei vezetése alatt tanult, ám rájött, hogy ők sem rendelkeztek a végső válasszal kérdéseire. Ezt követően több évig szélsőséges aszkézist gyakorolt, ám belátta, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja a tudatát, és nem jut közelebb az igazi megszabaduláshoz, ezért felhagyott az önsanyargatással, és rátalált a középút bölcsességére.

Végül Bodhgájában, egy ősi fügefa alatt meditálva eljutott a megoldáshoz, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” lett. Ekkor harmincöt éves volt. Életének hátralévő negyven esztendejében Észak-Indiát bejárva tanított, és haláláig ezrek váltak követőivé. Bár halandó testét elhagyta, halhatatlan szelleme az évezredek során számtalan lényt segített megszabadulni a szenvedés állapotaiból, és elérni a tökéletes szabadság és boldogság állapotát.

 

Az első két kép Buddha csodálatos fogantatását és születését meséli el.

A harmadik képen az ifjú herceg, a leendő buddha, a harcművészeteket tanulja, és azok mesterévé válik. A negyedik képen, a tudományokat és művészeteket sajátítja el.

Ezután az oltárhoz jutunk el amelyen buddha szobrok és hagyományos felajánlások találhatók.

Az oltártól jobbra folytatódik Buddha élettörténete. Az első kép azt meséli el, amint Buddha találkozik az emberi élet három fő szenvedésével: a betegséggel, az öregséggel és a halállal. Ez arra készteti, hogy elhagyja a fényűző hercegi életét azért, hogy megszabadulást találjon minden szenvedéstől az összes lény számára.

A második kép szellemi útkeresésének különböző eseményeit mutatja. A harmadik képen a fő jelenet a Buddha tökéletes megvilágosulása. Az utolsó kép földi létből való eltávozását és hamvasztását ábrázolja.

 

Ezután Őszentségét a Dalai Lámát láthatjuk a Sztúpánk előtt. A kép a Sztúpa felszentelésének ünnepségén készült 1992. Július 22-én.

 

Az adományos láda oldalán látható festmény a négy jó barátot ábrázolja, akiknek a történetét elolvashatja a falon, a láda felett.

A négy jó barát története egy kedves tanulságos mese a harmonikus közösség, és a megvilágosult társadalom felépítéséről. Elmondja, hogy a négy jó barát – az elefánt, a majom, a nyúl és a madár – barátsága, önzetlen segítőkészsége, jó erkölcse és érdeme hogyan teremtett erős alapot az egész ország jólétének, az emberek és az állatok boldogságának.

 

A sztúpákhoz kapcsolódó hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány amelyet személyes vagy általános jellegű jókívánságok kísérhetnek. Az őszinte felajánlással nyitjuk meg szívünket, és így keltjük fel az energiát a kívánságaink beteljesüléséhez.

 

Az utolsó képen az ajtó mellett a Nagy Megvilágosodás Templomát látjuk, amely az indiai Bódhgájában épült azon a helyen, ahol Buddha elérte a tökéletes megvilágosodást.

 

A Sztúpa rövid bemutatása ezzel véget ért, ha bővebb információkat szeretne, akkor kérem maradjon még a Sztúpában és hallgassa meg a részletesebb magyarázatokat.

Ha nem kíván itt időzni tovább, kérem fáradjon a Kőrösi Kiállítás épülete elé. A lejátszó készüléken lépkedjen a jobb alsó gombbal a 700-as hanganyagig és indítsa el a jobb felső gombbal.

 

Gong...

 

601. A sztúpa belsejében egy rövid körséta (kb. 6 perc)

Az imamalom egy hagyományos tibeti szerkezet, tibetiül mani-korló vagy jókívánság kerék, melyben egy tonna papírtekercs van apró betűs szent szövegekkel, mantrákkal teleírva. A szent iratok 400 millió mantrát tartalmaznak. A mantra jelentése szent ige, koncentrált imádság, mely Buddha tanításának lényegét tartalmazza.

Az imamalom szüntelen körben járása az igéket mozgásba hozza és életre kelti, így áldásuk szüntelenül terjed minden irányban, és áthatja az egész világot. A csengő hangja, mely a Sztúpa szívdobbanása, arra emlékeztet, hogy ez az áldás-tevékenység szakadatlanul folyik. Egy egész emberélet nem lenne elég annyi mantra elmondására, amennyi megáldja a világot a kerék egyetlen fordulata alatt.

Az egyik leggyakoribb mantra az OM MA NI PE ME HUNG: ami az együttérzés és a szeretet mantrája.

Az imamalom tetején drágaköveket köpő sárkányok láthatók, amik szerencsét és gazdagságot hozó vízi szörnyek.

A bejárattól balra a falon látható információs táblán olvashat az imamalomban megszólaló csengőről és a kívánság erejéről részletesebben.

Az info táblától jobbra a Kőrösi domborművet pillanthatja meg.

 

Gong...

 

602. Kőrösi Csoma Sándor dombormű (kb. 3 perc)

Kőrösi Csoma Sándor aranyszínű domborművét láthatja. Kőrösi Csoma Sándor, szinte emberfeletti munkásságával, beláthatatlan távlatokat nyitott az egész emberiség számára azáltal, hogy elsőként tárta ki a kaput egyetemes szellemi örökségünk egyik legjelentősebb élő hagyománya, a tibeti buddhizmus felé.

 

Mit látunk a domborműn? Középen Kőrösi ül bódhiszattva testhelyzetben, tibeti könyvekkel körülvéve, fölötte tibeti tanítója, őfölötte Buddha.

Kőrösi alatt balról: első iskolája, a Nagyenyedi Kollégium látható, fölötte: vándorútja és egy tibeti kolostor. Jobbra lent: a dardzsilingi síremléke, fölötte: a tari Békesztúpa.

Kőrösi a magyarság eredetét kereste. Egyetemi tanulmányai után, mint képzett tudós indult el útjára gyalogosan, anyagi források nélkül, Belső Ázsiába, ahova a kedvezőtlen körülmények miatt nem juthatott el. Végül számos akadályt leküzdve eljutott Nyugat-Tibetbe, Ladakhba, ahol az itt fekvő kolostorokban 7 éven át nehéz viszonyok között tanulmányozta a tibeti nyelvet, és sajátította el magas szinten a buddhista szellemiséget képzett lámák vezetésével. Ezután Indiában könyvtárosként összeállította és kiadta híres Tibeti-angol szótárát és Tibeti nyelvtanát, valamint számos anyagot publikált a tibeti buddhizmusról tudományos dolgozatokban.

A buddhizmus nyugati tudományos szellemben történt feltárásáért, és az egész világra kiterjedő ismertetéséért, valamint példaértékű szent életéért Japánban a buddhizmus szentjének ismerték el. Ezért a buddhizmus követői nagy tisztelettel adóznak emlékének az egész világon.

58 éves korában újra elindult fő célja felé, testvérnépeink felkutatására, ezúttal Tibeten keresztül. Azt remélte Tibetben több értesülést szerezhet Belső-Ázsia népeiről, akikkel a tibetiek is rokonságban állnak. Kőrösi Csoma Sándornak mindvégig töretlen meggyőződése volt a szkíta-hun-magyar rokonság, és életét tette fel arra, hogy ezt minden kétséget kizáróan bebizonyítsa.

Munkáját sajnos nem tudta beteljesíteni, Tibetbe már nem jutott el, mert a Himalája lábainál megbetegedett és elhagyta a földi létet. Azonban Kőrösi látomása helyesnek bizonyult.

Napjainkban kazak-magyar kutatók egy csoportja végre nyilvánosságra hozhatta, hogy Belső- Ázsiában több helyütt is laknak testvéreink, akik kezdettől fogva és mind a mai napig magyarnak vallják magukat.

 

Gong...

 

6.2 Az oltár falánál balra – 1,5 perc

 

603. Buddha élete (kb. 1,5 perc)

Sziddhárta, a szkíta herceg és későbbi Buddha, 2500 évvel ezelőtt született Suddhodana Gautama király és felesége, Majadévi királyné gyermekeként a Sákja nemzetségben.

Házasságuk gyermektelen maradt húsz esztendeig. Ám egyszer a királyné különös álmot látott – egy fehér elefánt hatolt be méhébe testének jobb oldala felől – és áldott állapotba került. A király és a nép boldog várakozással tekintett a gyermek születése elé. A királyné a szülés közeledtével a szokásnak megfelelően elindult szülei otthonába.

Mindenütt asóka virágok pompáztak, a királyné gyönyörködve nyújtotta kezét egy ág után, és az üde ligetben egy fiúgyermeket hozott a világra. A gyermeket elnevezte Sziddhartának, aminek jelentése: minden kívánságot beteljesítő.

Az ifjú herceg ragyogása felébresztette egy remete figyelmét, aki azt jósolta életéről, hogy ha a palotát választja, hatalmas király lesz, de ha a belső ösvényre tér, Buddha lesz és megszabadítja az összes lényt

A palotában gondtalan élete volt, de gondolatai a palotán kívüli életre terelődtek, s napról napra jobban foglalkoztatták a szenvedés, öregség, betegség és halál okai, mély nyomot hagyva szívében.

 

Buddha élete folytatódik a következő falon.

 

Gong...

 

6.3 Az oltár falánál jobbra – 4 perc

 

604. Röviden a buddhista oltárról (kb. 1,5 perc)

Az buddhista oltár üvegvitrinjében Buddha ábrázolások, mantrák és felajánlások láthatók.

A buddhisták Buddhát nem istenítik, hanem egy olyan embernek tartják, aki megvalósította a legmagasabbat, ami az ember által elérhető: megvilágosodott. A megvilágosodás a végleges megszabadulás a szenvedés világából, és egyben az emberben rejlő határtalan képességek feltárása. Ezek a képességek a mindentudás bölcsessége és a minden lényt felölelő végtelen szeretet. Élete példájával Buddha megmutatta, hogy mindezt mi emberek mindnyájan elérhetjük, ugyanúgy, mint ő, ezért ő, mint útmutatónk, a tiszteletünk tárgya.

Az oltáron felajánlásokat helyezünk el, aminek az értelme az, hogy megnyitjuk a szívünket a belső bölcsességünk és szeretetünk felé, amely a bennünk élő Buddha. A Buddha szobrok és képek tehát a belső Buddhára emlékeztetnek bennünket. Arra ösztönöznek, hogy igaz természetünkhöz, az egyetemes jósághoz méltó módon éljünk. Ez a mindnyájunkban jelenvaló jóság minden rossz felett diadalmaskodik, és hatalmas gyógyító erővel rendelkezik.

 

Gong...

 

605. Buddha élete (kb. 1,5 perc)

A jóságos király, Buddha apja hiába akarta derűsen látni fiát, mind inkább úgy tűnt a palota fényűző gondtalansága nem ad a Hercegnek lelki békét. Még a gyönyörűséges Jasodara hercegnővel kötött házassága sem hozta meg számára az igazi boldogságot, amire valójában vágyott.

„Az élet értelme túlmutat minden emberi szenvedésen. Aki ezt felismeri, az jár a helyes úton. A gyönyörökkel terhes udvari életben én, úgy látszik rossz úton járok”- gondolta a Herceg, és amikor fia, Rahula megszületett, életének 29. (huszonkilencedik) évében elhagyta a palotát, hogy a belső ösvényen járva minden lény számára megtalálja a helyes utat az igaz boldogsághoz. Bár ördögi hangok próbálták megkísérteni, hogy térjen vissza a palotába, ezeken felül kerekedve, ő az aszketikus életformát választotta. Több remete módszereit sajátította el és gyakorolta azokat. Szinte emberfeletti önmegtartóztatással elmélkedett, de rájött, hogy a megvilágosodást ezekkel a gyakorlatokkal sem érheti el.

Hat esztendei önsanyargató életmódját feladva megfürdött a folyóban, és elfogadott egy csésze tejet a közeli faluban lakó leány kezéből. Bár még gyenge volt, és minden további erőfeszítés az életét veszélyeztette, mégis folytatta az elmélyülés gyakorlatát. Elméjében zavaros gondolatok kergették egymást, azonban ő megtalálta a középutat: a küzdelmet abbahagyta, és békés elmével, körültekintően és figyelmesen megvizsgálta mindazt, ami bensőjében játszódott, míg végül saját zavaros elméje fölé emelkedett, és megtapasztalta a tiszta elme megfoghatatlan és leírhatatlan állapotát. Végérvényesen és tökéletesen felébredt a zavaros tudat szenvedéssel teli világából.

Ez időtől kezdve többféle tiszteletbeli néven ismerték. Úgy beszéltek róla, hogy ő Buddha, a Tathagata, az Árhát a Tökéletesen Megvilágosodott Mester, akit a három világ tisztel.

 

Gong...

 

6.4 Bejárattól jobbra lévő fal – 5 perc

 

606. Rövid tájékoztató a többi képről, kiírásról (kb. 2 perc)

A fal közepén emléktáblát, és fölötte fényképet látunk a Sztúpáról és a Dalai Lámáról, amely a felszentelés alkalmával készült, 1992 július 22-én. Ettől jobbra, a sarokban talál egy tablót közösségünk életéről. A képek közösségünk jelentősebb eseményeinek, és szellemi vezetőink - Őszentsége a Dalai Láma, a 17. Karmapa, Szakja Trizin és mások ünnepélyes látogatásainak emlékét őrzik, valamint fotókat láthat az Emlékparkról és a Sztúpáról is.

Az emléktábla alatt olvashatja volt köztársasági elnökünk, Göncz Árpád szívélyes levelét, amelyet 1992-ben a Sztúpa avatás alkalmából írt, magasztalva benne nagy honfitársunk, Kőrösi Csoma Sándor emlékét.

Az Emlékpark ingyenesen megtekinthető a látogatók számára. Fontos számunkra, hogy továbbra is biztosíthassuk az ingyenes látogatást, ezért ha módjában áll, kérjük segítse az Emlékpark működtetését az alábbi módokon: helyezze adományát az adományos ládákba, illetve hosszabb távon, ajánlja fel adója egy százalékát akár egyházunknak, akár Tiszta Fény alapítványunknak. Köszönjük szépen nagylelkű hozzájárulását!

 

Az emléktábla mellett fametszeteket látunk, melyek Amitábhát és Guru Rinpocse 8 aspektusát ábrázolják.

Guru Rinpocse volt a 8. századi India legnagyobb misztikus szentje. A tibeti király, Triszong Decen meghívta magához, amikor Tibetben a helyi szellemek természetfeletti akadályokat állítottak Szamje, az első buddhista kolostor megépítése elé. Egy intenzív meditációs elvonulás után elutazott Tibetbe, és elhárította a negatív erőket és akadályokat a buddhizmus útjából.

 

Gong...

 

607. A négy jó barát története – a harmonikus együttélésről (kb. 2 perc)

A négy jó barát története egy kedves és tanulságos mese a harmonikus közösség, és a megvilágosult társadalom felépítéséről. Útmutatással szolgálhat a családunk, munkahelyünk és társadalmunk harmóniájának megteremtésében.

Az indiai Benáreszben játszódik a történet, amelyben a négy jó barát – az elefánt, a majom, a nyúl és a madár – barátsága és érdeme teremtett erős alapot az egész ország jólétének, az emberek és az állatok boldogságának.

A négy jó barát békés egyetértésben élt, és mindenben segítette egymást. Azonban, az idő múlásával észrevették, hogy a kétely, a harag, a ragaszkodás és az egyéb zavaros érzelmeik időnként elhomályosítják elméjüket, s zavarukban, a legjobb szándékuk ellenére is, fájdalmat okoznak maguknak és másoknak. Egymás iránt érzett megbecsülésük jeleként, és hogy még szilárdabb alapokra helyezhessék őszinte barátságukat, ezért vezetőt kívántak választani maguk közül, akinek bölcs útmutatásával könnyebben elejét vehették a problémáknak.

Megválasztották a vezetőjüket, s így még jobban megszilárdult a harmónia közöttük. A barátságuk jó példáját azután fokozatosan más állatok, sőt az emberek is követni kezdték – így alapozták meg a saját harmóniára törekvő munkájukkal az egész ország békéjét és jólétét.

Ez a tanítás nem is olyan egyszerű, ezért ha kérdései maradtak, merüljön el a mese részleteiben, amit az adományos láda felett olvashat.

 

Gong...

 

608. A Nagy Felébredés Temploma – rövid tájékoztató (kb. 1 perc)

Indiában, Bodhgájában áll a Nagy Felébredés Temploma, amely azon a szent helyen épült, ahol Buddha Sákjamuni, a Szkíta Bölcs 2500 évvel ezelőtt megvilágosodott. Itt állt az a fa - ma bódhi fának, a megvilágosodás fájának hívjuk - amelynek tövében Buddha hosszú meditáció után elérte a tökéletes megvilágosodást. Az eredeti fa egyenesági leszármazottja ma is itt áll.

Ma a buddhizmus első számú szent zarándok helye, ahol az egész világról összegyűlt számtalan buddhista és szellemi kereső teszi tiszteletét.

A Sztúpa bemutatása ezzel véget ért, kérem fáradjon a Kőrösi Kiállítás épülete elé.

 

Gong...

 

A következő állomás a Kőrösi Kiállítás épülete.

 

 

7. A Kőrösi Pavilon bejáratánál (tájékoztatás a képekről, közösségünkről) – 5 perc

 

700. A Kőrösi pavilonról és Közösségünkről röviden (kb. 5 perc)

Köszöntjük a Kőrösi Kiállítás épülete előtt!

A tabló képein közösségünk életének egy-egy kiemelkedő eseményét láthatja.

Ezekhez a képekhez kapcsolódva, szeretnénk bemutatkozni.

A Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség a Belső Ösvény élő hagyományát gyakorlók közössége. A tibeti buddhizmus négy nagy iskolája közül a Kagyüpa rendhez tartozik. Ezt az iskolát I. Karmapa alapította a XII. században. Ez az ezer éves tibeti hagyomány Buddha óta - azaz 2500 éve töretlen vonalban őrzi a belső ösvény tanításait, amelyeket mestertől tanítványig szóbeli átadás útján közvetít.

Közösségünk alapítója és gyökérlámája a tibeti Láma Ngawang Rinpocse. Eltávozása óta magyar tanítványa, Láma Csöpel a közösségünk szellemi vezetője. Láma Ngawang svédországi munkájának folytatója Cültrim Rinpocse, aki minden évben ellátogat hozzánk. Az ő segítségükkel a Tan és a Hagyomány áldása töretlenül jut el a tanítványokhoz. A cél szellemünk igaz természetének megismerése, s e megismerésből származó bölcsesség szeretetteljes használata a világ minden lénye javára.

 

Közösségünk egyik alapító tagja és kiemelkedő alakja volt Dévényi Kata. Életét Közösségünk szolgálatának szentelte, egyházunkban mindvégig meghatározó szerepet töltött be. Fáradhatatlan munkájával és odaadásával kiemelkedett közülünk, életével példát mutatott mindannyiunk számára. Dévényi Katának mérhetetlen érdeme van abban, hogy Közösségünk virágzik és fejlődik.

 

Néhány szó tevékenységeinkről, rendszeres programjainkról:

Világszerte ismert és megbecsült tanítók magyarországi látogatásait, szerepléseit szervezzük rendszeresen. Őszentsége a XIV. Dalai Láma, Őszentsége a XVII. Karmapa, Őszentsége Szakja Trizin, Őeminenciája Beru Khyence Rinpocse és még sok más nagy mester magyarországi tanításainak szervezésében vettünk részt. Ezekről a mesterekről több képet is láthat a tablón.

 

Buddha ereklye kiállításokat rendezünk rendszeresen a Maitreja projekt keretében, valamint saját ereklye gyűjteményünkből. A 2008-as budapesti kiállításról láthat egy képet a tabló jobb alsó részén, ahol 14 000-en találkoztak a szent ereklyékkel.

Zarándokutak keretében szent helyekre látogatunk el. Voltunk már Indiában, Nepálban, Tibetben, Mongóliában és Kőrösi Csoma Sándor szülőföldjén, Erdélyben. Ezekről sok szép képet láthat a tablón.

Őszentsége a XIV. Dalai Láma születésnapi ünnepségét sok év óta megtartjuk Taron. Immár hagyománnyá vált.

Meditáció központokat működtetünk hazánkban és Erdélyben, Láma Csöpel irányításával. A tari központ mellett kettő működik Budapesten, egy Szentesen, egy Pécsett, és egy Kézdivásárhelyen.

A meditáció központokban rendszeresen meditációkat, szertartásokat, tanításokat, tanfolyamokat és meditáció elvonulásokat tartunk. A szent szövegek és a tanítások fordítása tibeti és más nyelvekről évtizedek óta folyik. Ezek könyv alakjában a helyi és budapesti boltjainkban kaphatók, illetve a hanganyagok letölthetők az internetes honlapunkról. Rendezvényeinken és a közösség munkájában bárki részt vehet.

 

Közösségünk a buddhizmus minden irányzatát szellemi rokonának tekinti, ugyanakkor tisztelettel viseltetik minden más vallás iránt is. Nem törekvésünk a vallási térítés, arra törekszünk, hogy a szellemi-lelki fejlődés megtalálásában minden érdeklődőt segítsünk vallási elkötelezettségtől függetlenül.

 

A Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség célja és küldetése a Belső Ösvény hagyományvonalának elérhetővé tétele, a meditáció szellemi kultúrájának meghonosítása hazánkban, valamint nagy megvilágosult tudósunk, Kőrösi Csoma Sándor szellemi hagyatékának ápolása és az általa megnyitott út követése.

 

A következő állomás a Kőrösi Kiállítás belseje, ha belépett forduljon balra.

 

Gong...

 

A következő állomás a Kőrösi Kiállítás.

 

 

8. Kőrösi Csoma Sándor Emlékpavilon – 6+29 perc

 

1-es fal, Kőrösi Csoma Sándor útja – 6 perc

 

800. Összefoglaló a kiállításról (kb. 1 perc):

Köszöntjük a Kőrösi Csoma Sándor szentélyben, ahol kiállításon ismerkedhet meg nagy tudós zarándokunknak, a Nyugati Világ Megvilágosultjának életútjával.

A neves keletkutató, Baktai Ervin, így ír erről az életútról:

„Életműve hősi tett, nemes önfeláldozás és bőkezű fejedelmi adomány volt. Képességein, tudásán kitartásán felül többet is adott: önmagát egész életét – és nem várt jutalmat érte.”

A szentély-kiállítás fő helyén a bejárattal szemben, egy hagyományos tibeti thanka festmény Kőrösi Csoma Sándort elmélyült szemlélődésben ábrázolja.

A képet Őszentsége a 17. Karmapa útmutatása alapján festette egy tibeti művész.

A kiállítás kiemelkedő értéke ezen kívül még a Tiszteletreméltó Lobzang Dzsampal ladakhi láma által írt dicsőítés Csomához, valamint Horányi Gábor térképe Csoma tibeti útjáról, amely világ-újdonság a Csoma-kutatás terén.

 

801. Összefoglaló a kiállításról (kb. 11 perc):

Kérem, a kiállítást balról-jobbra, az órajárással egyező irányban haladva tekintse meg. Az első falon egy áttekintő térképen követheti nyomon Kőrösi teljes útját, valamint korabeli metszeteket láthat a 23 évig tartó munkásságának egy-egy állomásáról.

Mielőtt elkezdenénk a kiállítás további megtekintését, kérem, hallgassa meg Kőrösi életútjának, munkásságának rövid összefoglalását!

Kőrösi Csoma Sándor nemzetközileg elismert nagy tudósunk, az őshaza kutatója, a tibeti nyelv és irodalom kutatásának megalapozója, aki tudományos munkásságával kitárta a kaput az egész világ számára a buddhizmus felé.

Kőrösi Csoma Sándor célja a magyarság eredetének a felkutatása volt. Meg akarta keresni testvéreinket, az Ázsiában maradt magyarokat, hunokat, ujgurokat hazájukban, a távoli Közép és Belső-Ázsiában, ahol ma is laknak.

Korának legmagasabb szintű tudományos képzésében részesült Németországban, az akkori világ egyik vezető intézményében, a Göttingeni Egyetemen. Itt készült fel a nagy útra a keletkutatás tudományainak legmagasabb szintű elsajátításával, valamint számos nyelv megtanulásával.

Harmincöt éves korában, 1819-ben Nagyenyedről anyagi források nélkül, gyalogosan indult el megpróbáltatásokkal teli útjára. Több ízben megkísérelt Belső-Ázsiába eljutni, de akadályokba ütközött.

1822-ben sikerült bejutnia Nyugat-Tibetbe, Ladakhba és Zanszkárba. A Himalája hófedte csúcsai között, 4-5000 méteres magasságban fekvő kolostorokban – Zanglában, Phuktálban és Kanamban – hét éven át, nehéz körülmények, nagy nélkülözések között tanulmányozta a tibeti nyelvet. Képzett lámák vezetésével itt sajátította el a buddhista szellemiséget, és vált a buddhizmus magas szintű gyakorlójává.

Ezután 1831-ben Indiába, Kalkuttába érkezett. Itt a Bengáli Ázsiai Társaság könyvtárosaként összeállította és kiadta híres Tibeti-Angol Szótárát és Tibeti Nyelvtanát, melyek a világon az első tudományos alapossággal megírt művek voltak ezen a területen. Ezen kívül számos más, a világ számára addig ismeretlen tudományos anyagot publikált a tibeti buddhizmusról. A tibetológia tudományának így vált úttörőjévé és megalapozójává.

A buddhizmus területén végzett tudományos kutatásáért, és az egész világra kiterjedő ismertetéséért, valamint példaértékű szent életéért Japánban 1933-ban a buddhizmus szentjének ismerték el. A buddhizmus követői nagy tisztelettel adóznak emlékének az egész világon.

Ötvennyolc éves korában újra elindult fő célja felé, testvérnépeink felkutatására. Ezúttal Tibeten keresztül akarta megközelíteni az őshazát. Azt remélte, Tibetben sok értesülést szerezhet Belső-Ázsia népeiről, akikkel a fejlett Tibeti civilizáció ősidők óta szoros kapcsolatot tartott fenn. Kőrösi Csoma Sándornak mindvégig töretlen meggyőződése volt a szkíta-hun-magyar rokonság, és életét tette fel arra, hogy ezt bebizonyítsa. Munkáját sajnos nem tudta beteljesíteni. Tibetbe már nem jutott el, mert a Himalája lábainál megbetegedett, és 1842-ben elhagyta e földi létet.

Munkássága erőteljes ösztönzéssel és példával szolgált az őt követő nemzedékeknek. Nyomdokain számos lelkes kutató utazott az általa kijelölt területekre, ám a természeti és politikai akadályok sokáig leküzdhetetlenek maradtak.

Napjainkban, miután ezek az akadályok elhárultak, az együttműködő kazak és a magyar kutatók végre a világ nyilvánosságának tudomására hozhatták, hogy Belső-Ázsiában több helyen is laknak testvéreink, akik kezdetektől fogva és mind a mai napig magyarnak vallják magukat. Közeli rokonságunkat tudományos alapossággal elvégzett genetikai vizsgálatok eredményei is igazolják. Kőrösi Csoma Sándor látomása tehát helyesnek bizonyult. Amit halandó teste nem volt képes elvégezni, beteljesítette halhatatlan szelleme, amely tovább él az őt követő kutatókban, és a belső ösvény gyakorlóiban.

 

Gong...

 

A kiállítás második fala Kőrösi Csoma Sándor alapos lelki és tudományos felkészüléséből ad ízelítőt. Kőrösi fiatal korától készült a nagy útra. A göttingai egyetemen végzett tanulmányai során szerzett pontos ismeretei alapján dolgozta ki uticélját.

A falon látható egyetlen hitelesnek mondható portréja, valamint a Vöröstorony szoros, amelyen át elhagyta Erdélyt.

Az ablaktól jobbra Nyugat-Tibetben töltött éveinek színhelyeit, és a 6-7000 méteres csúcsok között vezető völgyekben gyalogosan megtett útvonalait mutatja be. Ez a térkép a Csoma-kutatás terén világújdonságnak számít. A térkép készítője, Horányi Gábor Csoma-kutató, megtalálta és végigjárta az út egy eddig ismeretlen szakaszát. A térkép a mi kiállításunk megnyitójára készült.

 

Gong...

 

A következő falon Kőrösi tibeti munkásságának a zanglai kolostorban töltött első szakaszával ismerkedhet meg. A lámákhoz hasonló egyszerű, aszketikus életet élt. Nagy tudású lámák segítették a buddhizmus és a tibeti nyelv tanulmányozásában. Kérésére tudós lámák írtak magvas összefoglalókat a buddhista tan különböző területeiről, így születtek meg az Alexander könyvek. A Tiszteletreméltó Lobzang Dzsampal ladaki láma tollából származó dicsőítés Csomához, amelyet a kiállításunk megnyitójára írt, itt olvasható.

 

Gong...

 

A gyönyörű tibeti faragású vitrinben látható Csoma festménytől jobbra, képeket láthat a csodálatos phuktáli kolostorról és természeti környezetéről. Phuktál adott helyet Kőrösi tibeti munkássága második szakaszának.

Kőrösi Csoma Sándornak nem csak a tudományos munkássága volt korszakalkotó jelentőségű. Emberi sorsának ívelése is példaértékű. A buddhizmus eszményének élő megtestesülésévé lett: szent életű bódhiszattvává, a felébredés hősévé. Ezt bizonyítja, hogy képes volt elvégezni az óriási tettet; ő volt az, aki elsőként kitárta a kaput az egész világ számára a buddhizmus felé. A Nyugat vezető szellemei – Schopenhauer, a nagy német filozófus és mások – lelkes szomjúsággal várták a tudósításait, szövegfordításait a buddhizmus világából.

A bódhiszattva szó szerinti jelentése: a felébredt szellem hőse. A bódhiszattvák az összes lény szolgálatának elkötelezettjei, akik a megvilágosodáshoz vezető utat nem csupán önmaguk javáért járják, hanem mindenki másért is. Végül, mikor elérték a szabadságot, nem menekülnek el a szenvedés gyötrelmeitől, hanem önként visszatérnek újra és újra a szenvedő lények közé, hogy bölcsességükkel és együttérzésükkel szolgálják az egész világot.

 

Gong...

 

Az ablaktól balra Kanam kolostorát látjuk. Csoma itt töltött évei voltak a legtermékenyebbek. Itt tanulmányozta át a buddhista kánon szentiratait.

Az ablaktól jobbra Csoma szobrát látjuk, amelyet Tokióban helyeztek el annak alkalmával, amikor munkássága és szent élete méltánylásául Csoma Boszatszu néven bódhiszattvának ismerték el. Ez a cím a megvilágosult szentnek felel meg. Itt láthatjuk továbbá Tibeti-Angol Szótára és Nyelvtana első kiadásának címlapját is.

 

Gong...

 

Az utolsó fal Csomáról, a magyarság kutatójáról szól. Képeket láthatunk itt a napjainkban felkutatott belső-ázsiai magyarokról, akik nemcsak magyar törzsi nevükben és kinézetükben állnak közel hozzánk, hanem genetikájukkal is a legközelebbi rokonainknak bizonyultak.

Kőrösi Csoma Sándor csodálatra méltó és példaértékű életútjának rövid bemutatását zárjuk ezzel az idézettel:

„Utat keresett, távoli országokba a magyarok gyökereinek felkutatására, és belső utat talált: a tartós boldogság és a békesség gyökereit tárta fel saját szívében.”

 

E rövid körüljárás után, ha kedve tartja, tekintse meg kiállításunkat nagyobb részletességgel, és hallgassa meg az itt következő részletesebb magyarázatokat. Ehhez kérjük fáradjon az egyes falhoz, és léptesse a készüléket a 802-es számra a jobb alsó gomb egyszeri megnyomásával és indítsa el a jobb felső gombbal!

 

Ha ezt nem kívánja, kérjük látogasson el a Szabadító Buddha Anya Templomhoz, ami ide egy 3 perces séta. A templom hétköznapokon zárva van, de a külseje és a panorámája csodálatos.

Ha úgy dönt, hogy itt befejezi a körsétát, megköszönjük, hogy részt vett a vezetett sétánkon, és további szép időtöltést kívánunk!

Kérjük, ne felejtse el meglátogatni kávézónkat és ajándékboltunkat, ahol könyveket és ajándéktárgyakat vásárolhat, és különleges teákat, valamint egzotikus indiai és iráni ételeket kóstolhat meg!

 

Gong...

 

2-es fal, az ablak bal oldala – Kőrösi élete, felkészülés az útra – 4 perc

 

802. Kőrösi élete, felkészülés az útra (kb. 4 perc):

Az első falon látjuk, milyen hatalmas utat tett meg Csoma. Teljesítménye szinte emberfeletti, ha meggondoljuk, hogy főleg gyalog járt, illetve bizonyos alkalmakkal hajón utazott.

A második falon, a „Kőrösi élete, felkészülés az útra” cím alatt látható Kőrösi Csoma Sándor egyetlen hitelesnek mondható portréja, amelyet Schöfft Ágoston magyar festőművész készített, amikor meglátogatta Kőrösit Kalkuttában.

Számos költőnk írt Kőrösiről, személye mélyen belevésődött a magyar lélekbe. Itt elolvashatja Áprily Lajos, Zarándok című versének egy szép részletét.

 

1784. március 28. körül, szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként született meg. Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort. Csoma már gyermekkorában kitűnt társai közül kiváló testi és szellemi képességeivel, szorgalmával, kitartásával.

Unokaöccse így ír róla: „Szívós természetű és erős testalkatú székely volt... ha egyszer gyaloglásnak indult, a cél előtt soha meg nem pihent. Mind gyermekek nem versenyezhettünk vele a gyaloglásban. Ha egy domb tetejére feljutott, nem érte be ezzel, mert kíváncsi volt megtudni, mi van a második domb háta mögött s amazon túl is. S így néha beláthatatlan távolságokig elbarangolt.”

Tanulmányait a helyi elemi iskolában kezdte meg, majd az erdélyi Nagyenyeden folytatta. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre és beiratkozott ”szolgadiáknak” a Bethlen Kollégiumba. Kisebb munkákkal pénzt keresett, abból fizette tandíját. A nagyenyedi évek alatt már érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei hazáját.

Iskolatársa Újfalvy Sándor így emlékszik diáktársára: ”Kilencven tanuló közt már az első évben a legelső volt. Emlékezőtehetsége szintoly nagy volt mint szorgalma. Amit olvasott soha nem feledte. Ritkán beszélt, többnyire röviden, és mint gyermek is, mindig megfontolva. Figyelmét legcsekélyebb tárgy sem kerülte ki. Termete közepes, vállas, izmai, csontjai kemények, mindnyájunk közt a legerősebb. Hússal ritkán, nyalánksággal- vagy hevítő itallal sohasem élt. Rendesen a kopasz földön vagy deszkapadozaton hált. Beteg soha, még kornyadozó sem volt.”

Főiskolai tanulmányainak befejezése után 1815-ben elindult Bécsbe, majd Németföldre, Göttingenbe, ahol angol ösztöndíjas hallgató volt. Az orientalisztika egyik legnagyobb szaktekintélyének tanítványaként keletkutatással foglakozott. Ekkor már tizenhárom nyelven írt, olvasott. Itt vált nemzetközileg elismert tudóssá, és itt készült fel a nagy útra.

1818-ban a göttingeni tanulmányai után hazatért Erdélybe, és felvette a kapcsolatot a kolozsvári tudóskörrel, majd Temesvárott és Zágrábban szláv nyelvi tanulmányokat folytatott.

1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről elindult nagy útjára gyalogosan, egy tarisznyával, kevés megtakarított pénzzel. A Vöröstoronyi szorosnál lépte át szülőföldje határait.

Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.”

 

Gong...

 

2-es fal, az ablak jobb oldala – 5 perc

Ez összefügg a következő fallal, a Lámák tanítványával

803. Kőrösi útja részletesen (kb. 5 perc):

Az ablaktól jobbra eső falon Kőrösi útjának részletes leírásával ismerkedhet meg 1820-tól 1831-ig.

Itt láthatja a Csoma-kutatás terén világújdonságnak számító térképet Csoma útjáról a Himalájában. Horányi Gábor, a térkép készítője megtalálta és végigjárta az út egy eddig ismeretlen szakaszát. A térkép a tari kiállítás megnyitójára készült. Nyomon követhető rajta gyalogos vándorlása a kolostorok között, a Himalája 6-7000 méter magasságú csúcsai között fekvő völgyekben.

Most hallgassa tovább Kőrösi megpróbáltatásokkal teli, kalandos útjának ismertetését.

 

A szülőföldet elhagyva, Elő- és Belső-Ázsia felé vezettet az útja.

1820 februárjában Konstantinápolyba ment, ám az ottani pestisjárvány miatt távoznia kellett. Enosz kikötőjében vitorlásra szállt, Alexandriába (Egyiptom) utazott. Egy tiroli kovácsnál kapott szállást. Szándékában állt tanulmányozni az arab nyelvet, de a pestisjárvány miatt onnan is távoznia kellett. Ciprus és Bejrút (Palesztina) után Tripoli érintésével Latakiába hajózott, majd gyalog folytatta útját. Megérkezett Aleppóba (Haleb), innen egy karavánnal ázsiai öltözetben eljutott Moszulba, majd a Tigris folyón Bagdadba (Irak) hajózott. Innen jutott el Teheránba (Irán), ahol tökéletesítette angol és perzsa nyelvtudását. Ekkor teljesen megszakadt Magyarországgal való kapcsolata, ettől kezdve sokáig eltűntnek hitték. Meshedben a háború miatt hat hónapig vesztegelt egy karaván-szálláson majd elindult Buharába. Átkelt a Hindukus hegyláncain, eljutott Kabulba (Afganisztán), ahonnan India felé vándorolt. A Halbar szorosnál francia tisztekkel találkozott, akikkel eljutott Lahorba, majd továbbment Szrinagarba, Kasmírba.

1822 május 19-én Belső-Ázsia felé indult. Áthaladt a 3446 m magas Zodzsi-hágón, így jutott el a nyugat-tibeti Ladakba, majd Tibet fővárosába Lehbe. Mivel a Karakorum-hágón keresztül Belső-Ázsia felé vezető út európai ember számára túlságosan veszélyes lett volna, visszafordult. Kasmír határánál találkozott William Moorcroft angol kormánymegbízottal. Az ő ösztönzésére kezdett el a tibeti nyelvvel és irodalommal, valamint a buddhista kultúrával foglalkozni annak reményében, hogy Tibet ősi iratai között a magyarok eredetére is talál bizonyítékokat. Visszatért tehát Lehbe, majd Szrinagarba. Lehi tartózkodása alatt felkészült a tibeti tanulmányokra.

Lehből kilencnapos út után érkezett meg 1823 nyarán a Nyugat-Tibetben található zanszkári Zangla kolostorba, itt kezdte meg tibeti tanulmányait a tudós Szangye Püncog láma vezetésével. Ittléte alatt számos tibeti nyelvű könyvet olvasott át. Elkészült Tibet történetének, földrajzának és irodalmának feldolgozásával, összeállított egy harmincezer szóból álló szójegyzéket. Tizenhat hónap elteltével elhagyta Zanglát.

1825 novemberében Csoma a Himalája belseje felé nem az ismertebb utat választotta, így majd két hónapi utazással a Szatledzs-völgyön keresztül közelítiette meg Zanszkár tartományt, ahol a leglátványosabb nyugat-tibeti phuktál kolostor található. Egy évig tartózkodott itt. Szangye Püncog ebben az időszakban gyakran hagyta magára, s így a tanulás nehezen haladt. Itteni tevékenységei kevés eredménnyel jártak.

 

A harmadik kolostorba Kanamba, 1827-ben érkezik, ahol három és fél évig végre ideális körülmények között, zavartalanul dolgozott Szangye Püncog támogatásával. Kanamban rendelkezésére állt a teljes tibeti Buddhista Kánon. Az itt eltöltött idő Csoma munkálkodásának legtermékenyebb periódusa. Befejezte tibeti-angol szótárát, tibeti nyelvtanát, elkészítette egy buddhista terminológiai szótár kéziratát, valamint több értekezés vázlatát.

Ezt követően, 1831 áprilisában Kalkuttába érkezett, ahol az Ázsiai Társaság székházában a könyvtár rendezésével foglalkozott.

 

Gong...

 

3-as fal, az ablak jobb oldala – Lámák tanítványa – 5,5 perc

 

804. A lámák tanítványa (kb. 2,5 perc):

A pompás tibeti faragású aranyos vitrintől balra eső falon, „A lámák tanítványa” cím alatt, Kőrösi tibeti munkásságának első szakaszával, és a lámákhoz hasonló aszketikus életmódjával ismerkedhet meg. Információt kap a tudós lámák által neki írt Alexander könyvekről, és a zanglai kolostorról.

Itt olvasható a Tiszteletreméltó Lobzang Dzsampal ladaki láma versbe szedett dicsőítése Csomához, amelyet a kiállításunk megnyitójára írt.

 

Kőrösi az ősi múltú ázsiai szellemiség virágzó fellegvárában, Tibetben megtalált szellemi gyökerek tanulmányozására és elsajátítására fordította élete legtermékenyebb esztendeit.

 

Csoma attól a pillanattól kezdve, hogy a tibeti buddhizmussal érintkezésbe lépett, tiszta meggyőződésből, anélkül, hogy erre külön nyilvános fogadalom kötelezte volna, a lámák aszketikus életmódját követte. Magas hegyekben épült remetekunyhókban, eredeti szövegekben tanulmányozta az ősi bölcsesség alaptételeit.

A tibeti buddhizmus legalaposabb ismerői közé tartozott, és fáradhatatlanul dolgozott a Buddhista Kánon alapvető feltárásán. E munkája révén a tibeti buddhizmus ama nagy alakjai mögé sorakozik fel, akik a Kánon átmentésén, fordításán és rendszerezésén dolgoztak. A tudományos kutatások hőse volt, aki aszketikus egzaktsággal élte a szent lámákéhoz hasonló, életét.

Nem evett húst, s étele a tibeti lámák szokásos teája és főtt rizs volt. Szegénységben élt és csak arra tartott igényt, amire feltétlenül szüksége volt. A szellemi függetlenségnek és az igazságos megítélésnek következetes védelmezője volt. Nem vett magához részegítő italokat, izgató vagy bódító szereket. Aszketikus ülésben, lábait keresztbe rakva, kezeit ölébe süllyesztve, törzsét kiegyenesítve, könyveitől környékezve gyakorolta az elmélkedést.

 

A balra lévő térképen nyomon követhető gyalogos vándorlása a kolostorok között, a 6-7000 méter magasságú hegyek völgyeiben.

 

Gong...

 

805. Alexander-könyvek (kb. 1,5 perc):

Az Alexander-könyvek létrejöttének története:

Amikor Kőrösi Csoma elvállalta, hogy elkészíti a tibeti nyelv szótárát és áttekintést ad a tibeti szentiratok tartalmáról, talán maga sem sejtette, mekkora fába vágta a fejszéjét.

Csomának először valami általános tájékozódásra volt szüksége a számára ismeretlen kultúra hatalmas irodalma láttán. Ezért megkérte Szangye Püncogot és két másik lámát, írjanak számára rövid összefoglaló tanulmányokat a lámaista irodalom fő területeiről. A kért művek még Csoma zanglai tartózkodásának tizenhat hónapja alatt el is készültek. Ezeket az értekezéseket nevezték el később nyugati kutatók Alexander-könyveknek, Csoma keresztnevének görög változata alapján. Kőrösi Csoma az Alexander-könyveket végül nem csak afféle kalauzul használta tanulmányai bevezető szakaszában, hanem tartalmukat későbbi tudományos munkáiban is felhasználta. Szangye Püncog gyógyászati művét pedig le is fordította és kiadta. Az Alexander-könyvek jelenleg Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában találhatók, ahová egy brit szolgálatban álló magyar orvos, Duka Tivadar révén jutottak 1885-ben.

 

Gong...

 

806. A Zanglai kolostor (kb. 1,5 perc):

A falon képeket láthat a Zanglai kolostorról és környezetéről.

A kolostor az egykor szebb napokat látott királyi palota területén található. Ebben a jellegzetes tibeti, emeletes lapos tetejű épületben élt Kőrösi Csoma Sándor Zanglai tartózkodása alatt. Az épület belsejét is alaposan kikezdte az idő. Csoma szobáját mégsem nehéz megtalálni. Az emeleti csarnokból nyíló kis cellát Baktai Ervin 1923-ban felirattal jelölte meg. Ő a falusiak elmondása alapján találta meg az apró füstös helyiséget. Ekkor közel száz év elteltével Csoma nevét még sokan ismerték, persze csak hallomásból. A cella alapterülete alig tíz négyzetméter. Ajtaján belépve akarva akaratlan meg kell hajolni Kőrösi Csoma Sándor nagysága előtt, mivel az ajtókeret mindössze 130 cm magas. Csoma itt a legnagyobb hidegben is fűtés nélkül volt kénytelen dolgozni, mert a kéménytelen szobában a tibeti szokás szerint földre rakott nyílt tűz maró füstje miatt képtelen volt olvasni. A tibeti tanulmányaiban Szangye Püncog és Künga Csöleg tudós lámák segítették.

 

Gong...

 

4-es fal - A Nyugati Világ Bódhiszattvája – 6 perc

 

807. A Nyugati Világ Bódhiszattvája (kb. 3,5 perc):

A faragott aranyos vitrintől jobbra, „A Nyugati Világ Bódhiszattvája” cím alatt Csomáról, a megvilágosultról olvashat.

Kőrösi Csoma Sándor a buddhizmus eszményének megtestesülésévé lett: bódhiszattvává, a felébredés hősévé. Képes volt az óriási tettre; kitárta a kaput az egész világ számára a buddhizmus felé.

 

A bódhiszattva szó szerinti jelentése: a felébredt szellem hőse. A bódhiszattvák az összes lény szolgálatának elkötelezettjei, akik a megvilágosodáshoz vezető utat nem csupán önmaguk javáért járják, hanem mindenki másért is. Végül, mikor elérték a szabadságot, nem menekülnek el a létkör gyötrelmeitől, hanem önként visszatérnek újra és újra, hogy bölcsességükkel és együttérzésükkel szolgálják az egész világot.

Kőrösi Csoma Sándor a buddhizmus eszményének megtestesülésévé lett: bódhiszattvává, a felébredés hősévé. Képes volt az óriási tettre; kitárta a kaput az egész világ számára a buddhizmus felé.

Kőrösi Csoma Sándor munkásságának jelentőségére és tudományos értékére keleten első ízben a japán buddhizmus figyelt fel, amikor 1933. február 22-én a tokiói Taishyo Buddhista Egyetem dísztermében, fényes vallásos ünnepség keretében „Csoma Boszatszu, a Nyugati Világ Bódhiszattvája” néven elismerték a buddhizmus magyar szentjének. E különleges megtiszteléssel ismerték el a buddhizmus területén végzett tudományos munkásságát, valamint szent életét, hűséges és kitartó munkálkodását. Ő az első nyugati ember, aki ilyen elismerésben részesült.

Szobrát, amely meditáció helyzetben ábrázolja, 1933 március 7-én ünnepélyesen elhelyezték a Japán Császári Múzeumban a teljes tisztviselői kar jelenlétében. Erről a szoborról láthat fotót a 807-es számmal jelölt falon.

 

Láma Ngawang, a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség alapítója így vélekedett Kőrösiről.

„Amint az összes eddig élt tibeti ember közül kiemelkedik Milarepa a szentéletű jógi alakja, úgy emelkedik ki az összes eddig élt magyar közül a szentéletű magyar bódhiszattva, Kőrösi Csoma Sándor alakja.”

 

Szellemi nagyságuk mibenlétére és hallhatatlanságukra Milarepa verse ad választ, amelyből egy rövid részletet idézünk:

 

„Én, a pamutba öltözött tibeti remete

A csak ez életre szóló ételről és ruháról lemondtam,

Hogy elérjem a teljes megvilágosulást.

 

Boldoggá tesz a kemény ülés alattam,

Boldoggá tesz a pamut köntös rajtam,

Boldoggá tesz a meditáció öv, mely térdem tartja,

Boldoggá tesz e látszat test, mely sem éhes, sem túl jóllakott,

Boldoggá tesz elmém, mely ismeri a valóság igaz természetét.

Boldog vagyok, nem boldogtalan.”

 

A bódhiszattva tevékenységgel kapcsolatban elolvashatja még a Dalai Láma és Chögyam Trungpa gondolatait, valamint egy részletet Santidéva: A bódhiszattva ösvény című könyvéből.

 

Gong...

 

808. A gyönyörű Phuktáli kolostor (kb. 1,5 perc):

Ezen a falon képeket láthat a csodálatos phuktáli kolostorról és természeti környezetéről. Phuktál adott helyet Kőrösi tibeti munkássága második szakaszának.

 

Most egy rövid ismertetőt hallhat a phuktáli kolostorról

 

A phuktáli kolostor egyike a legszebb nyugat-tibeti kolostoroknak. Leírhatatlan élmény a Szanszpo egy kanyarulatában megpillantani. Az épületegyüttes olyan, mint egy hatalmas mesterséges lépcső a folyó felett. A kolostor a rőt színű sziklákra tapadva, a nagysodrású Szanszpo felett, háttérben a mélykék himalájai éggel, ideális hely az elmélkedésre, a meditációra, az ember és a természet örök harmóniájának átélésére. A XI. században emelt kolostor egy barlang köré épült, ahol a főszentély is meghúzódik. A barlangban található víz a helybéliek szerint gyógyhatású. A kolostor jelenleg a sárga süveges gelugpa rendhez tartozik. Kőrösi Csoma Sándor 1825-től egy évig tartózkodott a kolostorban, illetve Tethában Szangye Puncog Láma falujában.

Baktay Ervin 1923-ban emléktáblát helyezett el a kolostor falán, amelyet itt láthat. Mikor az emléktábla készült, Csoma cellája már nem volt meg.

 

Gong...

 

809. A legtermékenyebb időszak, a Kanami kolostor (kb. 1 perc):

A következő falon Kőrösi tudományos munkásságának harmadik kolostoráról, Kanamról láthat képeket.

Csoma a már jól ismert kipróbált ösvényen a Szatlidzs-völgyön keresztül érkezett meg Kanamba. Tanulmányai új helyszínének megválasztásában elsődleges lehetett, hogy Kanamban megtalálható a teljes tibeti Buddhista Kánon, a Kangyur és a Tengyur 100, illetve 200 kötete. 1827-től három és fél évig végre ideális körülmények között, zavartalanul dolgozott Szangye Püncoggal. Megbizonyosodhatott arról, hogy a láma nagy tudású ember és jó tanító. Az itt eltöltött idő Csoma munkálkodásának legtermékenyebb periódusa. Befejezte tibeti-angol szótárát és tibeti nyelvtanát, elkészítette egy buddhista terminológiai szótár kéziratát, valamint több értekezés vázlatát.

 

Gong...

 

5-ös fal - A tibetkutatás tudományos megalapozója – 4 perc

 

810. Kőrösi munkásságának méltatása (kb. 1 perc):

A buddhizmus jeles kutatói mind elismeréssel szólnak munkásságáról, ezekből idézünk néhányat.

 

„A tibeti nyelv és irodalom tudományos kutatásának megalapozása Kőrösi Csoma Sándor, a magyar hazafi önfeláldozó tevékenységének gyümölcse volt.” - Írja Albrt Grünwedel, a buddhizmus jeles kutatója.

 

„Csoma tette le az alapokat, mások csak ezen építettek.” Solomon Caesar Malan, Csoma tanítványa.

 

Giuseppe Tucci, a tibeti buddhizmus nagy kutatója, így vélekedik munkásságáról.

„Szótára majdnem teljes egészében átment a későbbiekbe. Egyesek puszta lemásolására szorítkoztak, mások a maga egészében beillesztették saját munkájukba. Egy századév múltán is el kellett ismerni, hogy senkinek sem sikerült azóta sem többet, sem jobbat nyújtania.”

 

Gong...

 

811. A Tibet-kutatás tudományos megalapozója (kb. 3 perc):

Életének utolsó tíz évében is nagyon keményen és eredményesen dolgozott, mindvégig kitartott eredeti célja mellett.

Erről az utolsó időszakról hallhat most egy rövid összefoglalót.

 

Kalkuttában 1932-től kutatási eredményeit rendszeresen közzétette a Bengáli Ázsiai Társaság folyóiratában. A társaság a tagjai közé is választotta.

1833 november 15-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagja lett.

Kőrösi Csoma Sándor főműve, az első tudományos alapossággal megírt és hiteles TIBETI-ANGOL SZÓTÁR 1834-ben jelent meg, majd ezt követte, a TIBETI NYELVTAN kiadása. Mindkettőt Kalkuttában adták ki, 500-500 példányban. Ezekből Csoma 50-50 példányt hazaküldött.

Nagy munkáját befejezve eredeti céljának megfelelően két évig az észak-bengáli Titaljában tartózkodott, ahol az őshazát kereste a nyelvrokonítás (azaz, az összehasonlító nyelvtudomány) módszerével. Molla Eszkander Csoma néven.

Csoma ezt írja:

„Így ér véget majd küldetésem, ha egyszer be tudom bizonyítani, hogy ellentétben a finn-magyar elmélet mellett kardoskodók megnyilatkozásaival, a magyar nép igenis Attila népe.”

 

1837-ben visszatért Kalkuttába, ahol csaknem öt évet töltött könyvtárosként, remetei magányban, tudományos munkát végezve. Csoma ekkor már csaknem húsz nyelven írt, olvasott, illetve beszélt. Ezekben az években látogatta meg Schöfft Ágoston magyar festőművész, és készítette el az egyetlen hitelesnek mondható portrét a legnagyobb magyar utazóról. (Ez a kép látható a 801-es számmal ellátott falon.)

Útjának utolsó állomása Dardzsiling volt.

1842 februárjában megkísérelte a Lhászába (Tibet) való eljutást. A Mahananda folyón vízi úton haladt, majd a mocsaras, egészségtelen éghajlatú vidéken gyalogosan kelt át, és feltehetőleg maláriát kapott. Megérkezett a Himalája lábainál fekvő kies Dardzsilingbe, de hamarosan megbetegedett. Súlyos rohamok kínozták, egészségi állapota a láz következtében nagyon leromlott.

1842 április 11-én, reggel 5 órakor a szentéletű bódhiszattva Kőrösi Csoma Sándor földi élete véget ért. Haláltusa nélkül, tökéletes nyugalomban lépett be a béke állapotába. Testét másnap a dardzsilingi európai temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírjánál, mely valóságos zarándokhellyé vált, tibeti szerzetesek rendszeresen végeznek ma is szertartásokat tiszteletük jeléül.

 

Gong...

 

6-os fal - Az őshaza kutatója – 6 perc

 

812. Az őshaza kutatója (kb. 6 perc):

Őstörténetünk kutatásának legújabb eredményei mára már kétséget kizárólag bebizonyították, hogy Kőrösi Csoma Sándor feltevése igaznak bizonyult.

Korabeli kínai krónikák és gazdag régészeti anyag adatai alapján napjaink kínai kutatói megállapítják:

„A hunok bölcsőjének kérdése megoldott, származásuk világos. Az őskőkorszakból és az újkőkorszakból származó adatok alapján levonhatjuk a következtetést: A hunok bölcsője Ordosz vidéke volt Belső-Mongóliában, melyet több ezer éven át megtartottak bázisukként. Még a nagy sztyeppei birodalom kialakítása után is, amikor királyi udvarukat a Nagy Pusztán, északon építették ki, télen visszatértek Ordosz vidékére, ahonnan származtak. A hunok nomádként indultak északra Ordosz vidékéről, és fokozatosan bekebeleztek keleti, északi és nyugati törzseket és népeket. Hatalmas sztyeppei birodalmat alakítottak ki, és megalkottak egy ragyogó sztyeppei kultúrát.”

 

Egy mongóliai magyar 1999-ben így mesél:

 

„Mi magyarok a szarvasok népe vagyunk, Hugyar és Magyar (Hunor és Magyar) leszármazottai. Ezer évvel ezelőtt szarvast űzve elindultunk nyugat felé. Európa és Ázsia határán testvéreink megütköztek egy nagyon erős néppel. A harcban sokan elestek, a túlélők tovább vonultak nyugatra. Azonban, csak a nép egyik fele folytatta útját, a többiek – a mi őseink – visszatértek régebbi hazájukba, Ázsiába. Nyugatra vándorolt testvéreink, úgy tudjuk, egy hegy mögött élnek a kis földrészen” (a Kárpátok mögött, Európában) –-

 

 

Kőrösi Csoma Sándor idejében a nyugati tudósok tisztában voltak a hunoknak a mai tudományos vélemény által is elismert belső-mongóliai eredetével, így ő németországi egyetemi tanulmányai során szerzett pontos ismeretekre alapozta úti célját.

 

Így írt erről:

„Tatárország Kína felé eső belső zugai (Belső-Mongólia) azok a helyek kétségen kívül, ahol a magyar törzs bölcsőit keresni kell. Ezeken a vidékeken széles körben ismert a tibeti nyelv a mongol népek között is...”

 

Az eurázsiai népek korabeli feljegyzései és régészeti leletek alapján a mai kutatás nyomon követi a hunok történelmét:

Közép-Ázsiát elérve két részre váltak. Déli águk, a fehér hunok egy a mai Afganisztánt, Pakisztánt és észak-Indiát magába foglaló, földrésznyi birodalmat alapítottak rokonnépük, a szkíta kusánok korábbi birodalma helyén. Északi águk, a fekete hunok a Kaukázustól és a Fekete tengertől északra fekvő füves puszták urai lettek, akik végül elfoglalták a Nagy Magyar Alföldet is, és az 5. század közepén, Atilla vezetése alatt megalapították a hun királyságot. Ugyanakkor maradtak hunok a Nagy Sztyeppe déli részein, Belső-Mongóliában, a Ganszu Átjárónál, a mai Kína nyugati tartományaiban, valamint Közép-Ázsia hegyvidékein és észak-Indiában. A mai nemzetközi tudományos közvélemény elismeri a szkíta-hun népek kulturális és genetikai rokonságát, és a tényt, hogy európai utódnépük mi, magyarok vagyunk, ahogyan azt ősi népi hagyományunk hirdeti.

 

E szemléletet szépen tükrözik Dzsé Dzsé Modi indiai professzor szavai, de idézhetnénk számos más tudóst is:

„Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek róla, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak - s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottja Európában, mely magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű volt...”

 

A falon további érdekességeket olvashat még a magyar ősműveltség és ősnyelv erejéről,

egy idézetet a nagy német filozófustól, Arthur Schopenhauertől, melyben elmondja, milyen nagy várakozással figyelte ő maga is Csoma közléseit a buddhizmusról,

egy székely népmesét Kőrösiről,

valamint képeket láthat Mongóliában élő magyar törzsekről.

 

Kedves látogatónk, ezzel befejeztük a tárlatvezetésünket a Kőrösi Csoma Szentélyben. Reméljük jól érezte magát. Felhívom szíves figyelmét, hogy kiállításaink anyagát, sok egyéb érdekes anyaggal, szöveggel és képpel bővítve kiadtuk egy képes albumban, melyet megvásárolhat az ajándékboltunkban.

 

Ezután látogasson el a Szabadító Buddha Anya Templomhoz ami ide egy 3 perces séta. A templom hétköznapokon zárva van, de a külseje és a panorámája csodálatos.

 

Köszönjük, hogy részt vett a sétánkon, további kellemes és tartalmas időtöltést kívánunk! Látogassa meg kávézónkat és ajándékboltunkat, ahol könyveket és keleti ajándéktárgyakat vásárolhat, és megkóstolhatja különleges teáinkat, valamint egzotikus indiai és iráni ételeinket!

 

Gong...

 

 

9. A Tara templom – 6+47 perc

 

9.1. A templom bejárat előtt – 5,5 perc

 

900. Szabadító Buddha Anya Templom – általános tájékoztató (kb. 2 perc)

Templomunk nevét a Szabadító Buddha Anyáról, a buddhista belső ösvény nagy tisztelettel övezett női Buddhájáról kapta. Szanszkrit nevén Ő Tara, tibetiül Gyal Jum Drölma; az ősi magyar hagyományban a Nagyboldogasszony, és a kereszténységben Mária.

Ő az egyetemes női erő megtestesülése. Az ő megnyilatkozásai a külső környezetünk erőit uraló női istenségek, a föld, víz, tűz, levegő és tér úrnői; bensőnkben pedig ő az Egyetemes Bölcsesség, amely Minden Buddha Szülőanyja.

 

A templom építését 2009 telén kezdtük el, és 2010-re az első ütemben elkészült az első emeleti templom rész. A templom berendezése, külső és belső festése és díszítése még folyamatban van, a földszinti szálláshely és a templom körüli park még építés alatt áll. Az eddigi munkálatokat nagyrészt felajánlásokból fedeztük, és a továbbiakban is köszönettel várjuk nagylelkű felajánlásaikat.

 

A Szabadító Buddha Anya Templom hagyományos eurázsiai, szkíta-hun-tibeti építészeti stílusban épült, homlokzatán és belső terében ennek megfelelő művészi plasztika és díszítő festés látható.

A templom fő rendeltetése lelki otthont adni mindazoknak, – tekintet nélkül faji, nemzetiségi, vallási és világnézeti hovatartozásra – akik menedéket keresnek békéjében.

Helyet biztosít rendszeres szertartásainknak, meditáció gyakorlatainknak, ünnepségeinknek és előadásainknak, melyek feladata segítséget, támaszt nyújtani a szellemi-lelki útkeresőknek, bármely vallás és világnézet követőinek, és a belső ösvény elkötelezett gyakorlóinak egyaránt.

 

Gong...

 

901. A templom külsejének díszeiről röviden (kb. 3,5 perc)

A templom tetején legfelül látható csúcsdísz azt jelzi, hogy ez az épület egy templom. A tibeti buddhista területeken ez olyan mint nálunk a templom tetején lévő kereszt vagy csillag.

A tető négy sarkán egy-egy gyálcent, azaz a megvilágosodás diadalát hirdető győzelmi zászlót láthat. Ennek alakja az egész Kelet-Ázsiában elterjedt szkíta-hun zászlókra vezethető vissza. A Szabadító Buddha Anya Templom az ősi eurázsiai szkíta-hun építészet stílusában épült. Ezt a stílust a tibeti építészet ma is töretlenül őrzi. Ősi örökségünk így a tibeti hagyomány közvetítésével jutott vissza mihozzánk, a szkíták és a hunok leszármazottaihoz.

E stílus egyik szembetűnő jegye a fogazatos díszítés. Közösségünk alapítója, Láma Ngawang Rinpocse közlése szerint az épület fogai az ember fogait juttatják eszünkbe. Ahogy a mosolygó ember fogait megmutatva fejezi ki kedvességét, ugyanúgy a gyöngyfogait mutató épület is kedvesen, vidáman hívogató hatással van ránk.

A két őztől közrefogott tankerék Buddhát jelképezi tanítványai kíséretében. A sarkokon látható vízköpő sárkányok a tisztulást jelképezik. A kerek aranyozott korongokat Tara domborművek, mantrák és szerencsehozó jelek díszítik.

 

A templom előtt bal oldalon a Karmapa zászlaja lobog. A Karmapának ez a zászló álombéli látomásban jelent meg. Namkhjen Gyaldarnak, a Buddhabölcsesség Dicsőséges Zászlajának nevezte el. Azt mondta: „Ahol ez a zászló lobog, a dharma ott virágzik.”

A külső jelentése szerint a kék az égboltot és a sárga a földet jelenti. A hullámok jelentése, hogy a buddha tanításának az igazsága áthatja az eget és földet.

A belső jelentése szerint a kék a látomást, a spirituális felismerést jelenti, és a sárga a mindennapi világi tapasztalást. A hullámminták szimmetriája mutatja a valóság abszolút és viszonylagos szintjeinek kölcsönös függőségét egymástól.

A titkos jelentése szerint a kék az üresség-bölcsességet jelképezi és a sárga az együttérző cselekvést. A hullám a mahamudra: az együttérzés és bölcsesség egysége, mely igaz természetünk végső megvalósítása.

 

A templom előtt jobb oldalon színes imazászló lobog, melyet „szélparipának” neveznek. A világ minden lényének békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak rajta tibeti és szanszkrit nyelven. A zászló a béke és a szeretet erejével áldja meg a szeleket, melyek viszik az áldást a végtelen térbe, és az imák áldása így mindenhova eljut.

Az öt színben tündöklő zászlók színeinek is megvan a jelentősége. Az öt szín az öt elemet jelképezi. A kék az eget, a fehér a felhőket, a vörös a tűz elemet, a zöld a vizet, a sárga pedig a föld elemet szimbolizálja. Az imazászlók a jólét, a bőség és a szerencse gyarapodását segítik elő az ember életében.

 

A fejhallgatós idegenvezetés ezzel véget ért, köszönjük, hogy részt vett a sétánkon, további kellemes és tartalmas időtöltést kívánunk! Ha Templomunk nyitva van kérem fáradjon be, nézzen körül pihenjen meg békéjében.

 

Ha úgy kívánja látogassa meg kávézónkat és ajándékboltunkat, ahol könyveket és keleti ajándéktárgyakat vásárolhat, és megkóstolhatja különleges teáinkat, valamint egzotikus indiai és iráni ételeinket!

 

Gong...

 

9.2 A templom belsejében – 47 perc

Minden egyes thanka, szobor és kép mellett egy kiírás, szám!

A cipősből hiányzó imamalom pótlása.

 

920. Üdvözöljük Templomunkban! – általános tájékoztató (kb. 0,5 perc)

Köszöntjük a Szabadító Buddha Anya Templomban! Egy megszentelt templomba lépett, kérjük viselkedjen visszafogottan és csendesen! A cipőjét kérjük itt az előtérben vegye le, és ha belépett a templomba, balra fordulva kezdje meg a látogatást.

 

921. Az imamalom (kb. 0,5 perc)

 

Az imamalom vagy jókívánság kerék egy hagyományos tibeti szerkezet, tibetiül mani-korló. Papírtekercs van benne, apró betűs szent szövegekkel, mantrákkal teleírva. A buddhista gondolkodás azt tartja, hogy az imamalom forgása az igéket mozgásba hozza és életre kelti, így áldásuk szüntelenül terjed minden irányban, és áthatja az egész világot. Ha az órajárással egyező irányban megforgatja és közben jókívánságokat fogalmaz meg, akkor hozzájárul a jó áradásához a világban, és részesül ennek áldásiban.

 

922. Maitréja, az eljövendő Buddha (kb. 1 perc)

 

A templomi zászlóhoz hasonló tibeti thanka festményen Maitreja Buddhát, az Egyetemes Szeretet Buddháját látjuk. Ő lesz az elkövetkező, korszak-meghatározó buddha a jelen világunkban. Mostani világunk nem az első, és nem is az utolsó. Megszámlálhatatlan világ létezett a múltban, és megszámlálhatatlan világ fog létezni a jövőben is. A jövendölés szerint, a jelenlegi világunkban ezer korszak-meghatározó buddha követi egymást. Ezek közül a mi korunkat meghatározó buddha, a Szkíta Bölcs, aki a negyedik a sorban. Őt követi a távoli jövőben az ötödik buddha, Maitreja. Az egyes korszakokat meghatározó buddhák nem az egyedüli buddhák. Megszámlálhatatlan buddha létezik velük párhuzamosan a világokban.

 

923. Milarepa, a fehér vászon-köntösű jógi, hagyományunk egyik alapító mestere (kb. 0,5 perc)

 

Ezen a képen a XI-XII. században élt Milarepát, Tibet leghíresebb jógiját látja, a Kagyü iskola egyik atyját, a Karma Kagyüpa hagyomány megvilágosult mesterei körében. Milarepa arról vált híressé, hogy egyetlen élet alatt elérte a tökéletes megvilágosodást, a buddha állapotot.

 

923/a. Milarépa élete és munkássága részletesebben (kb. 1,5 perc)

 

Élete kezdetén nehéz sora volt. Apja halála után rokonai minden vagyonából kifosztották és megalázták, családjával együtt. Később, anyja késztetésére, rettentő bosszút állt a gonosz rokonokon: fekete mágiával megölt sok embert és állatot. A pusztító tetteivel okozott szenvedés láttán, és rettegve a rossztettei karmikus visszahatásaitól, melyek elszenvedése rá várt a jövőben, mélységes megbánás érzése született meg lelkében. Egy életre elkötelezte magát a megvilágosodás ösvényének gyakorlására, és a világ lényeinek szolgálatára.

Mestere, Marpa először szigorú tisztításnak vetette alá, mielőtt tanításokban részesítette. A mesterénél töltött tanulmányi éveket követően, remeteként gyakorolta a meditációt a Himalája barlangjaiban. Megalkuvást nem tűrő, szorgalmas gyakorlása által tökéletesen megtisztította rossz karmáját, és elérte a buddha állapotot. Ezt követően sok tanítványa lett, akik közül sokan elérték a megvilágosodást. A fő tanítványa Gampopa volt.

Milarepa a mestere útmutatásait hűen követő és megvalósító buzgó gyakorló mintaképe.

 

924. Marpa, a nagy fordító, Milarépa mestere, hagyományunk atyja (kb. 1 perc)

 

Itt Marpát látjuk, Milarepa mesterét, Kagyüpa lámák körében. Marpa a XI. században élt. A Kagyü hagyomány atyjának szokták nevezni, mivel ő az első tibeti mester az átadás vonalában. Több alkalommal megtette gyalogosan a rendkívül nehéz utat a Himaláján át Indiába és Nepálba, ahol a legnagyobb mesterektől kapott tanításokat, melyeket hazavitt Tibetbe. Megvilágosult jógi volt, és sok fontos szentirat lefordítója. Fő mesterei az indiai Naropa és Metripa voltak. Számos tanítványa közül Milarepa volt a fő, akit ügyes módszerekkel segített megtisztulni mérhetetlen rossz karmájától, és elvezette a tökéletes buddha állapotba.

Marpa a tanítványait mérhetetlen együttérzésből ügyes módszerekkel vezető mester, mintaképe.

 

925. Megvilágosult mestereink (kb. 1 perc)

 

Az öt fényképen, középen Őszentségét a XIV. Dalai Lámát látjuk, mellette két oldalt napjaink nagy megvilágosult mesterei közül azokat, akik a mi Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösségünk vezető lámái.

A Dalai Lámától jobbra az első Őszentsége a XVI. Karmapa, Rangdzsung Rigpe Dordzse, a XX. század egyik legkiemelkedőbb mestere, a Karma Kagyüpa hagyomány feje.

A Dalai Lámától balra az első Őszentsége a XVII. Karmapa, Trinle Tháje Dordzse, Hagyományvonalunk jelenlegi vezetője.

A jobbszélen, az oltár felőli oldalon a Tiszteletreméltó Láma Kalu Rinpocse.

A balszélen, a bejárat felőli oldalon a Tiszteletreméltó Láma Ngawang Rinpocse, Közösségünk alapítója, aki itt Taron is számos alkalommal töltött el hónapokat, mint Közösségünk szellemi vezetője.

 

926. Gampopa, a Kagyü hagyomány megalapítója (kb. 1 perc)

 

A kép főalakja Gampopa, a Kagyü hagyomány megalapítója. Kagyüpa mesterek veszik körül. A XI-XII. században élt. Ő volt Milarepa fő tanítványa. Tanításában egyesítette a Milarepától kapott Nagy Pecsét, szanszkritul Mahamudra, azonnali megvilágosodást eredményező módszereit a Kadampa iskola fokozatos útjával. Ezzel kialakította a Kagyüpa vonal fő jellegét. Gampopa, tanítványain keresztül négy nagy és nyolc kisebb Kagyüpa vonal megalapozója. A négy nagy vonal egyike a Karma Kagyü, amely egyik fő tanítványától ered, az I. Karmapától, Düszum Tyenpától. A Kagyüpa hagyomány fő jellemzője a meditáció gyakorlatának hangsúlyozása.

A Karma Kagyüpa hagyományvonal áldásának, tanításainak és meditáció gyakorlatainak mestertől–tanítványig történő élő átadása, a Karmapák immár 17-szeres újraszületésének vezetése alatt napjainkban is töretlenül folytatódik.

 

927. Gyógyító Buddha (kb. 0,5 perc)

 

Buddha a Gyógyító Buddha alakját öltve tanította a Négy Tantrát, a tibeti orvostudomány alapiratát. A tibeti gyógyászat holisztikus, az egész ember testi-lelki-szellemi egészségét, mint egységet kezeli. A Gyógyító Buddha kezében és kolduló csészéjében gyógynövények láthatók. Minden tibeti orvos, akár praktizál már, akár még tanul, egész élete során imádkozik a Gyógyító Buddhához.

 

 

928. Az oltárról röviden (kb. 2 perc)

 

A buddhista oltáron Buddha ábrázolások, jelképek, könyvek és felajánlások láthatók.

A buddhisták Buddhát nem istenítik, hanem egy olyan embernek tartják, aki hosszú fejlődési útját végigjárva, megvalósította a legmagasabbat, ami az ember által elérhető: megvilágosodást. A megvilágosodás a végleges megszabadulás a szenvedés világából, és egyben az emberben rejlő határtalan képességek feltárása. Ezek a képességek a mindentudás bölcsessége és a minden lényt felölelő végtelen szeretet. Élete példájával Buddha megmutatta, hogy mindezt mi emberek mindnyájan elérhetjük, ugyanúgy, mint ő, ezért ő, mint útmutatónk, a tiszteletünk tárgya.

Az oltáron felajánlásokat helyezünk el, aminek az értelme az, hogy megnyitjuk a szívünket a belső bölcsességünk és szeretetünk felé, amely a bennünk élő Buddha. A Buddha szobrok és képek tehát a belső Buddhára emlékeztetnek bennünket. Arra ösztönöznek, hogy igaz természetünkhöz, az egyetemes jósághoz méltó módon éljünk. Ez a mindnyájunkban jelenvaló jóság minden rossz felett diadalmaskodik, és hatalmas gyógyító erővel rendelkezik.

Az oltár kapcsolatban áll minden lény 3 szent központjával, melyek a test, a beszéd és a tudat. Így alkotja az oltár alapját a három szent tárgy, amelyek emlékeztetnek minket az igaz természetünkre.

A tiszta test szimbólumát a buddha szobrok és képek jelenítik meg, a három fő szobor Sákjamuni Buddha, Tárá és a XVI. Karmapa. A tiszta beszéd szimbólumát az oltár két szélén vitrinekben elhelyezett szent szövegek jelenítik meg, itt a Kangyur és a Tengyur látható, amelyek Buddha összes beszédét és tanítását, illetve nagy mesterek magyarázó szövegeit tartalmazzák. A oltáron elhelyezett kis sztúpák, azaz ereklyetartók Buddha tiszta tudatát jelenítik meg.

929. Az oltár fő szobrai – Maitreja, Buddha, Tára, Karmapa (kb. 5,5 perc)

 

Az oltár bal oldalán lévő közepes méretű szobor Maitreja Buddha, az Egyetemes Szeretet Buddhája. Ő lesz az elkövetkező korszak-meghatározó buddha a jelen világunkban. Mostani világunk nem az első, és nem is az utolsó. Megszámlálhatatlan világ létezett a múltban, és megszámlálhatatlan világ fog létezni a jövőben is. A jövendölés szerint, jelenlegi világunkban ezer korszak-meghatározó buddha követi egymást. Ezek közül a mi korunkat meghatározó buddha a Szkíta Bölcs, aki a negyedik a sorban. Őt követi a távoli jövőben az ötödik buddha, Maitreja. Az egyes korszakokat meghatározó buddhák nem az egyedüli buddhák. Megszámlálhatatlan buddha létezik velük párhuzamosan a világon, és más világokban.

 

A baloldali nagy szobor Sakjámuni Buddha, a Szkíta Bölcs, a jelen világ Buddhája. Jobb keze a földet érinti, baljában szerzetesi koldulócsészét tart. Ez arra az eseményre utal, hogy amikor elérte a megvilágosodást, a Földet hívta tanúként. Az ő 2500 évvel ezelőtt történt megvilágosodásával vette kezdetét a buddhizmus dicső története. Példáját követve megszámlálhatatlan lény szabadult meg a szenvedés világából, és tárta fel a szíve mélyén lakozó belső Buddhát. Tanításának legfőbb üzenete a belső békesség és harmónia megtalálása, a megbocsátás, és a világ összes lényének a szeretetteljes szolgálata.

 

A középső nagy szobor a Szabadító Buddha Anyát, Tárát ábrázolja. A buddhista hagyományban Tára, a Szabadító Istennő a buddhaság női oldalának a leghangsúlyosabb megtestesítője. Ő a buddhista Belső Ösvény nagy tisztelettel övezett női Buddhája. Ő minden Buddha Szülő Anyja, aki végtelen anyai szeretettel gondoskodik mindazokról, akik megnyitják szívüket felé. Mindig szívünkben lakik, legbensőbb természetünktől elválaszthatatlan. Őbenne ölt testet a végtelen Bölcsesség, a bensőnkben és világunkban működő, mindent átható legfinomabb és leghatalmasabb teremtő Erő. Védelmező anyai ölébe foglal minden lényt, könyörülettel óvja gyermekeit a veszélyektől. Vétkeinket megbocsátja, megtisztítja hibáinkat, karmánkat, számtalan életünkben elkövetett rossztetteinket. Megszabadít minden szenvedéstől, és együttérzőn elvezet az örök boldogság birodalmába, a megvilágosult Buddha állapotba.

 

A jobb oldali nagy szobor a XVI. Karmapa Rangdzsung Rigpe Dordzse ábrázolása. A Karmapa lámák a Karma Kagyüpa hagyományvonal megvilágosult vezetői a XII. század óta.

A megvilágosult mesterek sorában a Karmapák voltak az elsők, akik megtalálták a lények segítésének azon módját, hogy újból és újból újraszületve, és az előző Karmapa munkáját tovább folytatva, egyetlen folytonos inkarnáció-láncban szolgálják a lények javát. A tudatos újraszületésnek sok szintje létezik – Karmapa a legmagasabb jelenéstest szintet képviseli. Ez azt jelenti, hogy teljesen megvilágosodott, és annak érdekében, hogy az érző lényeknek segítsen, újra és újra megszületik.

A név, Karmapa, azt jelenti, hogy „Buddha megvilágosult tevékenységének Mestere”. Az I. Karmapát, megvilágosodásának pillanatában, hétköznapi szemnek láthatatlan finomenergia koronával koronázta meg százezer mennyei tündér. Megvilágosodásának elismeréséül, és annak jeléül kapta a koronát, hogy ő „Minden Buddha Tevékenységének Mestere”. A korona – bár számunkra láthatatlan – mindig jelen van. Később fizikai mása is elkészült azért, hogy mi is láthassuk. Ez a híres Fekete Korona, melynek látása megszabadít.

Rangdzsung Rigpe Dordzse, a 16. Gyalva Karmapa a Dri Csu folyó partján fekvő Denkokban, a kelet-tibeti Dergében lévő Atup-palota közelében született 1924-ben, és 1981-ben, az Egyesült Államokban hagyta el e földi létet. Mikor a baba még anyja méhében volt, már hallani lehetett, amint az OM MANI PEME HUNG mantrát recitálja. Születését, majd egész életét és halálát is csodás események kísérték.

Karmapa első ízben 1974-ben utazott Nyugatra, egy csoport Kagyüpa láma élén, látogatást téve Európába, Amerikába és Kanadába. Ezután még tett egy pár körutazást a nyugati országokban, és nagy számú buddhista gyakorló közösséget alapított tanítványai kérésére. Számos alkalommal végezte el a Fekete Korona-szertartást, és adott meghatalmazásokat. Ily módon közvetlen kapcsolatot alakított ki tengerentúli központjaival, és Buddha tanításait széles körben terjesztette.

 

929. Az oltár fő thankái (kb. 6,5 perc)

 

Dordzse Csang a Kagyü vonal forrása, ő nem történelmi alak, hanem inkább maga a megvilágosodás megnyilvánulása. A Kagyü hagyományban őt Ősbuddhának tekintik, vagyis minden buddha lényegének, kinek természete meghaladja az alak, idő és tér korlátjait. A Kagyü hagyományvonal alapját alkotó tanítások átadása érdekében azonban, Dordzse Csang megjelent a nagy indiai mesternek Tilopának. Dordzse Csang testszíne olyan mint az azúr égbolt, és a megvilágosodott tudat végtelen teres minőségét szimbolizálja.

 

Tilopa Kelet-Indiában született Szahor tartományában, Bengálban, brahmin szülők gyermeke ként. Gyermek korában bivalyokat legeltetett és megtanult írni, olvasni, tanulmányozta a buddhista szent szövegeket is. Mikor éppen a Pradzsnaparamitát olvasta megjelent neki Gyémánt Emse, (Dodzse Pámó) és azt javasolta neki, hogy lépjen a tantra ösvényére. Tilopának számos mestere volt ezután. Dordzse Csangtól megkapta a Mahamudra átadást aki a gyökér lámája lett. Legfőbb tanítványa Naropa volt, akire rábízta a Négy Átadást és a Hat Jógát.

 

Naropa (1016-1100) Szülei bengáli nemesek voltak. Kasmirban tanult, majd szülei akaratának engedelmeskedve megnősült. Nem talált örömet a családi életben ezért közös megegyezéssel elváltak. Később volt felesége a tanítványa lett és Niguma-ként vállt híres jóginivé. Nalanda buddhista egyetemére ment tanulni és kimagasló elmélet ismereteket szerzett a filozófia és más tudományok területén, majd rendfőnöki posztra emelték.

Egy napon megjelent neki Gyémánt Emse és rádöbbentette, hogy a tanításoknak csak a szavait érti, de a jelentésüket nem. Ekkor egy Guru keresésébe fogott, aki képes megmutatni neki a tanítások lényegét. Látomások sorozatát követően elérkezett Tilopához. Tilopánál tizenkét évig nagy megpróbáltatásokon esett át, mire elérte a megvilágosodást. Legfőbb tanítványa a tibeti Marpa lett, akinek átadta a Szóbeli Átadást.

 

Marpa Csökji Lodrö 1012 Dél-Tibetben született és 1096 élt. Igen heves természetű volt ézért apja korán elküldte a háztól tanulni. Három évig szanszkritot tanult mert Indiába akart menni tanulni. Indiába három alkalommal jutott el és összesen nyolc évet töltött ott. Számos nagy mesterrel találkozott. Marpától két hagyományvonal eredeztethető. A Shangpa kagyü és a Marpa kagyü. Utóbbi a Dagpó kagyü iskolában folytatódott amely Milarepa fő tanítványától, Gampopától származik. Marpa világi életet élt és mint fodító vált híressé Tibetben. Marpának négy fő tanítványa további hagyományvonalakat alapított, úgymint Karma-, Drikung- és Drukpa kagyü. Legfőbb tanítványa Milarepa volt akinek átadta a teljes kagyü hagyományt.

 

Dzsecün Milarepa (1052-1135) talán a legismertebb jógi aki egy élet alatt érte el a teljes megvilágosodást. Gyermekkorában sok megpróbáltatáson esett át. Apja korán meghalt és rokonai tették rá kezüket földjére és vagyonára. Sok nélkülözésen esett át míg anyja kívánságára fekete mágiát tanult, hogy ellenségein elégtételt vegyen, több mint 35 embernek okozta halálát és sok más élőlénynek is nagy szenvedést okozott. Rájött, hogy ezek a tettek mind vissza fognak hatni rá, ezért a dharmához fordult, hogy megtisztítsa magát. Ekkor éledt fel mestere, Marpa és közte egy régi karmikus kapcsolat.

Marpa igen kemény képzésnek vetette alá Milarepát. Számos házat építettet vele, majd sorban le is romboltatta vele az egészet. Mikor Milarepa végső elkeseredésbe esett, átadta neki a dharmát, ami egy élet alatt megszabadít. Sok éven át barlangokban gyakorolt, míg végre elérte a teljes megszabadulást. Számos tanítványa lett, akik közül sokan szivárvány testben hagyták el a földi létet - nem maradt utánuk holttest. Milarepa Gampopának adta tovább tanításainak esszenciáját.

 

Gampopa Szönam Rincsen 1079 született Szeva völgyében a tibeti Nyalban és 1153-ig élt. Apja nyomdokaiba lépve orvos lett. Huszonkét éves korában megházasodott. A pestis járvány megölte fiú-, majd lány gyermekét is. Ezután felesége is halálosan megbetegedett, ám nem tudott eltávozni, annyira ragaszkodott férjéhez. Férje megígérte neki, hogy mostantól kizárólag a dharmának fog élni, nem vesz magához másik feleséget. Ekkor megnyugodott az asszony és békében eltávozott.

Gampopa szerzetes lett és több mestere volt már mikor látomást látott Milarepáról. Hosszas keresés után megtalálta őt és Milarepa irányítása alatt gyakorolni kezdte az erőszelek jógáját.

Végül átadta neki a legbecsesebb és legmagasabb tanítást mikor elváltak útjaik. Milarepa ezt mondta: „Nézz ide - és felemelte köntösét, hogy megmutassa neki meztelen ülepét. Milarepa ülepén nem volt más, csak nagy elszarusodott bőrkeményedés. Ez a legmélyebb tanításom: GYAKOROLNI! Pusztán töretlen erőfeszítéseimnek köszönhettem, hogy felhalmoztam az érdemeket és elértem a beteljesedést”.

 

1. Karmapa - Düszum Tyenpa 1110-ben született Ratag nevezetű faluban, mely Tresö hó borította területén fekszik a kelet-tibeti Do Khamban, 1193-ig élt.

Egy ősi írás szerint Buddha egyszer megjósolta, hogy mintegy 1600 évvel a halála után egy nagy spirituális megvalósítással és határtalan együttérzéssel rendelkező egyén születik meg ebben a világban.

Ez az ember több egymás utáni inkarnáción keresztül terjeszti a buddhista Dharmát, és Karmapaként, „Karma emberként” válik ismertté. Dzse Gampopa és a kor két nagy mestere, a kasmíri Láma Szakja Sri és Láma Szang is felismerte, hogy Düszum Tyenpa az, akiről Buddha jóslata beszél.

Nyolcvannégy évesen, számos Égjáró Tündér (dákini) által körülvéve halt meg. Rengeteg csodás jel mutatkozott ebben az időben, és hamvaiból ereklyék kerültek elő. Gyalva Karmapa Tibet első, tudatosan újjászületett lámája.

 

930. 8 szerencsehozó jel Buddha kvalitásait ábrázolja (kb. 1,5 perc)

 

Az oltár felső szintjén álló, fémből készült, arany színű 8 szerencsehozó jel Buddha kvalitásait ábrázolja. Ezeket Buddhának ajánlották fel születésekor. Jelentésük a következő:

1. Az Értékes Ernyő - tiszteletet fejez ki, valamint megóv a rossz előjelű dolgoktól. 2. A Két Aranyhal - Buddha szemeit ábrázolja, vagyis a mindent látó bölcsességet, és megóv minden félelemtől. 3. A Kimeríthetetlen Kincses Váza - Buddha testének megszámlálhatatlan kvalitását ábrázolja. Áldása hosszú életet, jólétet, gazdagságot, szabadságot ad. 4. A Nagyszerű Lótuszvirág - Buddha szellemi tisztaságát mutatja. Megtisztulást minden zavartól, és a jó tettek virágzását. 5. Az Értékes Fehér Kagyló, Jobbra Forduló Spirállal - a minden irányban hallható Dharma hangját, a megvilágosult bölcsességet szimbolizálja. 6. A Dicső Csomó - az összes Buddha hatalmas szeretetét és a Buddha szellem tanításainak vég nélküli folytonosságát ábrázolja. 7. A Legmagasabb Rendű Győzelmi Zászló – az ártalmas behatások feletti győzelem jele. 8. Az Értékes Dharma Kerék - Buddha tanításait jelenti.

A 8 szerencsehozó jel a falakat és az oszlopokat díszítő brokátfüggőkön is látható, és a tibeti kultúrában nagy népszerűségnek örvend. Minden tibeti házban és kolostorban megtalálhatók házi áldásként.

 

 

931. Felajánlások, a terem díszei, színei (kb. 3 perc)

 

Buddha testének, beszédének és szellemének a szent jelképei előtt helyezzük el az oltáron a felajánlásainkat, tiszteletünk és odaadásunk jeléül. A felajánlás szerepe az, hogy megnyitjuk magunkat a jelképek közvetítésével a bennünk rejlő Buddha felé. Az adás nagylelkű cselekedetével belső gazdagságunkat fedjük fel, amelynek tökéletes kiteljesedése a bennünk élő Buddha.

Felajánlások az oltáron égő fények, az illatos füstölők, a virágok, a gyümölcsök és egyéb étkek, továbbá a tálkákban csillogó tiszta víz. A lisztből és vajból – esetleg tartósabb anyagokból – készített kúpos alakú „torma” felajánlások a szertartások kellékei. A díszes, pávatollas szertartási kancsók szentelt nektárt tartalmaznak. Az egymásra helyezett díszes gyűrűkben feltornyozott rizs a világmindenséget jelképezi.

A mennyezetről és gerendákról aláfüggő, valamint a falakat és az oszlopokat díszítő színes brokát függők győzelmi zászlók, amelyek Buddha diadalát hirdetik a nemtudás negatív erőin, a világ minden szenvedésének végső okozóin. A középső mennyezetről aláfüggő lámpák díszei a szanszkrit Kálacsakra mantra és Om Ma Ni Pe Me Hung mantra, valamint a nyolc szerencsés jel, és a hét királyi felajánlás.

Az oszlopok lótuszvirágok, melyek a szellemi-lelki tisztulás jelképei. A lótusz a mocsár sarából kél és táplálkozik, ám az iszapos víz felett kinyíló virága makulátlan, nem szennyezi be semmi tisztátalanság.

Körben, a falakon látható aranyozott szanszkrit mantrák a Szabadító Buddha Anya és a Szeretet Buddhája szent igéi: OM TARE TUTTARE TURE SZOHA, illetve OM MANI PEME HUM.

Szót kell még ejtenünk a ragyogó színek jelentőségéről is, melyek melegséget és vidámságot sugároznak. Öt alapszínt látunk, sárgát, vöröset, kéket, zöldet és fehéret. Ezek a mindent átható és teremtő öt erőt jelentik, melyek tevékenyek mind a külső környezetünkben, mind pedig bensőnkben.

Bensőnkben ők az Egyetemes Bölcsesség öt arca, a külső természetben pedig az öt elem. A sárga szín a föld, a fehér a víz, a vörös a tűz, a zöld a levegő, és a kék a tér. Az öt szín üzenete számunkra az, hogy a világunk egy teljességet képez, amelyben lehetetlen határvonalat húzni belső természetünk és a külső természet között.

A színeknek számos jelentésük van. A sárga és a narancs Buddha színe, a belső gazdagságé és a tiszta erkölcsé. A vörös a szereteté és az együttérzésé. A kék a végtelen tiszta szellem, mely olyan mint a hatalmas ég, a zöld a megvilágosult cselekvés, a fehér pedig a kristálytiszta értelem és a béke színe.

 

932. A dharma trón (kb. 0,5 perc)

 

Az oltár két oldalán áll a lámák két dharma trónja. A dharma trónról a lámák a tanításokat adják. Ilyenkor a trónt az oltár előtt középen állítjuk fel. A trón egy kiemelt hely, hiszen arra szolgál, hogy tanítóink Buddha tanításait megosszák velünk, jelképezi a tanítás áldását, a tanítók tudását, mellyel tanítanak bennünket.

 

933. Ezerkarú Csenrézi szobor (kb. 2 perc)

 

Tara előtt áll, tormafelajánlásokkal körülvéve az Ezerkarú Csenrézi, a Szeretet és Együttérzés Buddhája, aki az egyetemes együttérzést az elfogulatlan szeretetet, és a könyörületességet testesíti meg.

 

Az Ezerkarú Csenrézi legendája a mindent átható egyetemes szeretet és együttérzés egyik legkifejezőbb története.

Csenrézi bódhiszattva volt, a megvilágosult szellem hőse, aki megfogadta, hogy mindaddig nem pihen meg, amíg minden érző lényt meg nem szabadít a kényszerű lét köréből.

Miután hosszú időn át meditációval és imával megszámlálhatatlan lényt mentett meg a szenvedés világából, körülnézett, hogy felmérje törekvése eredményét, azonban azt tapasztalta, hogy továbbra is számtalan lény szenved. Ekkor megingott hitében egy pillanatra, és abban a pillanatban a feje tizenegy részre hasadt szét. Ezt látva, Amitábha Buddha tizenegy fejjel ajándékozta meg, hogy könnyebben megérthesse a szenvedők panaszait.

Miután felfogta a panaszosok szükségleteit, Csenrézi mindenkit megpróbált elérni, aki segítségre szorult, azonban ezúttal a karjai törtek darabokra. Amitábha ismét a segítségére sietett, és ezer kart adott neki, hogy segíthessen a szenvedők sokaságán. Mindegyik tenyerében bölcsességszem látható, ami arra utal, hogy egyszerre látja a világmindenség végtelen sok világában szenvedőket, és kezeivel megmenti őket.

 

Mantrája a tibeti buddhizmus legismertebbje: OM MANI PEME HUNG

 

934. A Gyémánt Szellem Hőse – Dordzse Szempa Buddha – thanka (kb. 1,5 perc)

 

A Gyémánt Szellem Hőse, tibetiül Dordzse Szempa Buddha, minden buddha-család és buddha-mandala mindent átható ura. Természetében megtestesíti a száz buddha családot és az öt buddha családot. Fehér színe a megvilágosult bölcsesség-tudat békéjét és tisztaságát mutatja. A kezében tartott gyémántjogar az egyetemes szeretetét és együttérzését, a csengő pedig a végtelen, mindent látó bölcsességét jelképezi.

A régmúltban, még a tanulás útját járva, a Gyémánt Szellem Hőse ezt a kívánságot fogalmazta meg:

A jövőben, mikor elérem a tökéletes megvilágosodást, mindazok, akik elkövették a legsúlyosabb ártalmas tetteket, vagy akik megszegték szent fogadalmaikat, tisztuljanak meg teljesen minden rossztettüktől és fogadalomszegésüktől pusztán csak azáltal, hogy hallják a nevem, rám gondolnak, vagy elmondják a száz szótagú mantrámat, amely minden titkos mantra közül a legfenségesebb! Mindaddig, amíg ez be nem teljesül, maradjak megvilágosulás nélkül! Legyek mindazokkal, akik szent fogadalmat szegtek, és tisztítsam meg minden elhomályosulásukat!

A Gyémánt Szellem Hősének meditáció gyakorlata és mantra olvasása rendelkezik a képességgel, hogy megtisztítsa a karmát, békét teremtsen, és általános megvilágosult tevékenységet idézzen elő.

 

935. XVII. Karmapa Tháje Dordzse (kb. 1 perc)

 

A XVII. Karmapa Tháje Dordzse 1983-ban született Tibetben, Mipam Rinpocse fiaként. Gyermek korában kijelentette, hogy ő a Karmapa és a hozzá látogató tanítványokat is felismerte előző életéből. Samar Rinpocse spirituális módszerekkel megvizsgálta a gyermeket és Karmapaként azonosította. 1994-óta Indiában él és tanul. 2000-óta járja a világot, meghatalmazásokat és tanításokat ad. Központunkban 2005-ben járt először, megáldotta sztúpánkat és találkozott Láma Ngawang Rinpocsével.

 

 

936. Karma Kagyüpa Menedékfa (kb. 1,5 perc)

 

Karma Kagyüpa Menedékfa: az ősi indiai gondolkodásban létezett a kívánságteljesítő fa, amely a világi hatalomnak volt az egyik szimbóluma. A tibeti buddhizmusban ez a fa mélyebb jelentést nyert. A minden szenvedés elől oltalmat adó menedék forrásainak a jelképévé vált, amelyek beteljesítik a legmagasabb vágyat, a buddhaság elérését magunk és minden lény javára, ezért a minden kívánságot teljesítő fának is nevezik. A buddhizmusban a menedék forrásai a Három Drágaság: a Buddha, a Tan és a Közösség, valamint a Három Gyökér: a Tanítómester, a Meditáció Istenségek, és a Tanvédők.

A fa központi ágán láthatók a Tanítók a kék színű Gyökérlámával középen, aki pompás trónuson ül. A keleti ágon, elöl találhatók a Meditáció Istenségek. A kép bal oldalán, a fa jobb oldali ágán ülnek a Buddhák, a kép jobb oldalán, a fa bal oldali ágán ül a Közösség. A fa alján találhatók a Tanvédők. Felajánlás istennők vannak a kép jobb és bal szélén. A fa mögött egy épület körvonala látszik amiben Dharma könyvek vannak. A fa előtt emberek, állatok és más lények menedéket vesznek. A kép tetején a különböző tibeti buddhista hagyományok mesterei láthatók. A kép közepén fent Jum Csenmo, minden Buddha Anyja, alatta Dordzse Csang, minden Buddha ősapja. A Nagy Anya mellett balról Kuntu Zangpo, jobbról Dordzse Szempa, alattuk Tilopa és Naropa.

 

937. Ezerkarú Csenrézi, és palotája a Potala (kb. 1,5 perc)

 

Az Együttérzés Buddhája, Tibeti nevén Csenrézi, szanszkritul Avalokitesvara, számos alakban ismert. Az ezerkarú Csenrézi földi testetöltései a Dalai Lámák. Az ő lakhelyük Tibetben hagyományosan a Potala Palota. A Potala szanszkrit szó, a buddhista mitológiában annak az égi tartománynak a neve, ahol Csenrézi, „A Mindig Néző Szem”, Tibet védőistensége lakozik.

 

A Lhásza mellet magasló Vörös-hegyre épült Potala aranyozott tetői mérföldekre látszanak a várost körülvevő síkságon. Az első palotát Tibet első dharma királya, Szongcen Gampo építtette a VII. században, a hegyen található meditáció barlangja fölé.

Szongcen Gampo, aki Csenrézi testetöltése volt, hatalmas birodalom felett uralkodott. Északon meghódította Belső-Ázsia nagy területeit, délen birodalma határa a Gangesz folyó volt, keleten pedig a kínai fővárost, Csangant sarcolta. Miután egyesítette Tibetet, békében akart élni a Kínában uralkodó Tang-dinasztiával. Az akkori uralkodó Tájzong császár a békeígéret megpecsételésére hozzáadta lányát feleségül. Miután 641-ben feleségül vette a császárlányt, felépíttette a Potala Palotát az ifjú feleség tiszteletére. A palotát később jelentősen kibővítették, mai alakját az V. Dalai Láma idején nyerte el.

 

 

938. Macsikma, a Vágás gyakorlata (kb. 2 perc)

 

A festményen Macsik Labdrön látható, Tibet egyik híres megvilágosult női mestere. Neve jelentése: Egyetlen Anya, Lab Világa (Lab a szülőfaluja volt). Macsikma rendelkezett a legnagyszerűbb tulajdonságok mindegyikével: szép volt, gyönyörű hangú és értelmes, jeleskedett a tanítások hangos felolvasásában és azok mély értelmű megértésében is. Képes volt Buddha 12 kötetes tanításait akár egy nap alatt felolvasni. Mesterétől - aki Padampa Szangye volt - megkapta a „Vágás” tibetiül Csö meditáció teljes gyakorlatát. A csö az egyik legszebb dallamú és mély érzésű, dobbal és csengővel kísért meditáció. Ennek lényege a megvilágosulás szelleme és az együttérzés felkeltése, valamint az énhez való ragaszkodás elvágása. A férje Töpa Badra volt, akivel családot alapított és több gyermekük született, akik szintén megvilágosodtak.

Macsikmát megkérdezte egyszer az egyik tanítványa: „Mi az amit úgy hívunk hogy ördögök? – Ő a következőt válaszolta: – Figyelj kedves gyermekem! Amit mi ördögöknek hívunk, azok nem anyagi testben létező személyek, amelyeknek hatalmas nagy fekete testük van, és megrémisztenek mindenkit, hanem minden olyan dolog, ami akadályoz bennünket a szabadulásunk elérésében. Még a kedves és szerető barátok és társak is lehetnek ördögök, de legnagyobb ördögünk a saját énünkhöz való ragaszkodásunk, nagy buzgalom és ügyesség kell ahhoz, hogy ezt elvághassuk.”

 

939. A kényszerű lét kereke (kb. 2 perc)

 

A buddhista hagyomány a tudat folyamatos körforgását mutatja be a kényszerű lét kerekével. Ez tulajdonképpen egy tükör, melyben saját zavaros tudatunkat látjuk. Az ábrázolást állítólag maga Buddha vázolta fel először. A létkerék a szenvedésben hánykolódó lények világait és a létesülés karmikus okait szemlélteti. Ezek a következők: alul a pokol világa, ahová a harag és a gyűlölet miatt kerül a tudat, és a fagy és hőség szenvedését éli át. Fölötte helyezkedik el az állatok és az éhes szellemek világa. Az éhes szellemek világába a vágy hatalma veti a tudatot, és éhségtől szomjúságtól szenved. Az állatok világába a butaság, közöny és tompaság erejéből kerül a tudat. Az éhes szellemek fölött található az emberek világa, itt a kétely a fő uralkodó érzelem. A túloldalon a félistenek birodalma látható, ahová az irigység és féltékenység által jut a tudat, az ő szenvedésük a vereség és a megaláztatás. Az utolsó világ kényszerű lét körében az istenek birodalma, ahova a büszkesége miatt kerül a lény. Az istenek szenvedése az alacsonyabb birodalmakba zuhanás előre látott képe.

A kör peremén a függő keletkezés tizenkét láncszeme jelenik meg erőteljes életképek segítségével. A létkerék magját, a „tudat három mérgét” három állat, a disznó, a kígyó és a kakas jelképezi, melyek jelentése sorrendben a nemtudás, a harag és a vágy. A Kényszerű lét kerekét Jáma, a halál ura tartja a kezében. A Létkerékből való kijutás lehetőségére is utal a kép, amit a jobb felső sarokban álló Buddha alak mutat meg, a körön kívül lévő buddhákra mutatva.

 

940. Amitábha buddha a Dévacsenben –thanka (kb. 2 perc)

 

A képen Amitábha Buddha, a Végtelen Fény Buddhája látható a Dévacsenben, a Nagy Boldogság tiszta birodalmában. Ő az egyetemes együttérzés és a megvilágosult bölcsesség megtestesülése.

 

Egy régen volt világban Amitábha király volt, aki lemondott trónjáról, és a szellemi fejlődés Belső Ösvényére lépett. Dharmakára Bódhiszattva néven öt világkorszakon át gyakorolt szorgalmasan, amíg el nem érte a tökéletes megvilágosodást, és buddha lett. Végtelen együttérzésének erejével létrehozta a Nagy Boldogság tiszta birodalmát avégett, hogy a szenvedő lények megszabadulását megkönnyítse. Azóta ott tartózkodik, tanítja a szent Tant, és fogadalmának megfelelően a megszabadulásra vágyó embereket segíti.

 

Amitábha Buddha Nyugati Paradicsoma a szenvedéstől megszabadult tiszta tudat végtelen boldogsággal teljes állapota. A szútrák jelképesen a sugárzó öröm és szépség helyeként írják le, amely túl van minden szenvedésen, és ahol eszményi feltételek találhatók a Belső Ösvény gyakorlására. E tiszta földön egyetlen érző lény sem szenved, hanem a boldogság minden fajtáját élvezi. Ebben a világban nincs gonoszság, az emberek nagyon sokáig élnek, megkapnak mindent, még a nirvánát is elérhetik. Mindenből a Buddha tanítása szól – a madarak énekéből, a fákon csilingelő drágakövekből és aranycsengőkből, de még a lótuszvirágok illatából és ragyogásából is.

 

Amitábha egy hatalmas lótusz kelyhében ül egy csillogó tó közepén, két bódhiszattva: Avalókitésvara és Vadzsrapáni társaságában, és megszámlálhatatlan bódhiszattva körében tanítja a tiszta Tant.

 

Aki érdemei folytán itt születik újra, annak lelke egy lótuszvirágba kerül, és e Paradicsomban gyakorolhat tökéletes boldogságban a végső megvilágosodásáig.

 

941. Csenrézi – nagy thanka (kb. 1 perc)

A nagy thankán az együttérzés bódhiszattváját láthatjuk. A tibeti buddhista hagyományban Csenrézi az együttérzés megtestesülése, aki az őseredeti természetünknél fogva mindannyiunkban benne rejlő önzetlen segítőkészséget, gondoskodást és az elfogultság nélküli szeretet képességét testesíti meg. A hétköznapi tudat számára istenség, akihez évszázadok óta imával fordul minden tibeti ember.

Az elmélyült buddhista gyakorló számára azonban, a tudatunk tiszta természetében öröktől bennünk élő képesség mások önzetlen segítésére. Az összes lény között létező kölcsönös összetartozás mindent átható mélységes felismeréséből táplálkozik együttérzése ereje. A buddhista hagyomány szerint ezt a tudatállapotot hosszú gyakorlással lehet elérni, s ehhez a gyakorláshoz egy erre jogosult mester beavatása és áldása szükséges.

A tibeti buddhista hagyomány szerint a mindenkori Dalai Láma, így Őszentsége a XIV. Dalai Láma is az együttérzés bódhiszattvájának, Csenrézinek a megtestesülése.

 

942. Tára – nagy thanka (kb. 1 perc)

 

A fenti thankán a Nagy Buddha Anyát, Tárát látjuk.

A buddhista hagyományban Tárá, a Szabadító Istennő a buddhaság női oldalának a leghangsúlyosabb megtestesítője. Végső természetét tekintve ő a Túljutott Tudás istennő, a Nagy Anya, aki a három idő minden buddhájának az Anyja. Ennek az a belső jelentése, hogy a Tudás az, ami megszüli a buddhák felébredt szellemét azáltal, hogy a zavaros elmét megszabadítja a valóságot elfátyolozó szennyeződésektől.

Ez az Őseredeti Tudás az Ősbuddha Anya, aki elválaszthatatlan az Ősbuddha Atyától. Végtelen együttérzésének erejéből, az összes lény megsegítéséért, az Ősbuddha Anya a tiszta megnyilvánulás szintjén számtalan női istenség alakját ölti fel, ezek között kiemelt helyet foglal el Tárá, a Szabadító. Ő a levegő-szél erő, tiszta lényegének a megnyilvánulása, zöld színe is erről vall. Ebből adódik kiemelt jelentősége, mivel természete a mozgás, melyből az Erő születik.

 

943. Guru Rinpocse, a Lótuszban Született Mester – nagy thanka (kb. 3 perc)

 

A kép főalakja Guru Rinpocse, a nagy erejű tantrikus mester, aki lerakta a buddhizmus alapjait Tibetben. Balra lent Khenpo Bódhiszattva látható, az indiai mester, jobboldalt Triszong Decen tibeti Tankirály, akik a Guru társai voltak a nagy munka elvégzésében.

Amíg Buddha arról híres, hogy főleg a szútrajánát tanította – bár titokban tantrát is oktatott –, Guru Rinpocse kifejezetten azért jött erre a világra, és különösen Tibetbe, hogy tantrát tanítson. Így, míg Sákjamuni Buddha a buddha-elvet testesíti meg, ami a szútra ösvényének leglényegesebb eleme, Guru Rinpocse a guru-elv képviselője, amely a gyémántút buddhizmus szíve. Ezért úgy is nevezik, hogy a Második Buddha.

Guru Rinpocse a közép-ázsiai Orgyen birodalmában született. Azért jött el, hogy folytassa Buddha tanításait, s különösen, hogy megforgassa a Titkos Mantra Vadzsrajána tanítások kerekét. Míg az alapvető tanításokat Buddha adta, s így előkészítette a „terepet”, Guru Rinpocse volt az, aki a vadzsrajána tanításokat bevezette.

Guru Rinpocse másik ismert neve, Padmaszambava azt jelenti: ‘A Lótuszban Született’. A lótusz iszapos lápokban tenyészik, mégis makulátlanul tiszta, gyönyörű virág, nem szennyezi a láp sara. Ugyanígy, bár vannak káros és sötét érzelmeink, mint például a ragaszkodás és a gyűlölet, valójában ezeknek is tiszta bölcsesség energiájuk van, ami a lótuszhoz hasonló kivirágzást teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a zűrzavart nem kell legyőzni, hanem át lehet alakítani bölcsességgé. A lótusz elve ezt az átalakító erőt és képességet jelenti.

Guru Rinpocse tehát a tantra szemléletmódját, az átalakítás elvét testesíti meg. Ő az összes buddha átalakító képességét jelképező áldás. Ezért aztán különösképpen hatalmas és erőteljes a jelen korban, amikor a kártékony érzelmek sokkal erősebbek, s az általános zűrzavar nagyobb, mint valaha. Azt mondják, minél nagyobb a zűrzavar és minél több a baj, a szenvedés, annál hatalmasabb Guru Rinpocse. Ha a tibeiteknek áldásra vagy védelemre van szükségük, természetes reakciójuk, hogy Guru Rinpocsét hívják segítségül, és még ha nagy mesterek kerülnek válságos helyzetbe, ők is őt idézik meg.

 

944. Sákjámuni Buddha – nagy thanka (kb. 2 perc)

 

A történelmi Buddha vagy Sákjamuni Buddha, a Szkíta Bölcs (i. e. 563 – i. e. 483) a buddhizmus első megvilágosult tanító mestere. Egy Északkelet-Indiában és Nepál határa közelében fekvő birodalomban uralkodó szkíta király fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született.

Huszonkilenc éves koráig fényűzésben és az érzéki örömök világában élt. Azonban, ismételt találkozásai a szenvedéssel mélységes felismerésre vezették. Szakított addigi életvitelével, lemondott mindarról, ami a legdrágább volt számára, a királyi jövőjéről, a családjáról, a feleségéről és a csecsemő fiáról, elhagyta a palotát, és az igazság keresésének szentelte magát azért, hogy a világ összes szenvedő lényét megszabadítsa szenvedésétől.

Először India legnagyobb mesterei vezetése alatt tanult, ám rájött, hogy ők sem rendelkeztek a végső válasszal kérdéseire. Ezt követően több évig szélsőséges aszkézist gyakorolt, ám belátta, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja a tudatát, és nem jut közelebb az igazi megszabaduláshoz, ezért felhagyott az önsanyargatással és rátalált a középút bölcsességére.

Végül Bodhgájában, egy fügefa alatt meditálva eljutott a megoldáshoz, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” lett. Ekkor harmincöt éves volt. Életének hátralévő negyven esztendejében Észak-Indiát bejárva tanított és haláláig ezrek váltak követőivé.